Az alkotmányügyi bizottságban Csákabonyi Balázs (MSZP) a frakciótársával, Szabó Zoltánnal jegyzett indítványról elmondta, javaslatuk vétségként határozná meg azt, ha valaki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz. Ez tehát a kezdeményezés elfogadása esetén nem bűncselekmény, hanem vétség lenne, amely - szemben az izgatással - három helyett két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.
A törvénymódosításból kimaradna a kapcsolódó módosító indítvány értelmében annak szankcionálása, ha valaki azt állítja, hogy a nemzeti, etnikai vagy vallási hovatartozás alapján valamely személy vagy a személyek egy csoportja alsóbb- vagy felsőbbrendű. A kormány képviselői támogatták az indítványt, mivel szerintük ennek a tényállásnak kisebb a társadalmi veszélyessége.
Az emberi jogi bizottság kormánypárti igen szavazatokkal, ellenzéki tartózkodó voksok mellett támogatta az MSZP-s indítványt. Fodor Gábor (SZDSZ) elmondta, annak ellenére szavaz a javaslatra, hogy reméli, a plenáris ülésen a parlament nem fogadja el a jogszabály módosítását.
A Btk. jelenleg csak a közösség elleni izgatást szankcionálja: "aki nagy nyilvánosság előtt, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három év szabadságvesztésre büntetendő". Így csak akkor valósul meg a bűntett, ha valaki tevőlegesen szólítja fel a hallgatóságot valamely kisebbség ellen, de ha csak gyűlölködik közönség előtt, akkor nem követ el törvénybe ütközőt. Magyarországon a szélsőjobbos rasszista kijelentések túlnyomórészt következmények nélkül maradtak, mivel az uszítást nehéz bizonyítani. A gyűlöletbeszéd büntetendővé tételével hatásosabban fel lehet lépni az ilyen jelenségekkel szemben - indokolnak a szigorítás hívei.