Brazília azt állítja, hogy csak békés célra, az áramtermelés érdekében használja urándúsító létesítményeit, mindazonáltal nem hajlandó korlátlan hozzáférést biztosítani e létesítményekhez az ENSZ ellenőreinek, azzal érvelve, hogy védenie kell ipari titkait a kémkedéstől. A latin-amerikai ország azt hangoztatja, hogy olyan elektromágneses technológiát fejlesztett ki, amely 30 százalékkal hatékonyabban működik és 25 százalékkal olcsóbb a legtöbb amerikai urándúsító üzemnél, s félő, hogy ezen ipari titkokat ellopnák, ha kívülállók is bepillantást nyernének működésébe.
A NAÜ ellenben ragaszkodik az urándúsító centrifugák időnkénti felülvizsgálásához, mert a helyszínen, az egyes technikai paraméterekből következtetni lehet arra, milyen mértékig dúsítják az uránt, ebből pedig arra, milyen felhasználásra szánják az így nyert hasadóanyagot. Brazília rendelkezik a világ negyedik legnagyobb uránkészletével. A dúsított urán egyaránt alkalmas atomreaktorok fűtőanyagának és atomfegyver előállítására is.
A Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) három tagú csoportja anélkül lépett a Rio de Janierótól északnyugatra fekvő resendei létesítmény területére, hogy nyilatkozott volna az üzem előtt várakozó újságíróknak. A brazil bánya- és energiaügyi minisztérium szóvivője viszont közölte, hogy az ellenőrök egész nap az üzem területén tartózkodnak, s nem kívánnak nyilatkozni a sajtónak. Egyelőre nem tudni, hogy az ellenőrök az üzem mely részeit kereshetik fel.