A munkáltatókat terhelné a jövőben a korkedvezményes nyugdíj költsége - írja a Népszabadság. A szigorítás az egészségkárosító munkahelyeket érinti. Magyarországon 150 ezer ember dolgozik olyan állásban, amely szerepel az egészségre ártalmas munkakörök 800-as listáján.
A férfiak minden egészségkárosító munkakörben eltöltött 10 a nők 8 év után kapnak két év kedvezményt, és minden további öt évben egy-egy évet. Így 35 év munkaviszony után hét évvel korábban mehetnek nyugdíjba a megszokottnál.
Az eddigi szabályozás szerint az állam átvállalta a munkáltatóktól ezt a terhet. A törvény azonban a 2007-es évet szabja meg határidőnek, ekkortól kell átállni a korkedvezményes nyugdíj céges finanszírozására. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltató- és munkavállaló oldala továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az állam állja a korkedvezményes nyugdíj költségeit.
A korkedvezményes nyugdíj - vasutasok és a fegyveres testületek dolgozói kivételével - 15 milliárd forinttal terhelte az államkasszát, a kiasó járulék pedig 10 milliárddal csökkentette a bevételt. A tervezett változás nem érintené azokat, akik már korkedvezményes munkakörben dolgoznak. Jövő évtől azonban a további jogszerző idő feltétele, hogy ezzel szemben járulék álljon. Egyes szakértői számítások szerint átlagosan 15 százaléknyi többlet-nyugdíjjárulék nyújtana fedezetet a jelenlegi mértékű korkedvezményre.
A korkedvezményes nyugdíj - vasutasok és a fegyveres testületek dolgozói kivételével - 15 milliárd forinttal terhelte az államkasszát, a kiasó járulék pedig 10 milliárddal csökkentette a bevételt. A tervezett változás nem érintené azokat, akik már korkedvezményes munkakörben dolgoznak. Jövő évtől azonban a további jogszerző idő feltétele, hogy ezzel szemben járulék álljon. Egyes szakértői számítások szerint átlagosan 15 százaléknyi többlet-nyugdíjjárulék nyújtana fedezetet a jelenlegi mértékű korkedvezményre.