Magyarországon az államháztartási hiányt jövőre a GDP 7,4 százalékára, 2008-ban az 5,6 százalékára várja a bizottság, tudomásul véve, hogy a módosított konvergenciaprogram célja 6,8 százalék, illetve 4,3 százalék, és jövőre az infláció jelentős emelkedésére is számít Magyarországon a gazdasági növekedés mérséklődése mellett.
A különbség abból adódik, hogy a bizottság még nem vehette figyelembe a jövő évi magyar költségvetés tervezetét az előrejelzés készítésének lezárásakor, illetve úgy véli, hogy a már ismert, tervezett kiadáscsökkentések, főleg a társadalombiztosításban és az állami bértömegben, nehezen lesznek teljesen megvalósíthatók az előrejelzési időszak vége felé. A hivatalos becsléseknél több kamatkiadást is vár a bizottság jövőre és 2008-ban, a növekvő hozamok és a nagyobb közadósság miatt.
A bizottság hétfőn kiadott őszi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2006-ban az Európai Unióban eléri az átlag 2,8 százalékot, az euróövezetben pedig a 2,6 százalékot, a tavalyi 1,7 százalékos, illetve 1,4 százalékos GDP-többlet után. Az uniós lendület fő mozgatója Joaquín Almunia pénzügyi biztos szerint a belső kereslet - különösen a beruházások - erőteljes növekedése és a világgazdaság tartós növekedése.
A gazdaság lendülete azonban 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági irányzatok, főként az Egyesült Államokban várható lassulás miatt valamelyest kisebb lesz az ideinél. A GDP növekedése a következő két évben mégis a potenciális szint környékén marad (EU: 2,4 százalék mind 2007-ben, mind 2008-ban, euróövezet: 2,1 százalék 2007-ben és 2,2 százalék 2008-ban). Magyarországon idén 4 százalékos, jövőre 2,4 százalékos, 2008-ban 2,7 százalékos emelkedést várnak Brüsszelben.
A bizottság szerint Magyarországon a költségvetési intézkedések miatt az év végéig valamelyest csökkenhet a közfogyasztás és annál kisebb mértékben a lakossági fogyasztás, de a beruházások erősen hozzájárulnak a GDP-növekedéshez. Jövőre a belső fogyasztás meredekebb, átmeneti csökkenése várható, ezen belül a lakossági kereslet várhatóan 0,5 százalékkal szűkül, miután az idén 3 százalékkal, tavaly 3,9 százalékkal, 2004-ben 3,1 százalékkal, 2003-ban 8,4 százalékkal nőtt.
A lakás- és nem lakáscélú építkezések visszaesése miatt a beruházások növekedése átfogóan is lassulni fog, ellenben a külkereskedelem nettó hozzájáruló lesz a gazdasági növekedéshez az import bővülésének lassulása miatt. A belső fogyasztás 2008-ban lassan ismét élénkülni fog, de a GDP-növekedés fő tápereje még a nettó export marad, jósolta a brüsszeli bizottság hétfőn.
Az EU-ban 2006-2008 között 7 millió új munkahely teremtését várják (az euróövezetben 5 millióét). A munkanélküliség a tavalyelőtti több mint 9 százalékos csúcsról 2008-ig 7,3 százalékra csökkenthető az EU átlagában, illetve 7,4 százalékra az euróövezetben.
Magyarországon idén 7,3 százalékos, a következő két évben 7,7 százalékos munkanélküliséget jósol Brüsszel.
Az infláció idén a várt 2,2 százalékon marad átlagosan az euróövezetben, míg az EU-ban várhatóan 2,2-ről 2,3 százalékra emelkedik. A maginfláció Almunia szerint visszafogott marad, jelezve, hogy az olajárak meglódulása nem járt különösebb másodlagos hatásokkal. Az átfogó fogyasztóiár-infláció vélhetően 2,1 százalék felett marad jövőre, 2008-ban az euróövezetben 1,9 százalékra csökken.
Magyarországnak idén 3,9 százalékos, jövőre 6,8 százalékos, 2008-ban ismét 3,9 százalékos inflációt jósol a bizottság. A jelentős emelkedés okaiként az áfa-növekedést, az ártámogatások megnyirbálását, a forint leértékelődését, az olajár-növekedést és bizonyos szabályozott árak növekedését nevezte meg. Az adóintézkedések hatásának múlásával, 2008-ban az energiaárak várható csökkenésével és a ciklikus adottságok hatásának mérséklődésével az áremelkedés erős lassulása várható Magyarországon.
Az átlagos államháztartási hiány idén mind az EU-ban, mind az euróövezetben a GDP 2 százalékára csökken a tavalyi 2,3 százalékról, illetve 2,4 százalékról "főként a vártnál magasabb adóbevételek okán". Az általános javulás ellenére öt tagállamnak, közte két euróövezeti tagnak az idén még mindig a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiánya marad.
A magyar adatokkal kapcsolatban Almunia elmondta: olyan intézkedéseket az előrejelzésben nem vettek figyelembe, amelyeket hivatalosan még nem jelentettek be. - Nem vesszük garantáltnak a még nem közölt intézkedéseket - mondta. Jelezte, hogy Brüsszel folytatja a magyar helyzet figyelését, csakúgy, mint az EU-beli 3 százalékos deficithatár többi megsértője esetében. Hozzáfűzte: legutóbbi információi szerint a magyar hiány szintje valamivel kedvezőbb lehet, mint az előrejelzésben szereplő.