Az új kutatás során – melyet az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közöltek – a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) és a Stanford Egyetem tudósai 10 ezer, több milliárd éves cirkonkristályt vettek részletesebben szemügyre. A cirkon magmás kőzetek járulékos elegyrésze, a Föld legősibb ismert ásványainak számítanak.
Az egyik tanulmányozott 4,1 milliárd éves ásványban a kutatók sötét foltokat, egészen pontosan grafitot vettek észre.
Ez önmagában véve nem lenne rendkívüli, azonban a kristály teljesen sértetlen, felületén egyáltalán nincsenek jelen repedések, így a tudósok szerint egészen biztosan nem jelenlegi geológiai folyamatok révén került a grafitzárvány a cirkon belsejébe.
De hogyan köthető ez az élet korai megjelenéséhez? A kutatók megvizsgálták a cirkon belsejébe került grafitdarabkák szén-13- és szén-12-koncentrációját (ezek a szén különböző tömegszámú fajtái, vagyis izotópjai), és azt találták, hogy a könnyebb szén-12 izotóp koncentrációja meglehetősen magas a szén-13 izotópéhoz képest.
A könnyű szén szerves eredetre utal, ugyanakkor a kutatók is hozzátették, hogy egyes esetekben nem biológiai folyamatok révén is létrejöhet. Ebből következik, hogy további vizsgálatok is szükségesek, hogy megerősítsék az eredményeket.
Márpedig ha ez megtörténik, akkor
az élet megjelenését 300 millió évvel előbbre tolhatjuk:
az eddig rendelkezésre álló fosszilis adatok alapján ugyanis az első egysejtű organizmusok 3,8 milliárd éve bukkantak fel bolygónkon.