A portál látványos ábrán mutatja be, hogyan aránylik Kína nagyvárosainak gazdasági teljesítménye egy-egy országéhoz. Az esetek jelentős részében pedig nem is fejlődő, elmaradott afrikai vagy ázsiai országról van szó. A jóléti skandináv államokkal éppúgy összemérhető egy kínai nagyváros teljesítménye, mint például Chilével, Angolával, vagy épp Új-Zélanddal.
De hogyan képes egyetlen város akkora bruttó összterméket előállítani, mint egy egész ország - még akkor is, ha az egyes államok között nyilvánvalóan óriási eltérések vannak lehetőségeiket tekintve?
Először is Kína viszonylag gyorsan vált gazdasági hatalommá, összeszerelő és másoló országból önállóan is ökonómiai és technológiai értéket teremtő állammá. Alig három évtizede a lakosság többsége még a szegénységi küszöb alatt élt, ám a statisztikák szerint 1990 óta több mint 800 millió ember emelkedett fel a kilátástalan életkörülmények közül.
Másodszor, Kína jelentős tudást és tőkét koncentrál legnépesebb városaiban, tudatos régiófejlesztési törekvésekkel együtt. Noha Kína "húzótelepülései" közül jó néhánnyal találkozni a híradásokban vagy a tudományos igényű közleményekben, Kanton, Sencsen, Sanghaj vagy a speciális jogállású Hongkongon kívül még számos ilyen van.
Az országban több mint 100 fölött van az 1 milliónál népesebb városok száma.
Ezek többségében pedig rengeteg gyár és vállalat működik, jelentős termeléssel. Ami pedig a régiókat illeti: a Gyöngy-folyó deltájának egyre inkább összeérő nagyvárosai együttesen alkotják az ország egyik gazdasági bástyáját. A településekhez komoly innováció köthető, éppúgy, ahogy jelentős volumenű vízi áruforgalom bonyolítása is.
A folyó deltájának gazdasági teljesítménye évente 2,6 ezer milliárd dollár, nagyobb, mint Olaszországé.
Kína növekedését ugyan az adósságcsapda fenyegetése árnyékolja be, és sok kritikusa akad a zajló "Új Selyemút" projektnek is, de egyelőre nem látni, hogy az ország visszavenne a sebességből. A számítások szerint a 2017-2019-es időszakban az ország a világ úgynevezett reál GDP-jének 35 százalékát adja majd (a reál GDP csak a gazdasági mennyiségre koncentrál, és nem veszi figyelembe az árváltozásokat).
Az alábbi ábrán megtekinthető, mely kínai városok GDP-je mérhető össze valamely országéval. Az európai példák esetében a városneveket magyaros átiratban közöljük az ábrán, a nemzetközi kitekintésben angolszász átírással olvashatók Peking és Sanghaj kivételével. Peking egyébként az Egyesült Arab Emirátusok államával, Sanghaj pedig a Fülöp-szigetekével megegyező mértékű GDP-t termel.
S hogy Magyarország GDP-je összemérhető-e egyetlen kínai városéval? Igen. Csingtao városa a Sárga-tenger partján fekvő, jelentős ipari és haditengerészeti központtal bíró város. A város nevének jelentése "zöld sziget", és innen származik Kína legfontosabb, a városról elnevezett exportsöre is. (Csingtao GPD-je egyébként jóval nagyobb, mint Magyarországé, az összehasonlításnál nem a legközelebbi érték képezi annak alapját, hanem az országok egymáshoz viszonyított teljesítménye.)