A kínai kormány által végzett 2014-es népszámlálás szerint kevesebb, mint 2000 óriáspanda él vadon, három nyugati tartományban. Az ország proaktív szerepet vállalt a védelmi erőfeszítésekben, és tavaly bejelentette, hogy egy bő 10 ezer négyzetméteres parkot fog építeni, amelyet Óriáspanda Nemzeti Parknak neveznek, legalább 10 milliárd jüan költséggel (ami 424 milliárd forintnak megfelelő összeg).
Az alkalmazásra azért van szükség, mert az egyes állatok felismerése és beazonosítása segít a természetvédőknek, hogy nyomon kövessék, hogy hány pandát vesztettek el, és azt is ellenőrizni tudják, hogy a szaporodás ösztönzésére irányuló erőfeszítéseik sikerrel járnak-e.
Az alkalmazás és a vele felépített adatbázis segít pontosabb adatok gyűjtésében a pandákról az állatállomány, az eloszlásuk, az életkor, a nemek aránya, a születés és az elhullás tekintetében. A vadonban a pandák leginkább a hegyek között élnek és nehezen nyomon követhetők.
Nem ez az első alkalom, hogy az arcfelismerő technológiát állatoknál használják.
Amerikai és olasz cégek olyan szoftvereket fejlesztettek ki, amelyek képesek az elveszett háziállatok fényképeit a menedékházakban lévőekhez illeszteni, vagy a macskákat a hasonló macskáktól megkülönböztetni.
Forrás: qz.com