190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról.

1. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez

A gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételei

1. A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

2. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

3. (1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára - a kockázatviselés kezdetének napjától a megszűnés napjáig - illeti meg a biztosítót. A biztosítási díj - a szerződés megszűnésének e melléklet 7. pontjában szabályozott esetét és a határozott időre kötött szerződést kivéve - a teljes biztosítási időszakra jár.

(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási időszakra (tartamára) egy összegben előre kell megfizetni.

(3) A biztosítás első díja - a felek eltérő megállapodása hiányában - a biztosítási szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A felek az évesnél rövidebb (például egy vagy több havi, negyedéves, féléves) díjfizetési gyakoriságban is megállapodhatnak.

(4) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

(5) A biztosító díjszabási rendszerétől függően az üzemben tartó kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles. Érdekmúlás és a szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása esetén az üzemben tartó szerződéses előéletéről a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító - kármentességről vagy a kárkifizetésekről - az 1. számú függelékben rögzített tartalmú kártörténeti (bonus-malus) igazolást állít ki.

4. (1) A biztosító kockázatviselése - eltérő megállapodás hiányában - az azt követő napon kezdődik, amikor a biztosítás első díját a biztosító részére befizetik, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés megkötését megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) A gépjármű forgalomba helyezéséhez szükséges előzetes fedezetigazolás kiadása az előzetes kockázatviselés elfogadásának minősül. Az üzemben tartó köteles az igazolás kiadását követő harminc napon belül az igazolást kiadó biztosítóval a felelősségbiztosítási szerződést megkötni. Ennek elmulasztása esetén a harmincadik nap elteltével az előzetes kockázatviselés megszűnik.

5. (1) A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. Jogszabályban és a díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerződések is köthetők.

(2) A biztosítási időszak a naptári év.

(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosítás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt időtartam.

6. (1) A biztosítási szerződés kettőtől hat hónapig terjedő tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat. A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzemben tartó köteles a biztosítónak bejelenteni. Abban az esetben, ha az üzemben tartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik. A díjfizetés kezdő időpontjára az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek, valamint a motorkerékpárok esetében az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

7. (1) A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetőleg a tulajdonjog átszállása időpontjával szűnik meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetését a kockázatviselése megszűnése napjáig követelheti.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek üzemben tartói esetében a biztosítási szerződés a szerződésben kikötött megszűnési időpont előtt is megszűnik azon hónap utolsó napjával, melynek során a biztosított a biztosítónak visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést, közölve a visszaadás indokát.

8. A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. §-a) következményeként keletkezett.

9. (1) Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda, vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat, illetve a biztosítással nem rendelkező üzemben tartót illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

(2) A biztosító, a Nemzeti Iroda az előző bekezdés alapján megtérítést nem követelhet a biztosított alkalmazottjától (tagjától). A biztosítottnak közös háztartásban élő hozzátartozójától, valamint attól, aki a káresetkor a gépjárművet a biztosított engedélyével használta vagy vezette, a biztosító megtérítést csak a (3) bekezdésben felsorolt esetekben követelhet.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, valamint a Nemzeti Iroda az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;

c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;

g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;

h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.

(4) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és f) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 1 millió Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.

(5) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.

(6) Ha a biztosított bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni.

(7) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, valamint a Nemzeti Iroda nem érvényesíthet megtérítési követelést.

10. (1) A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával - 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni.

(2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(3) Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

11. (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt a biztosítóval közölni.

(2) Ha a szerződéskötésre nem a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt kerül sor,
a) az üzemben tartó köteles bemutatni a tárgyévet megelőző biztosítási időszakra és - amennyiben a szerződéskötésre nem a tárgyévi biztosítási időszak kezdő napját megelőzően kerül sor - a tárgyévre vonatkozó díjfizetések bizonylatait. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére a tulajdonos (üzemben tartó) köteles;

b) az elmaradt díj mértéke a szerződést kötő biztosító által alkalmazott díjtarifa szerint, a kártörténeti igazolásnak megfelelően - igazolás hiányában az M4 osztályba sorolás alapján - az adott járműre megállapított díj időarányos része;

c) a b) pontban meghatározott díjat a biztosító a Kártalanítási Számla részére tartozik befizetni, amelyből a korábbi felelősségbiztosítót az azon időszakra járó díj illeti meg, amelyre a kockázatviselése a Rendelet alapján a díjjal nem fedezett időszakra vonatkozóan fennállt.

(3) Ha a biztosítási szerződéskötésre a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt kerül sor, az új tulajdonos (üzemben tartó) köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni. A gépjármű tulajdonjogának átszállása és a biztosítási szerződés megkötésének időpontja közötti időszakra az üzemben tartó a szerződést kötő biztosító díjszabása szerinti A00 osztály díjának megfelelő időarányos részét köteles megfizetni, amely összeget a biztosító a Kártalanítási Számla részére köteles befizetni.

(4) Az üzemben tartó köteles - az e melléklet 9. (3) g) pontjában rögzített jogkövetkezmények terhével - 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását.