Kártyában is ütős - Facel Vega

Mi volt közös olyan különböző személyiségekben, mint a perzsa sah, Ringo Starr, Pablo Picasso, Stirling Moss vagy a filmdíva Ava Gardner? Csak egy dolog: mindannyian Facel Vega-tulajdonosok voltak. A francia luxuskocsik történetét Dieter Günther ásta elő. Fotó: Andreas Beyer.

De Jean Daninos még magasabbra tört. Új tartalmat akart adni a "Grand-Routier" fogalomnak, és sportos luxusjárművet alkotni olyan nagy márkák nyomdokán, mint a Bugatti, a Delage vagy a Talbot. Az, hogy a francia autókultusz e zászlóshajóinak már rég lejárt az idejük - amit a technikai haladás mellett az ostoba francia luxusadó is siettetett - nem zavarta, ellenkezőleg: motiválta.

Az autó, amelyet Facel Vega FV néven 1954 júliusában mutattak be a nyilvánosság előtt, esztétikumát tekintve Jean Daninos korábbi alkotásainak folytatása volt.

1955 februárjában kezdődött az izgalmas újdonság gyártása, s hangzatos elnevezéséről Pierre Daninos, Jean bátyja, és egy ismert író gondoskodott. Számukra a Vega a legfényesebb csillagot jelentette az északi féltekén, és úgy találták, hogy ez a név méltó Jean Daninos extravagáns teremtményéhez.

Hétköznapi fordulat, hogy Daninos a céget 1953. január 15-én Metallon S.A.-ra és Facel S.A.-ra bontotta. Az autógyártó részleget takaró Facel S.A. központja a párizsi V. Georges Avenue-n volt.

A Facel szemlátomást sikeres volt, hiszen a darabszám évről évre nőtt. Ez nem utolsósorban annak volt köszönhető, hogy Jean Daninos ragaszkodott az alapokhoz, a bevált és nyilvánvalóan teherbíró konstrukciót megtartotta, ám modellről modellre ügyesen javította. Így az 1958-ban bemutatott HK 500 alapvetően még mindig közel állt az első Facelhez.

A futóművet a kiváló angol versenyző, Lance Macklin tervezte, csőváz hordozta a teljes mechanikát és a külső burkolatot. A karosszériát a főnök személyesen rajzolta - Jacques Brasseur főkonstruktőr közreműködésével -, és részleteit folyamatosan módosította.

A HK 500 sok tekintetben különbözött elődeitől, az FV3-tól, illetve 3B-től (ezt gyakran FVS-nek is nevezték), amelyeknek az egymás alatt elhelyezett dupla fényszóró volt fontos jellemzőjük.