Még a suzukisok is elismerték a Celerio magyarországi bemutatóján, hogy ezt az autót nem a külseje fogja eladni. Manapság – a Daciát leszámítva – már minden gyártó ügyel arra, hogy a legolcsóbb, legkisebb modelljének formájába is becsempésszen valamilyen formai geget, elég csak az X-orrú Toyota Aygóra, az üvegfarú Volkswagen Up!-ra, vagy a Renault 5-ösre emlékeztető új Twingóra gondolni.
A Suzuki teljesen más iskolát követett a Celerióval: már ránézésre is látszik, hogy a formát a funkció határozta meg,
kis alapterületen a lehető legnagyobb utasterű autó megalkotása volt a cél.
Ennek megfelelően formai játszadozásnak a kísérletét sem lehet felfedezni a 3,6 méteres karosszérián, amely ugyan keskeny és magas, de valahogy mégsem annyira dobozszerű, mint a Wagon R-é vagy a Splash-é.
A kimagasló helykínálat érdekében teljesen új padlólemezt terveztek a kocsinak, ebben a futóműveket úgy helyezték el, hogy a lehető legkevesebb helyet vegyék el a kabinból. Valószínűleg a legtágasabb minit alkották meg a Suzukinál,
két 180 centiméteres felnőtt viszonylag kényelmesen elfér egymás mögött,
viszont a csupán 1,6 méteres szélesség miatt felesleges volt egy harmadik biztonsági övet is bevezetni a középső helyre: itt úgysem fog elférni senki, legfeljebb, ha kisgyerekek ülnek mindkét oldalán. Kategória első érték a csomagtartó 254 literes befogadóképessége, amivel még a Swiftet is 43 literrel múlja felül a kistesó.
Az idősebb vásárlóközönség nagyra fogja értékelni a remek kilátást a Celerióból, amit az emelt vezetőüléssel, a vékony tetőoszlopokkal és a nagyméretű ablakokkal értek el. Luxusszintű berendezésre nem érdemes számítani, de
ebben a kategóriában már annak is örülni kell, hogy a hátsó ablakok nem billenősek, hanem tekerhetőek,
és a csupasz lemez sem látszik ki sehol az utastérben a kemény műanyag burkolatok alól.
Ami kell, nem hiányzik: elöl elektromosak az ablakok (a vezetőé automata, de csak lefelé), központi a zár, a levegőt manuális klíma hűti, a rádió bluetooth kapcsolatra is képes a telefonunkkal. Kár, hogy a kormány csak fel-le állítható, viszont a hosszú ülőlapú ülések meglepően kényelmesek, és az egész utastér tágasnak, szellősnek érződik a magas tető miatt.
Ahogy a Suzukitól elvárható, a magasra tett váltó precíz és rövid úton jár, az egyliteres motor pedig lelkesen veszi a gázt, és ebben a kategóriában a 13 másodperces százas sprint sem számít rossznak.
A 68 lóerős motor háromhengeres létére kulturáltan és simán jár,
a viszonylag hosszú váltóáttételek miatt nem pörög magas fordulatszámokon, emiatt halk is.
300 ezer forintos felárért ötfokozatú, egykuplungos robotváltó is kapható, amely jellegéhez képest finoman vált, még padlógáznál is. Manuális üzemmódban magunk felé kell húzni a kart a felkapcsolásokhoz és magunktól el a visszaváltásokhoz, akár a versenyautókban. Áttételei valamivel rövidebbek, mint a kézi váltóé, és még kúszni is tud, mint a hagyományos automaták.
Minket nem érintett a fék miatti visszahívás
A brit What Car magazin január végén megtartott tesztjén a Suzuki Celerio veszélyes fékhibát produkált. Miután teljesítette a 62 mérföld/óráról mért vészfékezéseket, a tesztelők a 80 mérföld/órás (129 km/h) mérést is végre akarták hajtani, de akkor azt tapasztalták, hogy beesik a fékpedál, és megszűnik a fékhatás. Csak a motor- és kézifék használatával tudták megállítani az autót.
Ezután értesítették a Suzukit, akik küldtek még egy autót az újságíróknak, de a második autó is pontosan ugyanazt a jelenséget produkálta. Ezután a Suzuki haladéktalanul leállította a miniautó forgalmazását Nagy-Britanniában, Írországban, Új-Zélandon és Ausztráliában, vagyis ott, ahová szállítottak a Thaiföldön gyártott, jobbkormányos modellekből. A fékhiba nem érintette az Indiában, helyi piacra gyártott jobbkormányos Celeriókat, és a Thaiföldön gyártott balkormányos, Európába szállított példányokat sem.
Végül kiderült, hogy a maga a fékpedál volt hibás ezekben a jobbkormányos autókban, a Suzuki gyorsan kijavította az alkatészt, és kicserélte abban a pár száz darab autóban, amit addig eladott.
Nem tudjuk, hogy a korábbi visszahívás-e az oka annak, hogy a Celerio lassulási képessége messze felülmúlja a gyorsulásit:
a fékpedál lenyomására úgy fogja meg az elöl tárcsa-, hátul dobfékes rendszer a nyolcmázsás kocsit, mint a betonfal.
Hihetetlenül rövid féktávokat lehet venni, ami jó móka városban, ha nem jön mögöttünk senki.
Bár kanyarban érezhetően dől a magas felépítmény, a vezetési élményt mégis inkább az határozza meg, hogy a
kis tehetetlensége miatt nagyon közvetlenül reagál a Celerio az irányváltásokra,
és ha túl gyorsan esünk be egy kanyarba, akkor sem okoz kellemetlen meglepetéseket, csak az orrát kezdi el finoman tolni. Apró méreteivel precízen lehet helyezkedni az úton, viszont az ütközéstől ütközésig három és felet forduló kormány lehetne valamivel közvetlenebb, mert így sokat kell dolgozni vele.
Nem túl kifinomult darab az elektronikus menetstabilizáló: ha úgy érzékeli, hogy a kocsi már nem képes teljesíteni a vezető parancsait, akkor befékezi az egyik kereket, hogy ellássa funkcióját, de ezt olyan hirtelen és brutális erővel teszi, hogy az megijeszti az utasokat, és a kocsi folytonos, sima mozgása is megtörik.
A Celerio legnagyobb aduja a térkínálaton kívül a fogyasztás: már a mostani K10B motor is
mindössze 4,3 literes fogyaszt a szabványos ciklusban,
de nemsokára érkezik a start-stop rendszerrel, módosított befecskendezéssel rendelkező K10C verzió, amelynek az átlagfogyasztása már 3,7 literrel lesz.
Indiában egyébként a Suzuki első saját fejlesztésű dízelével, egy 0,8 literes, kéthengeressel is kapható a Celerio, de ezt a motort Európába nem szállítják. Valószínűleg nem jár olyan simán, mint a riválisai, többe kerülne, és a benzines 3,7 liternél ez sem tudna sokkal kevesebbet fogyasztani.
A Celerio alapára 2,59 millió forint, ami elsőre soknak tűnhet, de valójában csak a fapados, háromajtós konkurensek kerülnek ennél kevesebbe, a Suzuki viszont alapáron ötajtós, és jól felszerelt. Úgy kellett kikalkulálni a kedvező árat, hogy a Celeriót még 10 százalékos vám is terheli, mivel Európán kívül, Thaiföldön gyártják.
Nagy választék nincs, egyetlen felszereltségi szint létezik, felárért csak metálfényezést és automatikus váltót lehet venni. Később érkezik majd a még takarékosabb, start-stop rendszeres verzió, amelynek felára egyelőre ismeretlen. Sikerének egyik kulcsa, milyen akciókat hirdetnek rá a kereskedők, márpedig ebben nem szokott hiány lenni a Suzukinál.