„Az első SUV modellünk egy új korszak kezdetét jelzi” - mondta Luca de Meo, az Auditól tavaly ősszel áthelyezett új SEAT-vezérigazgató az Ateca prezentációján február 10-én, Barcelonában. Kevés olyan autóbemutató van, amin ez a frázis ne hangzana el, de ezúttal tényleg van valóságalapja. A már évek óta ígérgetett szabadidő-autótól a SEAT végre jelentős, két számjegyű növekedést vár, amit arra alapoznak, hogy a SUV-láz erősebben tombol Európában, mint valaha.
2015 volt az első év, amikor a legtöbb eladást a SUV-szegmens produkálta Európában, igaz, ebbe az osztályba a könnyű, városi szabadidő-autóktól a többtonnás 4x4-es sárdagasztókig minden beletartozik. Mindenesetre Európában tavaly négyből egy eladott új autó valamilyen terepjáró volt, amire korábban még nem volt példa. Szakértők szerint a szabadidő-autók iránti kereslet középtávon még legalább 25 százalékkal fog nőni.
Luca de Meo reméli, hogy évente 60 ezret el tudnak majd adni az Atecából, amivel a Nissan Qashqai által uralt kompakt szabadidő-autó szegmens 5 százalékát szereznék meg. Ettől a SEAT eladásai kapásból 15 százalékkal nőnének,
2015-ben ugyanis pontosan 400 ezer autót értékesítettek.
Ez a mennyiség önmagában nem túl rossz eredmény, de a Volkswagen-konszernen belül mégis harmatos, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a SEAT-hoz hasonló árkategóriában mozgó Skoda 2015-ben két és félszer ennyi, valamivel több mint egymillió autót értékesített.
Luca de Meo, a SEAT új vezére
A 49 éves olasz autóipari menedzsert a szakma egyik legélesebb eszű marketingeseként tartják számon. 1992-ben a Renault-nál indult a karrierje, ahol a termékmenedzseri pozícióig jutott. 1998-ban a Toyota európai részlegéhez ment át, ahol a Lexus-eladásokért felelt.
A SEAT 1986-ban, a Skoda 1994-ben került a Volkswagen-konszern többségi tulajdonába. Mindkét esetben az új piacok (Dél-, illetve Kelet-Európa) meghódítása és olcsó munkaerővel dolgozó gyártókapacitások megszerzése állt a tranzakció hátterében.
A SEAT előnyösebb helyzetből indult:
míg a cseh mérnököknek a szocialista vezetés számtalanszor megkötötte a kezét, a spanyolok a márka 1950-es alapítása óta korszerű, nyugati technikára építhették autóikat minimális fejlesztőmunkával, mivel a 80-as évek elejéig a Fiat volt a technológiai partnerük. Ezek után nem meglepő, hogy az első évtizedek modelljei mind az olasz gyártó valamelyik aktuális típusából készültek, pár jelentéktelen típust leszámítva.
Amikor a Volkswagen megvásárolta ezeket a márkákat, mindkettőnek csupán egy, többé-kevésbé korszerű, fronthajtású kompakt modellje volt. A SEAT-nál ez a Porsche segítségével kifejlesztett kocka-Ibiza volt, a Skodánál pedig a Bertone-karosszériába öltöztetett Favorit, aminek 1994-ben mutatkozott be a már hathatós német segítséggel korszerűsített változata, a Felicia.
Aztán a Skoda kitalálta magának az „egyszerűen okos” szlogent, és az autóit is ebben a szellemben tervezte. Az első nagy siker az 1996-ban bemutatott Octavia volt, amely vonzó formával, hatalmas csomagtartóval és korszerű Golf-technikával hódított, de a VW megfelelőjénél olcsóbban adták.
Máig emlékszem arra a gimnáziumi bringatúrára Szlovákiában, amikor a még képen sem látott Octaviát percekig szájtátva néztük egy parkolóban, és nem akartuk elhinni, hogy egy Skoda is nézhet ki majdnem olyan jól, mint egy Audi. Nem is sejtettük, hogy ez első generációs praktikus (ötajtós limuzin karosszériás) SEAT Toledo tulajdonképpeni leszármazottja áll előttünk.
A SEAT később ugyanerre a Golf IV.-platformra az első Leont készítette, amelynek jóval kisebb volt a csomagtartója, mint az Octaviáé, igaz, a formáját izgalmasabbra rajzolták. Számtalan turbós sportváltozat készült belőle, amely a fiatalok körében ugyan népszerűvé tette a márkát, de
a vásárlók többsége inkább a józanabb formavilágot és a nagyobb használati értéket kereste.
Ezt a lépcsőshátú változatától, a Toledo II-től sem kapták meg igazán, amely sportosabb volt ugyan az Octaviánál, de klasszikus négyajtós felépítésével messze alulmaradt variálhatóságban.
Ettől függetlenül sokan kedvelték a SEAT-okat, és egy idő után a Porsche Hungária is elhagyhatta a Magyarországon eladott autók faráról a "Volkswagány" matricát, amit még Geszti Péter rímfaragó kisiparos talált ki a kilencvenes évek elején.
Az ezredforduló környékére teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Volkswagen egyfajta
spanyol Alfa Romeót szeretett volna
formálni a SEAT-ból, miután a valódi Alfát többszöri ajánlattétel után sem adta el neki a Fiat (utólag már talán nem bánják). Sztárdizájnerként még Walter da Silvát is leigazolták az olaszoktól.
A Skoda az Octavia következő két nemzedékével és a Fabiákkal is sikert sikerre halmozott, és a SUV-ok népszerűségét is pont időben lovagolták meg a 2009-ben érkezett Yetivel. Közben viszont a SEAT-nál balul sült el Walter de Silva formatervezői munkássága, amit arról lehetett felismerni, hogy
a Leon, az Altea és a Toledo is tök egyformán nézett ki szemből.
Az új termékstratégia miatt a korábban elegáns szedán, a Toledo egy zavaros formájú, magas egyterűvé vált, amit a barcelonai taxisokon kívül kevesen vettek meg.
2004-ben a SEAT és a Skoda még nagyjából egyező mennyiséget, 458, illetve 451 ezer autót adott el, de utána az olló szétnyílt, és ma már ott tartunk, hogy
öt eladott új Skodára csak két SEAT jut.
A spanyol gyártó 2015 előtt hét éven át folyamatosan veszteséget termelt, a VW-konszern ebben az időszakban 2 milliárd eurót pumpált a cégbe, és a dízelbotrány előtt még további 3,3 milliárdot előlegezett meg.
A SEAT Spanyolországban ma már kevesebb autót ad el, mint a Volkswagen, ami azt jelzi, hogy a
márka imázsproblémákkal küzd.
Például a Mii miniautó és az Alhambra egyterű is csak a töredékét tudja hozni a Volkswagen Up! és a Sharan eladásainak, pedig szinte csak az embléma a különbség köztük, ráadásul a SEAT-ok olcsóbbak.
A mostani Toledo is szinte csak a márkajelzésében különbözik a Skoda Rapide-tól, ami szintén nem tesz jót a SEAT imázsának, de annyit biztos nem ront rajta, mint az 2008-ban bemutatott Exeo. A középkategóriás limuzin nem volt más, mint
egy levetett Audi A4-es kissé átrajzolt lámpákkal.
Akkor kezdték el gyártani a spanyolok, amikor az Audi előállt az új harmadik generációval, és a gyártósorokat Martorellbe költöztették. Egy elavult modellt vettek át, amit nem bocsátottak meg a vevők, pedig lényegében egy új Audit vehettek SEAT-emblémával, viszonylag kedvező áron.
A 2016 tavaszán érkező Ateca egy modellinvázió kezdetét is jelenti. Még idén megérkezik a SEAT messze legjobb autójának, a Leonnak a felfrissített változata.
2017-ben jön végre a vadonatúj Ibiza,
amely 9 éves elődjét fogja váltani, és egy azonos technikára épülő kis SUV is. Ez a három új modell az új vezér szerint elég lesz ahhoz, hogy a cég ezután folyamatosan nyereséget termeljen.
Az új Ibiza lesz az első modell, amely a Volkswagen építőkészletének a kisautókra kifejlesztett változatára, az MQB A0-ra épül majd, később ezt kapja majd meg az új Volkswagen Polo is. Vélhetően a tavaly leleplezett hétszemélyes, nagy SUV-tanulmányból, a 20V20-ból is elkészül a szériaváltozat az évtized végére.
A SEAT rendbetételénél nem sok komolyabb feladat van jelenleg az európai autóiparban, de az egykori példakép Alfa Romeo feltámasztása biztosan közéjük tartozik. A sportos olasz márka tavaly csak 57 ezer autót adott el, és a piaci részesedése a fél százalékot sem érte el Európában. Odáig fajult a helyzet, hogy hagyományosan Alfákat használó csendőrség közfelháborodásra most először import járőrkocsikat vett, mégpedig éppen SEAT Leonokat. Hiába, rögös út vezet a feltámadáshoz.