Érthetetlen, hogy a már fiatalnak éppen nem mondható Mitsubishi Outlander PHEV koncepcióját a tömeggyártók miért nem másolták le a mai napig. Hasonló hajtáslánccal csak a prémiummárkák kínálnak szabadidő-autókat, mint például a BMW az X5 40e-t, a Mercedes a GLE 500 e-t, vagy a Volvo az XC90 T8-ast.
Ugyanakkor a hibrid SUV-k etalonjának számító új Lexus RX 450h nem illik ide, mert nincs konnektoros (plug-in) változata, és zöld rendszámot sem kaphat, hiszen a kis akkuval nem éri el a 25 km-t az elektromos hatótávolsága. Ugyanez a gond a Toyota RAV4 Hybriddel is.
A ráncfelvarrást nem aprózták el a Mitsubishinél,
szinte minden elemet átrajzoltak az Outlander orrán,
marconább külsőt kölcsönözve ezzel a korábban túlságosan szelíd szabadidő-autónak. A Dynamic Shield (dinamikus pajzs) nevű formatervezési irányzat a hamarosan megjelenő új, kisebb Mitsubishi SUV-kon is megjelenik majd, így újra egységes lesz a márka arculata. Mielőtt tovább olvasna, nézze meg a zöld rendszámos autóról készült tesztünket:
Belül csendesebb és finomabb anyagokból épített utastér fogadja az utasokat, miközben gépészetileg is számtalan részlete megújult a nagy crossovernek. Megnövelték a karosszéria merevségét, áthangolták a futóművet, és lineárisabb elektromos rásegítést adtak a kormánynak.
Az egyetlen Mitsubishi, ami jól fogy Európában
A 100 ezredik Outlander PHEV-et márciusban adta el Mitsubishi, ezzel a világ legnépszerűbb konnektoros hibrid SUV-ja lett a típus. Európában 65 ezer darab talált gazdára az elmúlt 3 évben, amivel a teljesen elektromos hajtású Tesla Model S és a Nissan Leaf után az Outlander is felkerült a legkeresettebb alternatív hajtású járművek listájára az unióban.A teljesség igénye nélkül a biztonság és kényelem terén alkalmazott újítások sorából a szándékolatlan gázpedálhasználat okozta balesetek elkerülésére fejlesztett rendszert (Ultrasonic Mis-acceleration Mitigation System) és a 360 fokos felülnézeti képet adó kamerarendszert emelhetjük ki, amelyek eddig nem szerepeltek az opciós listán.
Szerencsére az elődmodell egyik legtöbbet kritizált részét, a navigációt, hangrendszert és fedélzeti számítógépet magába foglaló érintőképernyős egység menürendszerét és kezelését is gyorsabbá, egyszerűbbé tették a felhasználói visszajelzések alapján.
A csomagtérben 19 mm-rel magasabb a padló, a hátsó üléseknél pedig 45 mm-rel magasabban pihentethetik az utasok a lábukat, mint egy benzines vagy dízel Outlander esetében. Nem árt tudni, hogy a 463 literes csomagtérből 12 literes veszteséget könyvelhet el az, aki a tesztautónkban is megtalálható mélynyomós Rockford-Fosgate hifit kéri.
Bőséges a beltéri helykínálat, de nem nagyobb, mint a konkurens modelleknél,
négy személy azonban kényelmesen utazhat benne,
és az ülések kényelmére sem lesz panasz. Ezen felül dicséret illeti még a könnyű ki- és beszállást biztosító 190 mm-es hasmagasságot és az ebből származó kiváló rálátást a forgalomra, valamint a nagy kasztni ellenére is jó áttekinthetőséget.
A 60 kW-os i-MiEV-től származó villanymotoroknak és a 121 lóerős, hajtásra és akkutöltésre is képes kétliteres benzinmotornak, valamint a fokozatmentes CVT váltónak is csökkent a belső súrlódása, utóbbinak ráadásul gyorsabb és simább fokozatváltásokra kalibrálták a vezérlő egységét.
A technikai részletekkel kapcsolatban azt a tanácsot kapták négy éve az első PHEV bemutatóján a hazai újságírók, hogy inkább ne akarják aprólékosan kivesézni a mérnökök számára is bonyolult rendszer részleteit, mert úgysem értenék.
Annyit azonban érdemes tudni, hogy feltöltött akkumulátorral úgy működik a PHEV, mint egy tisztán elektromos üzemű autó. A két villanymotor – az irányváltó kar előrehúzásával – nagy svunggal indítja meg a nem éppen pehelysúlyú, 1845 kilós testet. Az első kerekeket hajtó villanymotor 137 Nm nyomatékot szabadít a 18 colos kerekekre, míg a hátsó kerekeket hajtó csak nyomatékában (195 Nm) tér el társától. Érezhető, hogy a ráncfelvarrás óta
fürgébben indul el álló helyzetből az Outlander,
ezzel az előd egyik nagy hibáját sikerült kijavítani.
Egészen 120 km/h-ig a két villanymotor viszi a terhet, ha nincs hirtelen padlógáz, ellenkező esetben beszáll hajtásba a 121 lóerős benzinmotor is, amely normál esetben csak áramot termel. Persze 120 km/óra felett a benzinmotor egy tengelykapcsolóval amúgy is bekapcsolódik a hajtásláncba, miközben továbbra is tölti a 80 cellából álló, 12 kWh-s lítium-ionos akkupakkot. A kombinált teljesítmény ekkor már 203 lóerő. A benzinmotor működésébe két vezérlőgombbal is beleszólhatunk: az egyikkel a menet közbeni töltést indíthatjuk el, a másikkal pedig a meglévő akkumulátor-kapacitást tartalékolhatjuk.
A hálózatból 4-5 óra alatt teljes kapacitásra feltöltött akkuval
nagyjából 40-50 km-t tehet meg lokális kibocsátás nélküli,
tisztán elektromos üzemben az Outlander PHEV. Utána körülbelül 50 km-t autóztunk úgy, hogy a benzinmotor hajtott, és közben az irányváltó kar mögötti CHARGE gombbal töltöttük az akkumulátort, figyelve az elektromos üzemben megtehető hatótávot.
Ez alatt az 50 km alatt újabb 40 km-re elegendő elektront küldtünk a padló alá, és így a 130 km-es teljes útvonalból csak a teljes töltés visszanyeréséhez szükséges ideig használtuk a benzinmotort. Evidens, hogy mindeközben nem klímáztunk, hiszen azzal a tiszta üzemű hatótávunk legalább 10 km-rel kurtább lett volna.
Tesztünk végén, a visszatankolás után 4,8 literes átlagfogyasztást mértünk, amihez hozzátartozik, hogy ha napi ingázós használatról beszélünk, valóban igaz, hogy 2 vonaljegy árából autózhatunk 100 km-t. Ebből következik, hogy a 100 km-re vetített 1,9 literes gyári átlagfogyasztási adat túlzó, de az autó a valóságban sem iszákos.
Figyelembe véve a mai elektromos és hibrid autós kínálatot, el kell ismerni, hogy a Mitsubishi konnektoros hibridje kecsegtető ár/érték aránnyal kelleti magát.
A 12,8 millióba kerülő Outlander PHEV bonyolult technikája már túl van a gyermekbetegségeken,
helykínálata összemérhető a hibrid SUV piac prémium résztvevőiével, miközben lényegesen olcsóbb náluk, és a felszereltsége is közel hiánytalan.
Persze azért hozzátartozik a képhez, hogy a 20 milliós BMW X5, a 21,7 milliós Mercedes GLE és a 22,7 milliós Volvo XC90 T8 hibrid is jóval nagyobb, másfél, illetve kétszer akkora teljesítményt, igényesebb utasteret és nagyobb presztízst kínál, de a tetemes árkülönbség akkor is a Mitsubishi mellett szól.