80 éves a világ legnagyobb autógyártója

„Tökéletesíteni, ésszerűsíteni és főleg a közösség javát szolgálni" – ennek a szellemiségnek a táptalaján nőtt ki nyolc évtizeddel ezelőtt a ma Toyota Motor Corporation néven ismert világcég első kis hajtása. Ahhoz tehát, hogy az idén 80 éves autómárka titkát és jelentőségét megértsük, vissza kell utaznunk a múltba, egészen a kezdetekig...

A Toyota gyártási rendszere (TPS)

Tíz év alatt a halálán lévő nagyvállalatból modern, kiváló minőségben és rendkívül jó költséghatékonysággal termelő céggé emelkedett a Toyota. Ebben kulcsfontosságú szerephez jutott az az összetett vállalatirányítási és gyártásszervezési rendszer, amelynek alapjait még 1924-ben, szabadalmaztatott szövőgépe kapcsán fektette le Tojoda Kiicsiró: a gyártási hibák elkerülése érdekében a gép leállt, ha elszakadt egy szál.

Ez volt a Jidoka: az emberi felügyelet mellett zajló automatizálás elve,

egyben a minőségi gyártás garanciája.

A Toyota gyártási filozófiája korszakalkotó volt Forrás: Toyota

Ha pedig minden alkatrészt garantáltan kiváló minőségben állítunk elő, azzal megalapozzuk a rá épülő, sorban következő gyártási folyamat minőségét – ez teremti meg a lehetőséget a forradalmi

just-in-time („épp időben") rendszerre,

azaz arra, hogy mindenből pont annyit és pont akkor készítünk, amire és amikor arra szükség van.

A "just in time" rendszert ma már minden autógyárban használják Forrás: Toyota

Az ezekből az egyszerű elvekből kinőtt Toyota gyártási rendszer ma már fogalom nemcsak az iparban, de a vállalatirányítás minden szintjén. Nem véletlenül: az alkalmazkodni képes gyártás kulcsaként

a TPS tette lehetővé, hogy az első olajválság idején a Toyota a rugalmas gyártósorokra áttérve radikálisan átalakítsa termékmixét,

és a villámgyorsan megváltozott piaci igényekhez alkalmazkodva folytassa a termelést, miközben versenytársai tehetetlenül gyártották tovább a hirtelen eladhatatlanná vált benzinfaló modelleket.

Tojoda Eiji Forrás: Toyota

Ennek különösen azért volt nagy jelentősége, mert a Toyota a hetvenes évek derekára már számos külföldi országban létesített gyárat. Az első gyártóüzemet Ausztráliában hozták létre 1953-ban, majd Új-Zéland, Korea, Dél-Afrika következett.

Az Egyesült Államokban csak 1986-ban vette kezdetét a termelés:

ekkorra a Toyota magasan a legnépszerűbb importmárka volt az országban. 1989-ben – abban az évben, amikor Észak-Amerikában megszületett a Lexus prémiummárka – megkezdte működését a Toyota első európai gyártóüzeme is, és ezzel a cég hivatalosan is globális ipari nagyhatalommá vált.

A Toyota Corolla első generációja 1966-ban jelent meg. Máig ez a világ legnagyobb darabszámban eladott típusa, már a 11. generációnál tartanak Forrás: Toyota

A kilencvenes években újabb válság sújtotta a világgazdaságot, ám a Toyota előremenekült az összeomlásból: a nyolcvanas évek fellendülését irányító Tojoda Szoicsiró helyébe lépő Tojoda Tacuro, majd 1995-től Okuda Hirosi a külföldi gyártóüzemek erősítésével (többek között haszonjármű-gyárat létesítettek az USA-ban, és megjelentek a kínai autógyártásban), azok helyi beszállítói bázisának kiépítésével biztosította a költséghatékony növekedést.

Okuda nevét mégsem a gyártásszervezetésben elért eredményei miatt írják csupa nagybetűvel az autóipar nagykönyvében, hanem azért, mert már ekkor felismerte a jövőbe vezető utat, ami egy új hajtásrendszerhez vezetett.

A jövő kapujában

Az innováció mindig is központi szerepet játszott a Toyota életében, ám az első ötven évben ez elsősorban a létező technológiák optimalizálását, a gyártási eljárások ésszerűsítését jelentette. A kilencvenes évek végére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az automobilnak az ismert korlátokon belül nem maradt hosszú távon mozgástere.

Már 20 éves az első hibrid autó, ami akkor csodabogárnak számított. Ma már mindenki utánozza a technológiát Forrás: Toyota

Okuda szerint a fejlődés legígéretesebb módja a kőolaj alapú üzemanyagoktól való függés mértékének csökkentése volt, ezért zöld utat (és maximális támogatást) adott egy újszerű kutatási projektnek, amelynek eredményeként

1997-ben piacra lépett a világ első hibrid személyautója, a Prius.

Ma már a negyedik generációnál tart a típus, létezik konnektoros változata is nagyobb elektromos hatótávval és módosított dizájnnal.

Az 1989-ben alapított Toyota prémiummárka, a Lexus is gyárt hibrideket. Az új csúcsmodell az LS 500h Fotó: Gulyás Péter (Origo)

A gépezet, amely megváltoztatta a világot – egy 1991-ben kiadott, azonos című bestseller könyv így emlegette a Toyota gyártási rendszerét. Visszatekintve akár a Prius is kiérdemelhette volna ezt a megtiszteltetést: a Toyota a korai kétkedőkkel nem törődve, anyagi és erkölcsi erőforrásokat nem kímélve lépett rá arra az akkor még kitaposatlan ösvényre, amelyen azóta a világ valamennyi jelentős autógyártója követte őt. Mára

több mint 11 millió hibrid kocsit hozott forgalomba a Toyota-csoport

(köztük egymillió Lexust), megvalósítva Okuda merész jövőképét.

A Miraiban egy üzemanyagcella termeli az áramot, a végtermék vízpára. Igéretes technika méregdrágán, infrastruktúra nélkül, nehezen emészthető formába csomagolva Forrás: Toyota

Épp csak utolsó fázisához közeledett a Toyota hibrid projektje, amikor a cég központjában már jóvá is hagyták egy új, még ambiciózusabb fejlesztési program terveit. 23 évvel később, 2015. október 21-én megkezdődött a cég első hidrogén üzemanyagcellás autójának, a Mirainak az értékesítése.

A Toyota a motorsportban

A Toyota márka létrejöttét övező körülmények nem kedveztek a motorsport tevékenységeknek, ezért a gyár viszonylag későn, a hetvenes években került először kapcsolatba az autóversenyzéssel – ám az azt követő évtizedekben pótolta lemaradását.

Az 1976-os RAC ralit egy Toyota Corolla nyerte Forrás: Toyota

Az automobil szülőföldjén, Európában tette meg az első lépéseket a Toyota. Anglia és Svédország után végül Brüsszelben jött létre a ralisportban tevékenykedő Toyota Team Europe, amely 1975-ben érte el első sikereit. Még abban az évtizedben

a németországi Kölnbe költözött a csapat;

ez a döntés olyannyira helyesnek bizonyult, hogy a mai napig innen irányítják a márka teljes motorsport-programját.

Az 1995-ös WRC szezonból utólag kizárták a Toyotát egy híressé vált csalás miatt: olyan trükkös turbót használt a csapat, amelyben a szűkítőt megkerülve jutott levegőhöz a motor, ami akár 50 lóerős előnyt is adhatott. Max Mosley, az FIA akkori elnöke ezt mondta a szerkezetről: "Ez volt a legkifinomultabb és legtalálékonyabb szerkezet, amit akár én, akár az FIA technikai szakértői valaha láttak". Forrás: Toyota

A nyolcvanas években hosszútávú terepralik mellett a rali-világbajnokságban (WRC) is aktív, a kilencvenes évektől pedig már sikeres is volt a márka időközben Toyota Motorsport GmbH-ra keresztelt és gyári tulajdonúvá vált csapata. Az évtized közepére három egyéni és (első japán márkaként) két konstruktőri WRC világbajnoki címet szerezett a Toyota, egyszer kizárták őket csalás miatt (lásd. képalá), és az is emlékezetes volt, amikor

Carlos Sainz 1998-ban az utolsó, Brit-rali utolsó 500 méterén vesztette el az egyéni vb-címet a Corollával

egy technikai hiba miatt, pedig 3 pont is elég lett volna a végső győzelemhez. 1999-ben még megnyerték a konstruktőri bajnoki címet, aztán átnyergeltek más sorozatokra.

Kobajasi a 2009-es Japán Nagydíjon. A következő évben már nem indult a Forma-1-ben a gyártó. Rengeteg pénzből sem értek el jó eredményeket, a válság döntötte el a projekt sorsát Forrás: Toyota

Észak-Amerikában az IndyCar és a Nascar, Japánban a Super GT, a világ többi részén pedig a hosszútávú világbajnokság (WEC) nyújtott versenyzési lehetőséget a csapat számára. Utóbbi fénypontjára,

a Le Mans-i 24 órás futamokra a Forma-1-be történő belépés főpróbájaként tekintett a Toyota.

2002-ben megvalósult a nagy álom, de a gyári csapat a szinte korlátlan költségvetés ellenére is sikertelennek bizonyult, így 2009-től ismét a WEC-re összpontosított a márka. 2012-es visszatérésüket két évvel később egyéni és konstruktőri világbajnoki cím koronázta.

A WEC-ben többször is összejött a győzelem hibrid autóval Forrás: Toyota

Igaz, a fő versenyt,

a Le Mans-i 24 órást egyszer sem tudták megnyerni,

a legközelebb 2016-ban kerültek hozzá, amikor a 23. óra legvégén romlott el a versenyben vezető Toyota. Hat perccel a leintés előtt Nakadzsima tudatta a csapattal, hogy nem tud kigyorsítani, az autó lassú tempóban gurult a pályán. A célegyenesben az autó meg is állt, a japán pilóta próbálta újraindítani, de eközben a Porsche átvette a vezetést. Az 5-ös autó még egy pár métert képes volt megtenni, de 23 óra és 56 perc után fel kellett adniuk a versenyt kuplunghiba miatt.

18 év után idén tért vissza a rali-világbajnokságra a márka, és kapásból versenyképes autót alkotott, ami 2 győzelmet is szerzett Svédországban és Finnországban Forrás: Toyota

2016 végén (aktuális tevékenységeivel nem felhagyva)

a Toyota a négyszeres világbajnok Tommi Mäkinen vezetésével visszatért legnagyobb sikereinek színterére, a rali vb-re.

A Yaris WRC és a csapat első évadát a tanulásnak szentelték, ám két futamgyőzelemmel végül a várakozásoknál jobban szerepelt a csapat, amely a 2018-as évadot változatlan lelkesedéssel, új felállással (Jari-Matti Latvala, Ott Tänak, Esapekka Lappi) és immár világbajnoki ambíciókkal kezdi.