A modellfrissítés óta az új turbóknak köszönhetően ez a „kis" AMG is alulról nyaldossa a 400 lóerőt, ami jól mutatja a német gyártók teljesítményháborújának abszurditását. Igaz, a 390 lóerős V6-os (és a világ összes szériamotorja is) fajlagos teljesítményben elmarad az új Mercedes-A45 AMG S motorjától, ami mindössze 2 (!) literből hoz ki 421 lóerőt.
De az kevesebb hengerével biztos nem szól úgy majd, mint ez a hathengeres, amelyet az AMG ráadásul belülről hangosabbra kapcsolható „performance" kipufogóval is ellátott. Tényleg
lúdbőröztetően jól szól az aktív rendszer,
bár a C kupé túraautós jellegéhez a csendesség jobban passzol.
Őszinte leszek: a tesztautóval töltött idő 90 százalékában az eső, és amikor nem, akkor Budapesten volt dolgom, így nem tudtam egyszer sem jóízűt autózni vele. Az M3-asra azért kimentem vele, ahol kiderült, hogy egyenesben tényleg olyan gyors, mint amilyennek a 4,7 másodperces gyorsulási adat alapján várná az ember, padlógáznál rendesen beleprésel a mélyre tett sportülésbe.
Egyébként a beépített stopperrel
4,5 másodperc körüli időket is lehet mérni,
de ennek nincs nagy jelentősége, annak annál inkább, hogy városban 13-14 literes fogyasztással kell számolni, és országúton is nehéz 10 liter alatt maradni. Igaz, egy bő 1,8 tonnás, összkerekes, automata váltós, közel 400 lóerős benzines sportautótól ez nem olyan rossz eredmény, a feláras, 66 literes Super Size tankkal tűrhető a hatótáv.
A frissítés óta a V6-os magasabb fordulaton, 2500-nál adja le 520 Nm-es nyomatékát, azért, hogy az erő lineárisabban érkezzen meg, hasonlóan, mint egy szívómotornál. Persze
ha kilenc fokozatunk van, ott szinte mindegy, mekkora a nyomaték,
mert minden helyzetre van jó áttétel. Az AMG szoftverrel felpiszkált hagyományos TCT automata (nem a nedves kuplungos, rajtprogramos MCT, ami a C63-ban dolgozik) gyorsan, bár nem duplakuplungos fürgeséggel kapcsolgat. Képes egyszerre több fokozatot is visszaváltani, és ilyekor gázfröccsöt is ad, amit a többi közlekedő tisztán hall. Comfort módban is 1-esben indul, hogy a bármikor lenyomhasson szinte bárkit a zöld lámpánál.
Kár, hogy
nem érdemes kézi üzemmódban használni, mert csak elveszünk a sok fokozat között.
Pedig szépek a kormány mögötti "galvanizált" váltófülek, és ilyenkor még jobban a kezünkben van az irányítás. Pirosan villogó műszerfal jelzi, ha ideje lenne felkapcsolni, az automata ezt szerencsére nem teszi meg helyettünk, aminek egy sportautóban így is kell lennie.
A futómű hangolása jó kompromisszum a kocsi erejét és tömegét figyelembe véve:
inkább feszes, mint kényelmes, de az éles úthibákat azért megfelelően tompítja
az alacsony oldalfalú gumikkal is. Felárért légrugózás is rendelhető, ami lehet, hogy javít a helyzeten, de a tesztautóban acélrugók dolgoztak, szériában állítható lengéscsillapítással. A gátlók három állása között nem számottevő, de azért érezhető a különbség kényelemben, a karosszéria a legpuhább állásban is alig himbálózik, dől.
Az alapáras összkerékhajtás
a nyomaték több mint kétharmadát küldi a hátsó tengelyre.
Ettől még megmarad a hátsókerekes jelleg, de a tapadása drasztikusan javul: kanyarban korán lehet gázt adni, még nedves burkolaton is, és a rajtolással sincs gond. Száraz úton szinte lehetetlen átlépni a tapadáshatárt, pedig a teljesen kikapcsolható, de köztes állással is rendelkező ESP lehetővé tenné, igaz, sperr diffi sincs, ami a farolást támogatná.
Viszont a sebességfüggő rásegítésű kormányzás élesebb és pontosabb, mint a sima C-osztályoké, hangolása illik az autó németes, tankszerű, „nagyon össze vagyok rakva" jellegéhez, a fékpedál szintén masszív érzetet ad, és brutálisan lassít.
A C63 tulajdonosok szerint a C43 valószínűleg nem elég gyors, látványos, hangos és különleges, de egy átlagautós szemszögéből még ennek a kis AMG-nek is a képességei is szinte felfoghatatlanok, nem is beszélve az áráról. Hazudik, aki azt állítja, hogy nem elég mindenre 390 lóerő, és a C43 külön előnye, hogy
az összkerékhajtás miatt komoly vezetési tudás nélkül ki is lehet autózni,
ami a motorban van, de ha úgy alakul, a kistesó a kulturált utazásban is jobb partner, télies útviszonyok között meg pláne.
Az AMG C kupék esetében a belépő szintet a 20,6 milliós C43 jelenti
(a tesztautó extrákkal 27-re jött ki),
fölötte már csak a 26,8 milliós C63 és a 29,5 milliós C63 S található a négyliteres V8-assal, 476, illetve 510 lóerővel. Érdekes alternatíva még a 17,1 milliós, 333 lóerős C400 4Matic, ami ugyan nem AMG, de ugyanaz a motor és hajtás van benne, csak kissé lefojtva.