A Volkswagen nem is tehetett volna nagyobb szívességet legnagyobb vetélytársának, a Toyotának a 2015-ös dízelbotránynál, amely elfordította az európai vásárlókat a dízelektől a benzines és hibrid autók felé.
Pont abba az irányba mozdult a piac, amelyben mindig is jó volt a Toyota:
benzinmotorjaik híresen tartósak, az első „öntöltő" hibridet, a Priust pedig még 1997-ben kezdték el gyártani, azóta már 15 millió hibridet adtak el a világon, ebből 2,8-at Európában.
Ráadásul az utóbbi években a szabadidő-autók iránti kereslet is soha nem látott mértéket ért el, ami szintén jól jött a Toyotának, ugyanis ezen a területen is otthon vannak: a RAV4 az első kompakt SUV volt 1994-ben, a 2018-as C-HR pedig az első kompakt terepkupé, a Land Cruiserek, Hiluxok pedig a legismertebb, legmasszívabb terepjárók közé tartoznak.
Míg 2015-ben 875 ezer Toyota és Lexus fogyott Európában, addig 2019-ben már 1,08 millió, miközben a még fontosabb mérőszám, a piaci részesedés is számottevően javult 4,6-ról 5,3 százalékra.
A növekedés főleg a hibrid modelleknek köszönhető,
tavaly Közép és Nyugat-Európában már az eladott Toyoták 63 százalékában volt ilyen hajtás, sőt a Lexus esetében már 96-százalékban, ilyen mutatókkal ma egyetlen másik autómárka sem rendelkezik.
A következő öt évben a Toyota úgy számol, hogy az európai értékesítésük felmehet 1,4 millió autóra, a piaci részesedés pedig 6,5 százalékra.
Tovább nő majd a hibridek részaránya, a teljes értékesítésen belül elérheti a 80 százalékot,
ebből 70 lesz a hagyományos „öntöltő" hibrid, 10 pedig a külső forrásból tölthető plug-in. Emellett 10 százalékot tesz majd ki a zéró emissziójú modellek aránya, amibe a tisztán elektromos autók mellett az üzemanyagcellás Mirai is beletartozik.
És akkor mennyi marad a hagyományos benzines és dízel autóknak? Nem nehéz kiszámolni, hogy mindössze 10 százalék.
Ezek jellemzően terepjárók és sportkocsik lesznek,
ezekben a szegmensekben a Toyota ugyanis nincs rákényszerítve a villamosításra, a sok egyéb hibridjük ezek nélkül is eléggé lenyomja a CO₂ kibocsátási átlagot.
Elismerésre méltó, hogy a Toyota Europe működési eredménye a 2015-ös 400 millió euróról mára már bőven 1 milliárd fölé nőtt, ami a javuló eladások mellett a TNGA bevezetésének is köszönhető. A Toyota New Global Architecture nagyjából az a Toyotának, ami az MQB és az MLB a Volkswagennek:
egy olyan moduláris platform, amiből szinte bármilyen méretű és típusú autót lehet építeni
városi kisautótól a nagy szabadidő-autóig, bármilyen hajtásrendszerrel, első, hátsó vagy akár összkerékhajtással is.
A sok közös alkatrész leegyszerűsíti és olcsóbbá teszi a gyártási folyamatokat, mivel kevesebb fajta alkatrészre van szükség. A TNGA tervezésénél a dizájn és a vezetési élmény is kiemelt hangsúlyt kapott, Akio Toyodát, a Toyota CEO-ját (aki szabadidejében maga is autóversenyző) ugyanis
semmi sem hozza ki jobban a sodrából, mint ha valaki azt állítja, az autói unalmasak.
Elsőként a Prius IV kapta meg a TNGA építőkészletet, ma már a Toyota-Lexus modellek fele épül rá, 2025-re pedig ez az arány el fogja érni a 90 százalékot.
A mostani számítások szerint az alacsony CO₂ kibocsátású hibridek hatalmas arányának köszönhetően
a Toyotának kell majd a legkevesebb bírságot befizetnie 2021-től az Európai Unió kasszájába,
ugyanis a flottaátlaguk nekik van a legközelebb a 95 g/km-es előíráshoz, annak ellenére, hogy egyetlen tisztán elektromos autóval sem rendelkeznek – még. Ezt a hiányosságot hamarosan kiküszöbölik, a következő 1 évben 3, a következő 5 évben pedig már 10 különböző elektromos és üzemanyagcellás modellt mutatnak be, az első a 2020 végén érkező Lexus UX 300e lesz. Emellett érkezik még 5 év alatt 5 konnektoros és 25 normál, „öntöltő" hibrid is, a cél, hogy 2025-re évi 5,5 millió elektromos és hibrid autót értékesítsenek, vagyis nagyjából az eladott autók felében legyen villanymotor.
És most lássuk a legfontosabb újdonságokat!
A Yaris 2020 őszétől megvásárolható negyedik generációja folytatja azt a hagyományt, hogy
a kategóriában viszonylag kicsinek számít:
a hosszát fél centiméterrel csökkentették (most 3,94 m), szélességét és a tengelytávját viszont 5 centivel megnövelték, utóbbi most 2,56 méter. 4 centivel csökkent a magasság is, de a fejtér nem, mert az ülések is ennyivel mélyebbre kerültek.
Ez az első autó, ami a TNGA platform kisautókra optimalizált változatára, a GA-B-re épül, hamarosan azonban egy kis SUV is érkezni fog ezekre az alapokra. A régi Yarishoz képest nagyobb karosszériamerevséget, kisebb tömeget, igényesebb futóművet és alacsonyabb tömegközéppontot, vagyis összességében jobb vezethetőséget jelent a TNGA technológia bevezetése a kisautónál.
Fejlődött a hajtáslánc is, az új, 1,5 literes, 4. generációs hibrid rendszer teljesítménye 101-ről 116 lóerőre nőtt,
a fogyasztása pedig 3,6-ról 2,9 (!) literre csökkent (WLTP),
ami simán a legjobb érték a kisautók között.
Ezt úgy érték el, hogy erősebb villanymotort és lítium-ionos akkumulátort építettek be, így a Yaris az eddigi 50 százalék helyett már
az átlagos menetidő 80 százalékában képes állva hagyni a benzinmotorját,
sőt, rövid ideig akár 130 km/órával is tud így haladni. Nemcsak hibridként lehet majd megvenni a Yarist, 1,0 és 1,5 literes háromhengeres benzinesek is lesznek. A kínálat csúcsán egy igazi méregzsák, az 1,6 literes, háromhengeres, 261 lóerős turbómotorral szerelt,
összkerekes Yaris GR
áll majd, ami a 2021-es WRC versenyautó alapját adja.
A cikk folytatódik a második oldalon. Kattintson tovább, ha kíváncsi az elektromos, plug-in hibrid és hidrogénhajtású újdonságokra!