Nem főzhettek levest az aranytojást tojó tyúkból - Mercedes-Benz GLC 220d 4Matic teszt

A C-osztály méretű SUV közel hét évvel ezelőtti bemutatása fontos mérföldkő volt a stuttgarti márka életében: olyan sikeres lett, hogy 2022-re a Mercedes minden hatodik eladott autója GLC volt, ezzel házon belül a legtöbbet értékesített modell címet is bezsebelte. Öngól lett volna folytatás nélkül hagyni a történetet, ám a megfelelési kényszer miatt az új generációt nem is olyan könnyű megkülönböztetni az előzőtől. Légrugóval, sok extrával és - talán utoljára - dízelmotorral érkezett tesztautónk.

Aligha lesz már ennél jobb sornégyes dízel

A hátsó túlnyúlás növelésével a csomagtartó mérete 550 literről 620-ra nőtt, eldöntött ülésekkel pedig 1640 liter várja a nagyobb holmikat. Praktikus a padló alá rejthető Merci-logós kosár, a gyári hálók és kampók rendszere, illetve a hátsó ülések ledöntésekor a jobb első fotel finom előrecsúszása. Persze a kötekedők valamelyik rekesz mélyén találhatnak egy véleményes hézagot, de ne felejtsük el, hogy nem egy S-osztály összegét hagytuk a szalonban. Ennek szellemében nem véletlen, hogy a hátsó üléseken ha nem is szűk, de átlagos a helykínálat – bálteremhez tessék nagyobb Mercedest venni.

Tesztautónkon nem csak a zöld helyett fehér rendszám, hanem a 220d felirat is hirdeti, hogy a népszerű plug-in hibrid hajtások egyike helyett gázolajjal spórolunk.

A GLC orrába kétliteres dízelmotor került (természetesen hosszában), 23 lóerős indítógenerátorral kiegészítve.

Ez a lágy hibrid rendszer mindegyik hagyományos kivitelben szériatartozék, és összesen 197 lóerőt lehet mozgósítani, de még fontosabb az 1800 és 2800-as fordulat között stabilan tartott 440 Nm nyomaték, ami megadja a hétköznapi forgalomban való hömpölygés gondtalanságát.

Így a motorpaletta legkisebb teljesítményű tagja is nagyvonalúan tudja mozgatni a két tonna körüli SUV-ot, tesztautónk pedig a feláras légrugókkal csak néha veszíti el a harcot a magyar utak ütéseivel szemben. Ilyenkor mindig elmorzsolunk egy könnycseppet, hogy még egyszerűbb futóműtechnika is milyen kényelmessé teszi az utazást egy hagyományos, földszintes autóban, például a műszaki alapokat adó C-osztályban, de a SUV-divat elől nincs menekvés, legalább a felnik normális méretére érdemes ügyelni konfigurálásnál – itt a 19 colos téligumis szett épp elfogadható kompromisszum.

Sportolás helyett a hétköznapi utak luxusa

Tesztautónk feláras AMG csomagja semmilyen sportosságot nem jelent, inkább egyfajta külső és belső stíluscsomag neveként értelmezhető. Mindegyik GLC összkerékhajtású, amit esetünkben még megfejeltek az 1,2 millió forintos Agilitás csomaggal is, ami a légrugó mellett a négykerékkormányzást foglalja magában. Ilyenkor a hátsó kerekeket legfeljebb 4,5 fokban elfordítja, amivel 10,9 méterre csökken a fordulókör. Ikonokhoz lehetetlen felérni, de ez a rendszer már-már megidézi a W123-asok híres, alászedve kerékkidöntéses fordulékonyságát, és nagyban megkönnyíti a városi manőverezést.

A lágy hibrid hajtás a valóságban azt jelenti, hogy a piros lámpához gurulva az utolsó néhány méteren már leáll a motor, induláskor pedig a plusz nyomaték kellemesen megtolja a nagy SUV-testet. Soha, egyetlen pillanatra sem lehet késlekedést érezni újraindításnál,

a hagyományos start-stop rendszerekkel ellentétben ezt teljesen felesleges kikapcsolni

(hacsak a kezdeti hűtés-fűtés nem kívánja meg). Jó hír, hogy a dízelhangot a kiváló zajszigetelés a vastag üvegekkel karöltve szinte teljesen kizárja a kabinból, de még az autó mellett állva sem mindig egyértelmű, hogy benzinen vagy gázolajon él-e.

Rég volt ilyen pihentető autópályázni, mert a GLC nem csak ígéri, de szinte hibátlanul működteti is a vezetőtámogató rendszerek garmadát. Önálló életet élnek az intelligens LED-fényszórók, a tempomat kiszámíthatóan és lágyan változtat a sebességen, és az indexkar pöckölésével (többsávos sztrádán) képes magától sávot is váltani. Egyedül a táblafelismerője akart néha lakott területen 110-zel, néha autópályán is legfeljebb 30-cal menni, azért hagytak helyet az online hibajavításoknak. Remek a kilencfokozatú automataváltó, 130 km/h-nál szinte alapjáraton, 1500-as fordulaton jár a dízelmotor.

Drága, de zöld rendszámmal még többe kerülne

Nem maradhatott ki az üzemmódválasztó gomb, amellyel Eco, Sport és a Comfort állás között lehet választani, de ha őszinték akarunk lenni, a kényelmes program tökéletesen fekszik neki, a többi már csak játék. Dízel, SUV és Mercedes: három olyan szó, ami alapvetően külön-külön is indokolatlanná teszi a sport módot. A másik véglet, az Eco pedig inkább csak a lelkünket simogathatja, mintsem valódi fogyasztáscsökkentést okozna, de összességében a jókora, összkerekes GLC remekül fogyaszt: városban 7, autópályán kevéssel 6 liter felett el tud járni, ami országon baktatva 5-tel is beérheti.

Érdemes tehát alaposan kiszámolni, hogy milyen feltételekkel (otthoni töltés, ingyenes parkolás stb.) éri meg tetemes, 4,5 milliós felárát a legolcsóbb plug-in hibrid kivitel a tesztelt GLC 220d eleve nem szerény, 23,5 millió forintos alapárához képest. Persze extrákkal hamar el lehet költeni a különbözetet, tesztautónknál például 32,7 milliónál állt meg a konfigurálás, de mindezért igen komoly ellenértéket is kapunk. Üveggömb nélkül megjósolható a kifinomult GLC folytatódó sikersztorija, bár szerintünk helykínálat terén nem ad akkora pluszt egy kombi C-osztályoz képest, hogy ne azt választanánk.