Csehszlovákia szépe, munkásbarát áron - CZ 175 De Luxe (1969) veteránteszt

Elvileg kétszemélyes, de az utasnak kevés hely jut a CZ-n. Felhajtható a hátsó lábtartó

Sokak álomgépe volt a hatvanas évek második felének szocialista országaiban a kéthengeres Jawa, csak a fizetést volt nehéz összespórolni rá. Még szerencse, hogy ott ácsorgott mellette a kirakatban CZ márkájú kisöccs, feleakkora motorral, 10 lóerővel, viszont nagyvonalú gesztusként félautomata váltóval és a képeken látható De Luxe kivitelnél elegáns lemezruhában. Vezettünk a legkisebbik csepptankosból egy makulátlanra restaurált példányt, amit egykor hazai Keravill boltban adtak át.

Csehszlovákia két legjelentősebb motorkerékpár gyártója, a Jawa és a CZ (Ceska Zbrojovka) a második világháború utáni időkig egymás erős konkurense volt, hasonló programmal. 1946-ban előbb államosították mindkettőt, majd 1954-ben racionalizálás és típusegységesítés címen össze is vonták őket (sőt, a harmadik, és legkisebb márka, az Ogar is ment a közösbe). Innentől a legtöbb modell alapvetően azonos volt, de akadtak kivételek. Az egyik éppen a 175-ös, kétütemű egyhengeres, amelynek elődjét, a Typ 356-ost 1956 és 1960 között már szintén közösen gyártotta a Jawa és a CZ.

Bemutatónk főszereplőjét, a Typ 450 kóddal futó generációt csak a valaha fegyverkészítésre szakosodott, később a krosszmotorok terén is nagyot alkotó Ceska Zbrovivka (CZ) fejlesztette tovább. Ez a modell sokban hasonlít a KGST-kínálat egyik legszebb gépének tartott Jawa 360/350-ra, de több lényeges eltérés is akad a nagy testvérhez képest. Például

a vázat nem négyszögprofilú zártszelvényből, hanem nagyobb csavarodási merevségű csőprofilokból hegesztették össze,

és a jobboldali kipufogót elhagyták. Természetesen a kettő helyett egy henger járt, 175 köbcentivel.

E motor 10 lóerőt teljesített (2-vel többet, mint az elődje), és hatékonyabb szívászajcsökkentőt is szereltek rá. Közösek a 16 colos kerekek, a teli dobfékek és a négyfokozatú váltó is, a híres, Jawa-féle félautomata kapcsolással. 1960-ban jelent meg a 450/00 jelű változat, majd folyamatos apró fejlesztésekkel (450/01, 450/02, stb.) 1963-ban jutottak el a képeinken is látható, 450/05 kódú De Luxe változathoz. Technikájában nem különbözik az alapmodelltől, de a Jawákról ismerős kormányborítást és a kerek helyett íves sebességmérőt szereltek rá, plusz kényelmesebb ülést.

Kopott és poros, eredeti gép állt szomszédnál

Ha nem lenne a jelvénye, megkülönböztethetetlen lenne az egyhengeres Jawa 250/559 Panelkától, de a szakértők szerint a CZ-k jobb minőségű, kifinomultabb gépek voltak. Amúgy a „csepptankos" gyűjtőnévvel illetett csehszlovák népmotorok hozzánk is nagy számban érkeztek, tesztgépünket a Keravillban vásárolta első gazdája, 1970-ben. Mindvégig nála volt, nagyon vigyázott rá, és lelkiismeretesen karbantartotta. Aztán 15 évig állt, így érkezett mostani tulajához, Halász Tamáshoz. Pont a szomszédjánál találta meg, kissé viharverten, de üzemképesen és hiánytalan állapotban.

Teljes restaurálás mellett döntött az új tulaj, és ehhez dicséretes módon kizárólag gyári alkatrészeket használt; a felkutatásban és beszerzésben egy szlovákiai barátja, Horváth Tibor is a segítségére volt.

Tamás tőle tudta meg például, hogy a gyújtáskapcsoló műanyagnak látszó fedele valójában elefántcsontból van.

Rossz állapotban volt a fényszóró kerete, akárcsak a küllőkkel együtt a két felni és a nyereg is, ezekből a gumiabroncsokkal együtt újakat kellett beszerezni. Homokszórás után friss fényezést is kapott a motor, elegáns Jawa-vörösben, amihez remekül passzol az aranyszínű csíkozás.

Tele volt horpadásokkal a kipufogó, egyszerűbb (és olcsóbb) volt kicserélni, mint megjavítani: helyette Csehországból érkezett egy eredeti. A hajtásláncban az összes csapágyat és tömítést kicserélték, a hengert felfúrták; szerencsére a fékekkel nem volt különösebb gond. Napjaink veterános rutinját követve a tank belsejét műgyantával vonták be, így az etanolos benzinnel sem lesz majd gond a rozsdásodással, és a gondos összeszerelés után jöhetett a vizsgáztatás. Azóta különleges, egyedi rendszámmal forgalomba állt a CZ, de még bejáratós, alig futott néhány kilométert.

Nem erőművész, de meglepően kifinomult

Szerencsére nem volt akadálya egy próbaútnak a hamvas veteránnal, a porlasztó megúsztatása után könnyen, második rúgásra beindult a hosszú löketű, nyugodt járású motor. Jellegzetesen jawás a hangja, és a testvérmárkától ismerős a félautomata váltó is, amellyel minden kapcsolás helyett csak elinduláskor kell kuplungolni. Érdekes módon a kiosztása fordított, vagyis az első fokozat van fent, a többi pedig lefelé. Már 50 km/h-nál jöhet a negyedik, de feljebb gyorsan fogy a szufla, a kellemes utazótempó 80 km/h körüli – természetesen jobb dinamizmust adtak a nagy, kéthengeres Jawák.

Pontossággal és könnyű járással hálálja meg a váltó, ha higgadtan kapcsolunk, és akkor is jól működik, amikor nem használjuk az egyébként pillekönnyen járó kuplungkart.

Jó hír, hogy menetközben egy hengerrel sincsenek zsibbasztó vibrációk, és a motor hangja is kellemesen lágy.

Kényelmessé teszi a hosszú első rugóút és a puha hangolás is, ami alapvetően nem megy a kanyarstabilitás rovására, viszont fékezéskor nagyot bólint a mindössze 115 kilós saját tömegű motor, ezt szokni kell. Erénye a mellékutakon, hogy könnyen hullámzik át az a kátyúkon, és a párnázott ülés is besegít a rugózásba.

Végtelenül egyszerű, bovdenes működtetésű egykulcsos dobokból áll a fékrendszer, de alapvetően jól működik, illik a CZ menetteljesítményéhez, csak két személlyel érződik gyengének. Összességében a 175-ös kellemes társ, és könnyen javítható, némi türelemmel akár egy-egy túrára is bevethető, de viszonylag ritka itthon (Jawából sokkal több fut). Cikkünk írása idején két eladó 175-öst találtunk a legnagyobb használtautós hirdetőoldalon, az egyiket fellelt állapotban 700, a másikat pedig lejárt veteránvizsgával 970 ezer forintért kínálták, a cikkben szerelő gyönyörű gép ennél jóval többet érhet.

Műszaki adatok - CZ 175 De Luxe (Typ 450/05)

Motor: egyhengeres, kétütemű, léghűtéses. Hengerűrtartalom: 172 cm3. Furat x löket: 58,0 x 65,0 mm. Kompresszióviszony: 7,6:1. Teljesítmény: 10 LE, 5500/perc fordulaton. Erőátvitel: négyfokozatú lábkapcsolású váltó, többtárcsás olajfürdős kuplung, lánchajtás.

Felfüggesztés: elöl teleszkóp-, hátul lengővilla, tekercsrugókkal és hidraulikus lengéscsillapítókkal. Elöl-hátul mechanikus dobfék.

Felépítés: szimpla bölcsőváz. Hosszúság x szélesség x magasság: 1950 x 1010 x 660 mm. Tengelytáv: 1300 mm. Tank: 13 l. Saját tömeg: 115 kg.

Végsebesség: 105 km/h.

Még több olvasnivalót talál a Retro Mobil júliusi számában: