A Dacia vadonatúj, eddigi legnagyobb modelljét csak egy maroknyi újságírónak mutatták meg egy szigorúan őrzött raktárban Berlinben október első péntekén, és egészen a mai napig hallgatnunk kellett arról, amit láttunk. Álló autókat tudtuk megfogdosni, vezethető tesztautóra 2025-nél előbb nem érdemes számítani. Érdekes, hogy a Dacia számára a referencia a német piac, itt végeztek kutatást egy sok száz fős mintán, az itteni igényekhez alakították a Bigstert, ami persze a német racionalitást ismerve talán mégsem olyan meglepő: esetleg még a skótokhoz vihették volna. Ők azok, akik remekül átérzik a Dacia-koncepciót:
használható autó, minden sallang és felesleges cicoma nélkül, a lehető legnyomottabb áron.
Az olcsóság persze relatív, különösen a Bigster esetében, de erről később.
Egyre gyakrabban fordul elő és egyre kevésbé kellemetlen érzés, hogy egy-egy új Dacia-modell határozottan tetszik. A régi Logan a tágasságával, a régi Duster a terepjáró-képességeivel, a Jogger a kombi-egyterű koncepciójával, az új Duster a friss és merész dizájnjával vett le a lábamról. Persze szigorúan csak akkor, amikor emlékeztetem magam, hogy mindehhez pofátlanul alacsony ár is jár. Mindenesetre merész húzás a kisautó-alapokra épült Bigsterrel a kontinens legzsúfoltabb szegmensébe, a C-SUV-ba beletenyerelni, mert ugyan igaz, hogy hárommilliós eladást várnak ettől a kategóriától 2025-ben, de a verseny sehol máshol nem olyan kiélezett, mint itt.
A Duster (és így a Renault Captur, Clio, Nissan Juke, stb.) padlójára épített újdonság nem csak műszakilag, hanem formailag is rokon a kistestvérrel, bár a nyújtott tengelytávjával és a nagyobb magasságával egy hajszállal kevésbé arányos. Az orra továbbra is nagyon tetszik, szépek a hajtások a motorháztetőn, van sok domborítás a sárvédőkön, de nekem kicsit szegényes a hátsó traktus így első ránézésére, talán a hagyományos kilincs hiányzik a hátsó ajtóról.
4,60 méteres hosszával és 1,85 méteres szélességével a Bigster egyáltalán nem kicsi
(hat centivel hosszabb az új Volkswagen Tiguannál, de nyolc centivel rövidebb a hétszemélyes Tayronnál), szóval két gyerekkel tökéletes családi utazóautó lehet belőle.
Sajnos hétüléses kivitel nincs belőle, és a román márka tervei között nem is szerepel, hiába tűnik úgy kívülről nézve a hátsó traktus, hogy simán beleférne a harmadik üléssor. Egyelőre tehát a Jogger marad a nagycsaládosok Daciája. A csúcsot jelentő Extreme, illetve Journey felszereltséghez egy csomó csicsa is jár, ezek némelyike meglehetősen mókás, mint például az aranyszínű matrica díszítések vagy az imitált oldalsó légbeömlők az A-oszlopok alatt.
Alapból 7, de a magasabb felszereltségek esetében 10 colos digitális műszerfal jár és végre a navigáció utasításait is ki lehet majd ide tenni. A középső érintőképernyő minden felszereltségnél 10 colos és a kiállított autókban a Daciaktól megszokott könnyedséggel működött. A kötelező vezetéstámogató eszközök persze a Bigsterhez is járnak majd, mint a vészfék-asszisztens és a sávtartó rendszer, más nagy villantásra – önvezető rendszerre például – ne számítsunk. A Dacia hű a filozófiájához: csak a legszükségesebb funkciókat biztosítja, hogy kellően olcsóak lehessenek az autói.
A márka történetében először nyitható üvegtető is rendelhető, amitől igen hangulatos lesz az amúgy kissé komor utastér, szerencsére a Dusterből ismert belső formák azért rendben vannak. Kifejezetten jól néz ki a kormánykerék, ahogy a középkonzol fizikai gombsora is, de
a kopogós műanyagokon már ránézésre is érezni a spórolást.
A hátsó pad szélessége akár három főnek is megfelelő lehet, de formázásnak nyoma sincs, szinte teljesen lapos az ülőlap és a háttámla is, nem tudom, így mennyire lesz kényelmes itt hosszú órákat eltölteni.
A legizgalmasabb részlet egy utólagosan megvásárolható kiegészítő, amelyet egyébként a Dusterhez is kínál a Dacia. Ez egy csomagtartóból kihajtogatható, méretre készített matrac favázzal. Komolyan kedvet kaptam hozzá, hogy a hegyekben a csillagos ég alatt, nyitott tetőablakkal bámuljam a csillagokat, a fekvőhely a 130 centis szélessége okán akár két személynek is megfelelő lehet.
Csak két hajtáslánc közül lehet választani, összesen négyféle kombinációban. A Dusterből ismert ezres benzinest nem kínálják, a kínálat gerincét a hatfokozatú kézi váltóval párosított 1,2 literes háromhengeres, turbós TCe benzinmotor adja, amire egy 48 voltos lágy hibrid rendszert akasztottak egy apró, 0,8 kWh-s akkumulátorral. Ez rendelhető lesz 140 lóerős teljesítménnyel benzinesként (TCe 140) illetve LPG-s változatban (ECO-G 140) is. A gázos Bigster a két tankjába összesen 99 liter üzemanyagot képes befogadni és így közel 1500 (!) kilométeres hatótávolságot ígér.
Akinek összkerékhajtásra van szüksége, szintén csak az 1,2-es turbómotort kérheti, de már csak 130 lóerővel, kap viszont vezetési üzemmódválasztó tárcsát középre.
Dízel nem lesz, helyette jön a HYBRID 155 nevű új hibrid hajtás,
ami a Dusterben már próbált benzines-elektromos hajtáslánc továbbfejlesztett változata. A négyhengeres szívó benzines hengerűrtartalmat 1,6-ról 1,8 literesre növelték, így 140 helyett már 155 lóerő a rendszer összteljesítménye. Azt mondják, hogy a hibrid Bigster akár a menetidő 80 százalékában is képes tisztán elektromosan közlekedni városban, és további előnye, hogy ez ugye automata váltós.
A hazai debütálás még odébb van, 2025 második felében érkeznek majd az első autók, de egy hozzávetőleges árat már mutattak. Nyugat-Európában szeretnék az alapárat 25 ezer euró, a hibrid változat árát pedig 30 ezer euró alatt tartani.
Lefordítva ez jelenleg 10 és 12 millió forintot jelent,
amit lehet úgy nézni, hogy ki az, aki ennyit ad egy Daciáért, meg lehet úgy is, hogy egy ekkora autót ennyi pénzért ezen kívül legfeljebb a kínaiak adnak. Például a szintén vadonatúj MG HS erős vetélytárs lehet, mert egy érezhetően jobb minőségű beltérrel rendelkező, mutatós szabadidő-autó hasonló áron (Németországban a 170 lóerős, automata váltós HS alapára 28 ezer euró, magyar ár még nincs).
A játékosabb formájú Bigster szintén erős dizájnban és nincs kétségem afelől, hogy terepen is ügyesebben mozog, mint az MG. Akármilyen furcsán hangzik is, mára kialakult a Dacia hazai törzsközönsége is, akik vélhetően a Bigster felé húznak majd, ha a Dusterből tovább szeretnének lépni. Őket az sem fogja zavarni, hogy az anyagok és bizonyos funkciók hiánya továbbra is elárulja, hogy itt bizony a spórolás volt az első számú szempont. Ez a filozófia eddig bevált a Daciánál, és ez a legnagyobb modellnél is vélhetően így lesz, mert alapszükségleteket kielégítő, megfizethető, tágas, ugyanakkor divatos SUV-ra mindig lesz igény az európai piacon.
Tényleg ez minden idők legnagyobb Daciája?
Kevesen hallottak róla, de nagyon limitált (néhány száz darabos) szériában a Renault 20 nevű, felső-középkategóriás autót is gyártották, pontosabban francia alkatrészekből összeszerelték Romániában a szocializmus idején. Az 1,6 vagy 2,2 literes, jól felszerelt, kék vagy fekete színűre fényezett Dacia 2000 első példányát Ceausescu kapta, és jutott belőle az államapparátus vezetőinek és a rettegett Securitate tisztjeinek is. És a mérete? Nos, 4,52 méter hosszú - pár centivel elmarad a Bigstertől.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK: