Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

A nyár folyamán majdnem megfeneklő tárgyalások augusztus második felében gyorsultak fel. Ehhez nagymértékben hozzájárult az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának (PIB) 1989. augusztus 15-i határozata a politikai egyeztető tárgyalások felgyorsításáról. A PIB határozatát az MSZMP négytagú elnöksége 1989. augusztus 28-i ülésén jóváhagyta. A dokumentum szerint az MSZMP fontos érdeke, hogy az átmenet fő politikai és jogi kérdéseiben létrejöjjön a konszenzus és a megegyezés. A határozat megállapítja, hogy az Alkotmány egyes elvi tételeiben, a köztársasági elnöki jogintézmény és az MSZMP vagyoni helyzete kérdésében jelentős ellentétek vannak a politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevő felek között.

A dokumentum rögzíti az MSZMP tárgyaló csoportjának tárgyalási pozícióját:

• A békés politikai átmenethez és a többpártrendszerű berendezkedés megteremtéséhez szükséges alkotmánymódosításokat vállalják. Az Alkotmányban a szocializmus kifejezés mint alapérték egy helyen szerepeljen. Ezzel együtt jelenjenek meg a polgári szabadságjogok érvényesülésének garanciái is.
• Szükség van a köztársasági elnöki intézmény létrehozására. Ragaszkodni kell a népszavazás útján történő elnökválasztáshoz. A köztársasági elnököt az általános választásokkal egyidejűleg válasszák meg.
• Szorgalmazniuk kell az Alkotmánybíróság felállítását. Először öt bíró megválasztását javasolják, az intézmény létrehozását az új parlament feladatává teszik.
• Elfogadják az állampolgári jogok szóvivője, valamint a legfőbb Állami Számvevőszék intézményének a létrehozását. Megegyezés esetén ezeket az intézményeket már a jelenlegi parlament is létrehozhatja.
• Elutasítják, hogy a pártok működésére vonatkozó jogi szabályozás tárgykörébe vonják az MSZMP és a többi társadalmi szervezet pénzügyi, vagyoni helyzetének a kérdését. Ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy az MSZMP határozott szándéka, hogy vagyoni helyzetét saját funkciójának változásához igazítja. Jelentős nagyságrendben átad ingatlanokat az állami szerveknek, oktatási, egészségügyi, szociális és más célokra. Az MSZMP támogatja, hogy az állami szervek segítsék elő az új, illetve újból működő pártok alap-infrastruktúrájának megteremtését.
• Elfogadják a pártok jogi szabályozásával összefüggésben, hogy az alkotmánybírák és a bírák egyesülési jogát az alkotmány korlátozza; úgy vélik azonban, hogy biztosítani kell a katonák, rendőrök egyesülési jogát, az ő párttagságuk korlátozása alapvető emberi szabadságjogokat sértene; készséget mutatnak, hogy a közhatalmi intézményekben ne működjenek pártszervezetek.
• Az MSZMP elfogadja, hogy a pártok nem épülhetnek be a munkahelyek szervezeti, vezetési struktúrájába, munkaidőben a munkahelyeken semmiféle tevékenységet nem folytathatnak; a pártok munkahelyi szerveződésében azonos lehetőséget kell biztosítani a pártok működéséhez.
• Elfogadható az MSZMP számára kompromisszumos megoldásként, hogy 350 képviselői helyre fele-fele arányban listás, illetve egyéni választókerületi rendszerben válasszák a képviselőket.