Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

III.
Az országgyűlés 1990-ben még elfogadta A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, amely az utolsó rendszerváltoztató törvény volt, amit az 1985-ben megválasztott parlament fogadott el.

10. ábra

Április 29-én az MDF és az SZDSZ vezetői pártközi megállapodást írtak alá, melyet az országgyűlés alakuló ülésének napján hoztak nyilvánosságra. A megállapodás legfontosabb pontjai a következők voltak:

• a két párt támogatja a kétharmados többséghez kötött törvények számának csökkentését;
• a kormánnyal szemben az ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetését;
• a köztársasági elnököt az országgyűlés válassza meg;
• a köztársasági elnöki pozícióra Göncz Árpádot jelölik.

Melléklet: A paktum

A rendszerváltoztató országgyűlésben 1990. május 23-án megszavazták az új kormányt, melyet az MDF, az FKgP és a KDNP koalíciója alakított Antall József vezetésével.

Az országgyűlés június 19-én módosította az Alkotmányt az 1990. évi XL. törvénnyel az MDF-SZDSZ megállapodásnak megfelelően. Göncz Árpádot az országgyűlés 1990. augusztus 3-án - az első fordulóban - megválasztotta a Magyar Köztársaság elnökévé.

Video: Göncz Árpád megválasztása

Az alkotmányos rendszerváltás törvényei közül már csak az önkormányzatokra vonatkozó törvények megalkotása hiányzott. Ezt a törvényhozási feladatot az új országgyűlés 1990 augusztusában teljesítette, amikor elfogadta az önkormányzatokról szóló, és az önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásáról szóló törvényeket.

Ezek a törvények szüntették meg Magyarországon a szovjet típusú "tanácsrendszert". Az önkormányzati választásokra 1990. szeptember 30-án és október 14-én került sor. A közvetlenül választott polgármesterek között 83 % független, párton kívüli volt. A rendszerváltoztató törvények harmadik csoportját már az új országgyűlés fogadta el 1990 nyarán, ez a testület hozta létre a Köztársaság új alkotmányos intézményeit.