Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

VII. Az alkotmányos rendszerváltás tartalma és összegezése

A rendszerváltás tartalmát leginkább az alkotmányos rendszer és a társadalmi berendezkedés változásán keresztül tudjuk érzékeltetni, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:

Intézmény	A rendszerváltás előtt (1988-89)	A rendszerváltás után (1989-90)
Államforma és az állam jellege	Magyarország népköztársaság és szocialista állam, amelyben minden hatalom a dolgozó népé.	Magyarország köztársaság, amely független, demokratikus jogállam és amelyben minden hatalom a népé.
Társadalmi berendezkedés	Magyarország társadalma szocialista társadalom, amelyben az állam védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, és harcol minden kizsákmányolás ellen.	Az alkotmány a társadalmi rend és a társadalmi berendezkedés jellegét nem határozza meg.
A hatalom jellege és tartalma	A társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a parasztsággal, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. A szocializmus építésében részt vesznek a társadalmi szervezetek. A Magyar Népköztársaság része a szocialista világrendszernek, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal.	Minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Tilos a hatalom erőszakos megszerzése vagy kizárólagos birtoklása. Az ilyen törekvéssel szemben mindenki jogosult és köteles törvényes úton fellépni.
A hatalom osztálytartalma	A dolgozó nép, és azon belül is a munkásosztály gyakorolja a hatalmat.	A hatalom osztályjellegére az alkotmány nem utal, társadalmi réteget vagy osztályt mint a hatalom birtokosát nem emel ki. A hatalom a népet illeti meg.
Pártrendszer és pártalapítás	A társadalom vezető ereje a munkásosztály marxista-leninista pártja. Ez a formula fejezi ki a magyar társadalom politikai rendszerének pártközpontúságát, az egyetlen párt kizárólagos hatalmi pozícióját, a párturalom és a pártszuverenitás érvényesülését. Ebből a formulából (alkotmány 3.§) vezette le alkotmányos legitimitását az MSZMP. Ebből következett, hogy az állami szervek pártirányítás alatt álltak. Ebből a formulából fakad a párt első titkárának hatalmi pozíciója, uralmi szerepe, hadsereg-főparancsnoki jogosítványa. A párt vezető testületének tagjai (politikai bizottság, központi bizottság) vezető párttisztségükkel egy időben állami szervezetek és intézmények vezető tisztségeit is betöltötték. Így a párt első titkára mindig tagja volt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az Elnöki Tanács Elnöke tagja volt a politikai bizottságnak, a kormányfő tagja volt a politikai bizottságnak, a Hazafias Népfront első titkára vagy elnöke általában tagja volt a politikai bizottságnak, ugyanígy a Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is tagja volt a politikai bizottságnak. A pártállami hatalmi szerkezet alapját teremtette meg a 3. § és az összeférhetetlenségi szabályok hiánya, amellyel szemben éppen hogy az összeférhetőség, a vezető párt és állami funkciók együttes betöltésének a rendszere volt a jellemző.	A pártok szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, és közreműködnek a népakarat kialakításában. A pártok tevékenységét illetően az alkotmány kimondja, hogy azok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Törvény határozza meg azokat a tisztségeket és közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. A párt és az állami tisztségek egyidejű betöltését tiltó és az egyéb összeférhetetlenségi szabályok hivatottak szétválasztani a pártállami rendszer kialakulását. Nem lehetnek pártoknak tagjai: a bírók, az ügyészek, a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, az alkotmánybíróság tagjai. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
A társadalmi-politikai szervezetek	A társadalmi szervezetek a szocialista építőmunkában vehetnek részt, így például a Hazafias Népfront, amely a szocializmus teljes felépítésére tömöríti a társadalom erőit, vagy a szakszervezetek, melyek védik és erősítik a néphatalmat, a dolgozók érdekeit.	Az alkotmány kimondja, hogy a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók szakszervezeteket és érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre érdekeik érvényesítésére.
Nemzetközi kapcsolatok	A Magyar Népköztársaság a szocialista világrendszer része. Barátságát elsősorban a szocialista országokkal erősíti és a haladás érdekében együttműködik a világ más népeivel és országaival. A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.	Felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért. Elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait és biztosítja a vállalt kötelezettségek és a belső jog összhangját.
Az állam szerepe és funkciói	Az állam védi a dolgozó nép szabadságát, hatalmát és a kizsákmányolásmentes társadalmi berendezkedést. Az állam határozza meg a gazdaság életét, irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot, a szövetkezetek a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit és részesei a szocialista társadalmi rendnek.	Magyarország gazdasága piacgazdaság. Az állam elismeri a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. Elismeri a szövetkezetek önállóságát és tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát. Az állam gazdaságszervező szerepéről az alkotmány nem rendelkezik, bár a 35. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy a kormány biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, és gondoskodik megvalósításukról.
Tulajdoni rendszer	Az állami tulajdon az egész nép vagyona. Az alapvető termelési eszközök kizárólag állami tulajdonban vannak. Az alkotmányban felsoroltakon kívül még külön törvény állapítja meg az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének a körét is. Az állami vállalatok önállóan gazdálkodnak, a népköztársaság fejleszti a szövetkezeti szocialista tulajdont. Elismeri a személyi tulajdont. Elismeri a kisárutermelők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét, a magántulajdon és a magánkezdeményezés azonban nem sértheti a köz érdekeit.	A magántulajdon és a köztulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Az állam kizárólagos tulajdonjogát, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységi körét az alkotmány nem sorolja fel, hanem azt külön törvényre (Polgári Törvénykönyv) bízza. Megállapítja, hogy az állam tulajdonában álló vállalatok önállóan gazdálkodnak, az állam támogatja a szövetkezeteket és elismeri önállóságukat, tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát. A köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot, a tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből szabad.
A társadalmi rend alapja	A népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. Minden munkaképes állampolgár joga és kötelessége, hogy dolgozzék. Munkájukkal munkaversenyben a munkafegyelem fokozásával vesznek részt és a szocialista építés ügyét szolgálják. Az elosztás fő elve a mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint.	A köztársaság alkotmánya a társadalmi rend fogalmát nem használja és annak alapját sem definiálja.
Alapvető jogok	A népköztársaság alkotmányának VII. fejezete szabályozza az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit. A népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat, azokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni. Első helyen biztosítja a munkához való jogot, amely jog érvényesülését a népgazdaság termelő erőinek tervszerű fejlesztésével biztosítja a népköztársaság. Ezen kívül elismeri a pihenéshez, a munkaidő törvényes megállapításához, az üdülés megszervezéséhez való jogot, az élet, a testi épség, az egészség védelmét, az öregség, betegség, munkaképtelenség esetére való ellátást, a művelődéshez való jogot, a tudományos és művészi alkotó tevékenység szabadságát, a jogegyenlőséget, a nemzetiségiek számára biztosítja az anyanyelv használatát. Kimondja, hogy a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek. A népköztársaság biztosítja a lelkiismeret, a vallás szabadságát, elválasztja az egyházat az államtól. A szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot csak a szocializmus és a nép érdekeinek megfelelően biztosítja. E jogok gyakorlását tehát feltételekhez köti. A dolgozók tömegszervezeteket és tömegmozgalmakat hozhatnak létre, de csak a szocializmus rendjének és vívmányainak védelmére. A népköztársaság alkotmánya elismeri a titokhoz és a magánlakás sérthetetlenségéhez való jogot, a személyi szabadságot és sérthetetlenséget, a menedékjogot. Kimondja, hogy a népköztársaság minden állampolgárának kötelessége a népvagyon védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítása, a gazdaság erejének fokozása, a társadalom rendjének erősítése.	A köztársaság alkotmánya már az első fejezetben az általános rendelkezések között kimondja, hogy a Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, és hogy ezek védelme az állam elsőrendű kötelessége. Kimondja, hogy az alapvető jog lényeges tartalmát korlátozni nem lehet. Az alapvető jogok és kötelességek az alkotmány XII. fejezetébe kerültek át, mivel egy tagoltabb alkotmányszerkezet alakult ki, bár az alkotmányt tartalmazó paragrafusok száma nem változott. Az alapvető jogokat illetően a XII. fejezetben az alkotmány kimondja, hogy minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, és ettől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Mindenkinek joga van a szabadságra, a személyi biztonságra. Az alkotmány felsorolja az állam büntetőhatalmával kapcsolatban és azzal szemben az állampolgárt megillető alapvető jogokat. Így az igazságos és nyilvános tárgyalás jogát, az ártatlanság vélelmét, a védelem jogát, a jogorvoslathoz való jogot. Kimondja, hogy minden ember jogképes a köztársaságban. Mindenkit megillet a szabad mozgás és a lakhely szabad megválasztásának joga. Elismeri a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenséghez, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot. A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabad. Az egyházat elválasztja az államtól. A szabad véleménynyilvánításra mindenkinek joga van korlátozás nélkül. Korlátozás nélkül védi a sajtó szabadságát, a közérdekű adatok nyilvánosságát. Kimondja a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség megalakítását. Elismeri a békés gyülekezési jogot korlátozás nélkül. Elismeri a szervezetalapítás szabadságát és az egyesülési szabadságot korlátozás nélkül. Elismeri a panasz vagy kérelembeterjesztési jogot, a menedékjogot. A köztársaság alkotmánya biztosítja a férfiak és nők egyenjogúságát, a gyermek jogát a családi életre. Elismeri, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának és képviseletüket biztosítani kell. Biztosítja, hogy magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhessen és az országból kiutasítani ne lehessen. Minden polgár részt vehet a közügyek vitelében. A hátrányos megkülönböztetést törvény tiltja. Egyenlő munkáért mindenkinek egyenlő bérhez van joga. Joga van mindenkinek a testi és lelki egészséghez. Rokkantság, öregség, betegség, árvaság esetén ellátásra jogosultak az emberek. Biztosítja a köztársaság a művelődéshez való jogot, a tudományos és a művészi élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Tudományos igazságot csak a tudomány művelői jogosultak megállapítani. Kimondja, hogy az alapvető jogok megsértése miatt bírósághoz lehet fordulni. Mintegy háromszorosára emelkedett a köztársaság alkotmányában nevesített emberi és állampolgári jogok katalógusa 1988-hoz képest.
Szuverenitási jogok	Az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot. Az országgyűlés megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, amely helyettesíti az országgyűlést akkor, amikor az nem ülésezik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés szinte minden jogosítványával rendelkezik, de az alkotmánytörvényt nem módosíthatja és a későbbi alkotmánymódosítások során néhány ügyben korlátozta a NET országgyűlést helyettesítő jogát.	A fő hatalmi jogosítványokkal kizárólag az országgyűlés rendelkezik. Az országgyűlés a köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, és a népszuverenitásból eredő jogokat gyakorolja. Megválasztja a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az állami számvevőszék elnökét és alelnökeit, a legfelsőbb bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.
Összeférhetetlenségek	A népköztársaság alkotmánya összeférhetetlenségi szabályokat csak a NET és a Minisztertanács vonatkozásában állapít meg. Ezen kívül kimondja, hogy minden magatartás és tevékenység, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen az országgyűlési képviselő megbízatásával. A hatalomkoncentráció elvéből fakadóan összeférhetetlenségi szabályokat lényegileg az alkotmány nem ismer. Az alapvető társadalmi szervezetek, gazdasági szervezetek, fegyveres testületek, államigazgatási szervek vezetői mind az országgyűlés tagjai voltak.	A köztársaság alkotmánya részletesen megállapítja a politikai-szervezeti összeférhetetlenség eseteit és azt, hogy az országgyűlési képviselők mely szervezeteknek nem lehetnek tagjai, illetve milyen szervezetekben nem fejthetnek ki tevékenységet. Így az országgyűlési képviselő nem lehet köztársasági elnök, az alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok biztosa, az állami számvevőszék elnöke és számvevője, nem lehet bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, továbbá fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományának tagja. A gazdasági összeférhetetlenség szabályait a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény állapítja meg.
Az országgyűlés működése	Az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart.	Az országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: február 1-jétől június 15-ig és szeptember 1-jétől december 15-ig.
Népszavazás	A népszavazásról az alkotmány - a megnevezést leszámítva - nem rendelkezik.	1997-es módosítást követően a köztársaság alkotmánya részletesen szabályozza a népszavazás intézményét, a népszavazás típusait, a kezdeményezésre jogosultak körét, a népszavazás tilalmát és a népszavazással kapcsolatos jogorvoslatot.
Az országgyűlés helyettesítése	Szovjet mintára a Magyar Népköztársaságban is az országgyűlés általános helyettesítő szerve a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET). A 21 tagú testület, amikor az országgyűlés nem ülésezett, szinte minden kérdésben és hatáskörében helyettesíthette az országgyűlést, kivéve az alkotmány módosítását és később néhány egyéb ügyet. A 21 fős testület elnökét is az országgyűlés választotta, aki a NET mint kollektív államfő nevében járt el. A NET törvényerejű rendeleteket alkothatott, amelyekkel törvényeket módosíthatott és ezeket az országgyűlésnek köteles volt a legközelebbi ülésen bemutatni.	A köztársaság alkotmánya eltörölte a NET intézményét. Az országgyűlést semmilyen állami szervezet sem helyettesítheti - a rendkívüli helyzeteket és állapotokat leszámítva -, hatáskörébe tartozó jogosítványokkal semmilyen szervezet sem rendelkezik rajta kívül. A NET helyett az országgyűlés által választott köztársasági elnök gyakorolja az államfői jogokat. A köztársasági elnöki intézmény el van választva az országgyűléstől, a köztársasági elnök nem lehet az országgyűlés tagja. Az országgyűlés és a bizottságok ülésein részt vehet, törvényt kezdeményezhet és a törvényeket jogi kifogások esetén egy ízben visszaküldheti az országgyűlésnek vagy megküldheti az alkotmánybíróságnak aláírás és kihirdetés előtt. Az alkotmány részletesen tartalmazza a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztásának lehetőségeit és eljárását.
Államfő	A 21 tagú elnöki tanács, amely egyúttal az országgyűlés helyettesítője. Kollektív államfői testület, amelynek elnöke a NET-et mint testületet képviseli.	Egyszemélyes államfő a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök. Megbízatási ideje egyszer meghosszabbítható.
Alkotmány-védelem	Az alkotmány végrehajtásán az elnöki tanács őrködik. Megsemmisít, illetve megváltoztat minden olyan jogszabályt, államigazgatási határozatot, amely az alkotmányba ütközik. 1984-től az országgyűlés alkotmányügyi tanácsot választ, amely ellenőrzi a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságát. Az alkotmánnyal ellentétes rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, de ez a hatásköre nem terjed ki az országgyűlés, a NET által alkotott jogszabályokra, továbbá a Legfelső Bíróság irányelveire és elvi döntéseire. A parlament által választott alkotmányügyi bizottság korlátozott esetekben és az országgyűlést nem kötelezve hoz határozatokat.	Az Alkotmánybíróság - korlátozás nélkül - felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. Törvényben meghatározott esetekben az Alkotmánybíróság eljárását bárki kezdeményezheti.
Állampolgári jogok érvényesülése és felügyelete	Az alkotmány az állampolgári jogok érvényesülését a szocialista társadalmi renddel összhangban biztosítja.	Az állampolgári jogok érvényesülését korlátozni nem lehet, felügyeletére az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának intézményét hozza létre a parlament. Az országgyűlési biztosok munkamegosztásában, az adatvédelmi biztos önálló hatáskörben jár el.
Pénzügyi, gazdasági ellenőrzés és bankrendszer	A népgazdasági terv teljesítését az országgyűlés ellenőrzi és a kormány köteles azt végrehajtani. A Magyar Nemzeti Bankról az alkotmány nem rendelkezik.	Az országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve az Állami Számvevőszék. Legfőbb feladata az államháztartás gazdálkodásának és az állami költségvetési javaslat megalapozottságának ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék elnökét az országgyűlés választja 12 évre. Személyével és az Állami Számvevőszék szervezetével kapcsolatban szigorú összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek. A Magyar Nemzeti Bankról az alkotmány kimondja, hogy a törvényes fizetési eszköz kibocsátására jogosult, és feladata a fizetőeszköz értékállóságának védelme és a pénzforgalom szabályozása. Az MNB elnökét a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre, és ő évente beszámol tevékenységéről az országgyűlésnek.
Társadalmi formáció és berendezkedés	A szovjet típusú diktatórikus szocializmus racionalizált és liberalizált változata (enyhített diktatúra).	Új kapitalista társadalmi formáció. Magántulajdonon alapuló piacgazdaság, parlamenti demokrácia, versengő többpártrendszer, demokratikus jogállam

Melléklet: Az alkotmány három preambuluma: 1949, 1972, 1989