Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Megállapodás a politikai egyeztető tárgyalások 1989. június 13. és szeptember 18. közötti szakaszának lezárásáról

A Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó szervezetek, valamint a Harmadik Tárgyaló Felet alkotó társadalmi szervek és mozgalmak képviselői megállapítják, hogy az 1989. június 13-án megkezdett tárgyalások mintegy három hónapos szakasza eredmények elérésével zárult.
A felek kinyilvánítják, hogy az alapmegállapodás-ba foglalt elveknek megfelelően a tárgyalások a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek meg-teremtését, a többpártrendszeren alapuló demokra-tikus jogállam kialakítását, valamint a társadalmi, gazdasági válságból való kiút keresését szolgálták.

1. A felek megállapítják, hogy a megbeszélések eredményeként a békés átmenet lényegi, sarkalatos kérdéseiben kialakult a résztvevők politikai egyet-értése, amely a következő hat törvényjavaslatban ölt testet:

• törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról;
• törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról;
• törvényjavaslat a pártok működéséről és gazdálkodásáról;
• törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról;
• törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv módosításáról;
• törvényjavaslat a büntetőeljárási törvény módosításáról.

A felek a felsorolt s a megállapodáshoz csatolt okmányokat, mint politikai céljaikkal egyezőket, megküldik a Minisztertanács elnökének. Felkérik, gondoskodjék arról, hogy a kormány a törvényjavaslatokat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezéseinek megfelelően terjessze az Országgyűlés elé. A tervezetekben szereplő al-ternatív megoldásokat a Magyar Szocialista Mun-káspárt és a Harmadik Tárgyaló Fél álláspontjának hiteles ismertetése kísérje. Tudomásul veszik, hogy a tervezetekben szereplő eltérő álláspontok közül az Ellenzéki Kerekasztal által előterjesztettek nyi-latkozat formáját öltik.
A felek megerősítik azt az elhatározásukat, hogy a megállapodásokat saját szervezeteikben elfogadtat-ják, a nyilvánosság előtt képviselik, továbbá ér-vényre juttatásukat minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel biztosítják.

2. A három tárgyaló fél delegációi külön politikai megállapodást kötnek egyes további kérdésekben, amelyek jellegüknél fogva nem igényelnek önálló jogszabályi rendezést. A felsorolás részben a tár-gyaló felek kötelezettségvállalását, részben pedig az érintett állami, illetve igazságügyi szerveknek szóló ajánlásokat tartalmazza. A felek tudomásul veszik, illetőleg javasolják, hogy:

• a békés átmenet a tárgyalások megkezdésétől aszabad választások útján létrejövő új Országgyűlés alakuló üléséig tart, a politikai megállapodások ezen időszakra vonatkoznak;
• a háromoldalú egyeztető tárgyalások résztvevőipolitikai, illetve személyi sérthetetlenséget élvezzenek a megbeszélésekkel összefüggésben kifejtett tevékenységükért. Itteni megnyilatkozásaikért kizárólag küldő szerveiknek tartozzanak felelősséggel. (A felek felkérik a belügyminisztert, az igazságügyminisztert, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy az érintettek e sérthetetlenségét biztosítsák.);
• mindenfajta munkahelyi, politikai természetű diszkrimináció sérti az alapmegállapodás szellemét, valamint a feleknek a jogállamiságról, az állampolgári jogok érvényesüléséről vallott felfogását;
• az átmenet időszakában a rendőrhatósági kényszerintézkedések alkalmazásának felfüggesztése fontos bizalomerősítő lépés. (A felek felkérik a belügyminisztert, hogy gondoskodjék a szükséges intézkedések megtételéről.);
• a tárgyalások Jószolgálati Bizottságában kialakult állásponttal összhangban szükséges az Országgyűlésre és tagjaira nehezedő nyomás oldása. Ennek érdekében lehetőség szerint meg kell kímélni a képviselőket az indokolatlan visszahívásoktól és lemondásra való felszólításoktól;
• a többpártrendszerű politikai berendezkedés alapvetően nem jelenthet a társadalom számára nagyobb anyagi terheket, mint az egypárti struktúra;
• az új, illetve tevékenységüket felújító társadalmi szervezetek, pártok működéséhez szükséges méltányos feltételek megteremtésére irányuló kormányzati munkálatok felgyorsítása. (A felek felkérik a Minisztertanács Hivatalának elnökét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.);
• az MSZMP tanújelét adva a gazdálkodás terén önmérsékletének, a kezelésében lévő vagyonból kétmilliárd forint értékben ingatlanokat ad át a kormányzatoknak társadalmi hasznosításra, ideértve a pártok működési feltételeinek biztosítását; továbbá a folyó költségvetési támogatásából 50 millió forintot visszaadott az állami költségvetésnek;
• az országgyűlési képviselőválasztás jelöltjeinek kampányára az állami költségvetésből mintegy százmillió forintra van szükség, amely a jelöltek, illetve a jelölteket állító pártok és szervezetek között normatív alapon kerüljön szétosztásra. (A felek felkérik a pénzügyminisztert, hogy a jelzett összeg biztosításáról gondoskodjék.);
• a nemzeti tájékoztatási intézmények munkájában maradéktalanul érvényesüljön a pártatlanság elve. Ennek érdekében kerüljön felállításra a három fél szervezetei által előterjesztendő személyiségekből a pártatlan tájékoztatás bizottsága;
• a politikai stabilitás elősegítése érdekében kívánatos a köztársasági elnök ez évi megválasztása.

3. A felek megállapítják, hogy az eddig elért eredményekre alapozva folytatni kell a munkát a békés átmenetet érintő, még nyitott kérdések rendezése érdekében. A szakértői bizottságok törekedjenek megegyezések előkészítésére a következő témákban:

• a köztársasági elnök választásának rendje;
• a választások etikai kódexe;
• a választások nyilvánosságának szabályai;
• az új tájékoztatási törvény;
• az informatikai törvény;
• a közszolgálati törvény;
• a munkahelyi diszkrimináció tiltása a Munka Törvénykönyvben;
• a munkásőrség átalakításával kapcsolatos kérdések (az Ellenzéki Kerekasztal javaslatai a munkásőrség visszafejlesztésére);
• a politikai kérdések erőszakos megoldásának kizárása.

A plenáris ülés delegációi felhatalmazzák a politikai átmenet kérdéseivel foglalkozó középszintű bizottságot, hogy a felsorolt témákban a szükséges megállapodásokat megkösse. A három tárgyaló fél képviselői kijelentik, hogy a békés átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok együtt, egységben alkotják a politikai megállapodást. Kifejezésre juttatják meggyőződésüket, hogy jelen okmány aláírásával fontos lépést tesznek a parlamentarizmuson alapuló demokratikus Magyarország megteremtése, s a nemzet sorsának jobbra fordítása útján.

Budapest, 1989. szeptember 18.

A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében:
Nyers Rezső, Pozsgay Imre

Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében:
Dr. Vigh Károly, Dr. Zétényi Zsolt, Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság
Fiatal Demokraták Szövetsége (nem írták alá!)
Dr. Boross Imre, Prepeliczay István, Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt
Dr. Füzessy Tibor, Dr. Teleki János, Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Antall József, Dr. Szabad György, Magyar Demokrata Fórum
Varga Csaba, Kónya László, Magyar Néppárt
Baranyai Tibor, Gaskó István, Magyarországi Szociáldemokrata Párt
Szabad Demokraták Szövetsége ("A köztársasági elnöknek a szabad parlamenti választások előtti megválasztásával nem értünk egyet" - megjegyzéssel nem írták alá.)
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája mint megfigyelő

A Harmadik Tárgyaló Felet alkotó társadalmi szervezetek és mozgalmak képviseletében:

Dr. Kemény Csaba, Baloldali Alternatíva Egyesülés
Dr. Bugár Nándor, Hazafias Népfront
Nagy Imre, Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség
Dr. Sárközi Sándor, Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége
Dr. Asbótné Thorma Judit, Magyar Nők Szövetsége
Berényi Ferenc, Münnich Ferenc Társaság
Szakszervezetek Országos Tanácsa mint megfigyelő

vissza a cikk oldalára