Bókay Antal

Énszerkezet, önteremtés - József Attila üzenete

IV. 1. A késő modern énszerkezet felfedezése

14. ábra

Az első lépés egyetlen vershez, egy zseniális pillanathoz kapcsolható, 1925 márciusában jelenik meg a Tiszta szívvel. Lehet, hogy egyáltalán nem túlzás azt mondani, erre a 16 soros rövid költeményre épül az egész József Attila-i újító költészet. Magának a versnek a sorstörténete is különös. Egy szegedi lapban jelenik meg először, egy másik szinte azonnal nekitámad, és az akkor egyetemista költőt magához rendeli professzora, Horger Antal, és kijelenti, hogy aki ilyen verset ír, az nem méltó arra, hogy tanár legyen. József Attila számára fontos a vers, elküldi a Nyugatnak, de Osvát nem fogadja. Ignotus viszont egy modern versről szóló, a Nyugatban megjelenő esszéjében egészében idézi és gyönyörűszépnek mondja a verset. Hatvany egy kritikájában a háború utáni nemzedék legfontosabb dokumentumának tartja. De József Attila is sokat foglakozik vele, 1929-es verseskötetének címévé teszi első sorát, sőt még az 1934-es Medvetánc kötetnek is korábban Tiszta szívvel volt a tervezett címe. Horger esete előkerül a Születésnapomra című versben 1937-ben, és az egész történet, Horger, Ignotus és Hatvany említésével elmesélődik ugyancsak 1937-ben a Curriculum vitae-ben. A Tiszta szívvel sorsvers, egyszerre vált József Attila önteremtésének és egy új személyesség megalkotásának példájává. Kérdés tehát, mit talált meg ez a vers?

Hallgassa meg a verset Horváth Kálmán előadásában!

Szélessávú változat

Modemes változat

TISZTA SZÍVVEL

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.