Génetika

Nagy lépés történt a biológia egyik legnagyobb rejtélyének megfejtésében: hogyan kerülhet át életmódunk negatív hatása az utódokba?

Először sikerült laboratóriumban összerakni egy sejtmagvas lény kromoszómáját.

A technológiai robbanás küszöbén gyorsan el kellene dönteni, mennyi szabadsága legyen a szülőknek gyermekük tulajdonságainak megválasztásában.

Ez egy kicsit bonyolultabb, mint amit biológiaórán tanultunk Mendel borsóiról, de megváltoztathatja a genetikai tanácsadást.

Az orvoskutatás fenegyerekének tartott Craig Venter új intézetet alapított. Az első célpont a rák, utána az elhízás.

Nem a gyors fejszámolást jutalmazta az evolúció, hanem az emberek közötti eligazodást. Az Einstein-projekt az intelligenciát keresi a DNS-ben.

A rákról sokan gondolják, hogy a modern ember betegsége, amelyet a természettől eltávolodó, hálátlan faj szabadított magára. De valóban így van?

Mit tudhatunk meg, ha elküldjük a nyálunkat egy cégnek, és mennyire lehet veszélyes az eredmény ismerete?

Ha Mendel a genetika atyja, akkor az elfeledett magyar grófot, Festetics Imrét tekinthetjük a genetika nagyapjának. Törvényeivel megelőzte Mendelt.