Fülöp Attila szerint az államszocialista idők legnagyobb gondoskodáspolitikai bűne, hogy a közgondolkodásból kiirtotta a gondoskodásra szorulók iránti társadalmi felelősségvállalást.
A polgári kormányzás kezdete óta felére csökkent azon magyar háztartások aránya, melyek havi jövedelmük több mint negyven százalékát költik lakhatási költségekre.