Csépe Valéria

Miért csak az ember olvas?

II. A beszélő gyermek

Említettük, hogy a beszédhangok eltérését a majom is észleli. Nem tud viszont valamit, amit már egy hat hónapos embercsecsemő is tud, azaz érzékenyebben, finomabban feldolgozni egy meghatározott nyelvnek a hangjait, nevezetesen azét, amelyet az édesanyja használ. A beszédészlelés fejlődésének fundamentumát két lényeges tényező adja, az agy genetikailag programozott érése és a nyelvi környezet hatása.

Az agy érése

Tudjuk, hogy embrió korunktól fogva genetikai program szerint halad az agy egyes területeinek, illetve ezek kapcsolatainak érése, fejlődése. Mindezt a környezet hatásai befolyásolják. A környezet formáló hatása különösen sokáig érvényesülhet a lassan érő rendszerek esetében. Mint Kovács Ilona előadásából is kiderülhetett, ilyen a látási feldolgozó rendszer. A hallási észlelés és a nyelvi feldolgozó rendszer esetében sincs másként. Amerikai kutatók 5 és 20 év közötti személyeket modern agyi képalkotó eljárással (mágneses rezonancia képalkotó eljárással) vizsgáltak. Olyan színes térképeket készítettek, amely azt jelöli, hogy az egyre hatékonyabbá váló kapcsolatok miatt vékonyodó agykéreg mely területeken, milyen életkorban válik éretté, "befejezetté". Láthatóvá vált, hogy a látási és hallási rendszer sokáig "nyitott", környezetelváró üzemmódban működik (animáció).

Animáció: Az agyi érés folyamatai

A környezet hatása

Videó: Anya beszél

A környezetet a nyelvhasználó közösség, kezdetben pedig kiemelten az anya jelenti (videó). A beszédészlelés - amely, mint később látni fogjuk, a sikeres olvasástanulás fundamentuma - hatékony formálása a csecsemőkorban kezdődik. A babák megtanulják, hogy az apró akusztikus eltérések a szóként használt mintázat elejét, végét jelentik. A mintázat elemeinek, a beszédhangoknak a képviselete (reprezentációja) megváltozik.

Animáció: "Anyanyelvi mágnes"

Tegyük fel, hogy két közeli beszédhang azonos távolságra lévő hangok mátrixát alkotja. Adott nyelv azonban ezeket egy adott jellemző szerint megkülönbözteti, azaz ezt az egységesen elosztott teret széthúzza, hasonlóan ahhoz, ahogy két egymástól távoli mágnes kettéosztja a vasforgácshalmot (animáció). Az észlelési tér tehát torzul, mégpedig aszerint, hogy az adott nyelvben mi jellemzi ezeket a hangokat. Ezt a jelenséget nevezzük anyanyelvi mágnesnek. A hat hónapos magyar babának az észlelési tere például az r és l hangokra már más, mint a japán babáé. A beszédhangokat azonban sokféleképpen ejtjük egy adott nyelvi közösségben, illetve egyénenként is az egyes szavakban. Ez az agy számára feldolgozandó akusztikai különbséget jelent. A beszédészlelő rendszernek meg kell tanulnia, hogy nem ezek a különbségek a lényegesek, hanem ezeknek a hangoknak egy absztrakt tulajdonsága. Valamennyi s hangot s-nek kell hallanunk, még akkor is, ha más, nem lényeges akusztikai tulajdonságai eltérnek. Ezt a jelenséget észlelési lehorgonyzásnak nevezhetjük (animáció). Ez úgy képzelhető el, mintha egy tavon a hajókat a vitorlák színe szerint kellene azonos horgonyhoz kikötnünk; a sárgákat egyhez, legyenek világosak, sötétek, narancsosak, és a pirosakat is egyhez. A beszédészlelésért felelős agyi hálózatnak egyszerre kell a részleteket és nagyobb, absztraktabb egységeket is feldolgoznia. Ennek vizsgálatára az agynak a működés közben produkált elektromos aktivitását használjuk fel.

Animáció: "Észlelési horgony"