Csépe Valéria

Miért csak az ember olvas?

III. Beszédészlelés és az agy

Videó: EKP


A beszédészlelés agyi jelei

Agyunk eltérő kérgi területein a nagyobb neuroncsoportok összerendezett aktivitást produkálnak, ha valamilyen inger - ma inkább eseménynek nevezzük (hangok, színek, képek, szavak, dallamok) - megjelenik. A megjelenést, illetve az azt követő további feldolgozást kísérő agyi választ nevezzük eseményhez kötött agyi potenciálnak (EKP). A különböző feldolgozási folyamatoknak az EKP eltérő hullámai (komponensei) felelnek meg. A laboratóriumunkban készült felvételen jól látható, hogy az EKP-ok levezetése a fejre helyezett elektródák segítségével történik (videó). Ma a korszerű laboratóriumokban rugalmas, fürdősapkaszerű vagy hálószerű szerkezetben elhelyezett elektródákat használunk.

A beszédészlelés tipikus és atipikus fejlődése, a feldolgozás törvényszerűségei jól kutathatók az EKP-ok egy kicsiny összetevőjének, az eltérési negativitásnak (EN) a vizsgálatával. Ez egy olyan válasz, amely azt jelzi, hogy az aktuális hangkörnyezetben megjelenik-e valamilyen eltérés, illetve a hallottak egyeznek-e a hosszú távon tárolt hanginformációval. Mindkettő érzékeny az ingereltérésekre, illetve az aktuálisan vagy hosszú távon kivont szabályosságra (animáció).

Animáció: Eltérési negativitás

A hallási környezet szabályai és az EN

A jellegzetes kísérleti eljárást kakukktojás-paradigmának nevezzük. Ez szemléletesen utal arra, hogy az egyformák között egy eltérő, nem odavaló van. Az eltérés alapjául szolgáló szabály lehet igen absztrakt is, mint például a hasonuló mássalhangzók szokatlan ejtése. Az EN jól mutatja, hogy agyunk ezt a finom eltérést képes feldolgozni. Az EN nagyságának változását színkódolt térképen bemutatva azt is láthatjuk, hogy az eltérés agyi feldolgozása mutat-e különbséget. Laboratóriumunkban többekkel együtt (Honbolygó Ferenc, Ragó Anett, Szabó Léna, Tóth Dénes) ezt vizsgáljuk. Az olvasással összefüggésben az érdekel bennünket, hogy milyen az olvasni tanuló gyerekek beszédészlelése, miként változik az olvasástanulás során. Mindezzel együtt azt is kutatjuk, hogy mi mindenre kell a 6-7 éves gyerekek agyának képesnek lennie, amikor iskolába mennek.