II. Az agyvérzés és a szélütés
Mi ez a betegség, mely nem kíméli a filmcsillagot, az írót, a háziasszonyt és a politikust? A betegség nem új keletű. Már Kinizsi Pál, Mátyás király hatalmas erejű hadvezére is ebben szenvedett, de még felépült, lovagolni is tudott. Az "agyvérzés" nem helyes kifejezés, hiszen a stroke során agyvérzés csak a betegek 15-20 %-ban alakul ki, 80-85 %-ban nem agyvérzésről van szó, hanem ellenkezőleg: érelzáródás miatt az agy körülírt területére kevesebb vér áramlik, és ez a terület elpusztul. Helyesebb a szélütés, gutaütés kifejezés. De mindkét szó régies, furcsa felhangokkal bír. Az "agyi keringési zavar" írja le szabatosan az eseményeket, de bonyolult kifejezés, nem szívesen használjuk.
Mi okozza ezt a betegséget? A valamennyi artériánkat károsító érelmeszesedés már az első évtized végén elkezdődik, hasonlóan a vízvezetékben vagy a mosógép csöveiben meginduló vízkövesedéshez. A folyamat szeszélyes: egyik érben gyorsabb, a másikban lassabb. Tetten érhető a vese ereiben, az alsóvégtagi, a szívkoszorú- és az agyat ellátó erekben. A "három nővér" - az alsóvégtagi érszűkület, a szívinfarktus és a szélütés (stroke) - rokonságát az is bizonyítja, hogy az alsóvégtagi érszűkületben szenvedők gyakran szívinfarktusban halnak meg, és a szívbetegek egy része szélütésben is szenvedni fog. Az érelmeszesedés tehát az a közös folyamat, amely miatt egy családba tartozik ez a három betegség.
A klinikai tünetek azonban különböznek: az alsóvégtagi érszűkületes járás közben érez egyre súlyosabb lábikrafájdalmat, majd hűvössé, fájdalmassá válik a végtag, végül üszkösödni kezd - és íme a megdöbbentő számadat: Magyarországon évente több mint 10 ezer végtagot amputálnak részlegesen vagy teljesen.
A szívinfarktus halálfélelemmel, szívtáji nyomó érzéssel, bal karba sugárzó fájdalommal, megsemmisülésérzéssel társul. Az agyi keringési zavar hirtelen csap le, a beteg megbénul, beszédképtelenné válik, kettőslátás, végtagzsibbadás, nyelészavar alakul ki.