Czvikovszky Tibor

Lehet-e "zöld" a műanyag?

III. A 20. század gyorsuló szakasza: a láncreakciók

Még ennél is nagyobb eredménynek számít az akrilátok (a "plexi"), a polisztirol, a polivinilklorid (PVC) nagyipari megjelenése (1934, BASF, I. G. Farbenindustrie) és ezzel szinte egyidejűleg a polietilén (LDPE) első sikeres megvalósítása (1933, Imp. Chemical Industries, UK; E. W. Fawcett és R. O. Gibson). Ezzel ugyanis megjelent a kémia nagyipari szintézisében a láncreakció. Természetesen már jóval korábban ismerték a durranógázt, és az égés, az oxidáció mechanizmusát is jól hasznosították a kémiában, de a nukleáris láncreakciókról akkor még csak sejtéseink voltak. Itt érdemes megjegyezni, hogy a polimerizáció láncreakciója a magreakcióknál annyiban veszélyesebb, hogy maga az alapanyag és a végtermék is (főleg szénhidrogén lévén) akkora égéshővel ég, mint a kőolaj (~ 40 MJ/kg), míg a lánc növekedésének minden lépése (itt is, mint a magreakciókban) erőteljes hőfelszabadulással jár.

A polimerizáció láncreakciója önfenntartó, igen gyors sorozatreakció, amely erősen éghető (szénhidrogén) monomerből, sok ezer lánctagú valóságos molekulaláncot, polimert hoz létre exoterm reakcióban, erőteljes hőfelszabadulás mellett (animációk).

Animáció: Nukleáris láncreakció

Animáció: A polietilén kialakulása

Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.

Anglia a közelgő háború előszelét érezve titkosította a polietilénnek mint a radartechnika nélkülözhetetlen és utolérhetetlenül kiváló szigetelőanyagának gyártási eljárását. A titkosítás olyan jól sikerült, hogy Csűrös professzor első műegyetemi Műanyag jegyzetében még ez állt 1941-ben: "az etilén nem hajlamos sokszorozódásra".

Akkor bizony még senki nem gondolta volna, hogy a polietilénből, a haditechnika titkosított anyagából lesz a legnagyobb tömegben gyártott, a környezetvédőknek legnagyobb gondot okozó, eldobható tömegműanyag, a mai "nylonzacskó". (Manapság hazánkban napi 1000 tonnát gyártunk a legegyszerűbb poliolefin-típusokból.)

10. ábra