A tüdőrák

 

Tüdőrák akkor alakul ki, amikor a tüdőben lévő sejtek kontroll nélküli osztódásnak indulnak, s ennek következtében betörhetnek a környező szövetekbe, vagy elvándorolhatnak távoli szervekbe.

A tüdőrák nem egységes betegség: eddig több mint 20 fajtáját írták le. Ezek nem csak szöveti szerkezetükben, hanem viselkedésükben is eltérnek egymástól. A tüdő minden sejttípusából kialakulhat daganat, de túlnyomó többségük - mintegy 90%-uk - a hörgőrendszer belső felületét bélelő hámsejtek valamelyikéből indul ki.

Növekedésük és terjedésmódjuk alapján a tüdőrák két nagy csoportját különböztetik meg:

- kissejtes tüdőrák - amely az összes tüdőrákos eset kb. 20%-át teszi ki;

- nem kissejtes tüdőrák, amely az összes tüdőrákos eset kb. 80%-át teszi ki.

Kissejtes tüdőrák

Mint a nevében is szerepel, ez a rákféleség a szokásosnál kisebb sejtekből áll, amelyek mikroszkópos vizsgálat szerint kerekded, vagy elnyúlt, zabszemre emlékeztető alakúak - ezért gyakran zabszemsejtes ráknak nevezik.

A kissejtes tüdőrák agresszívebb a többi típusnál: nagyon gyors növekedésű, egyéb szervekre is nagyon gyorsan átterjed. Általában nem operálható.

Nem kissejtes tüdőrák

A nem kissejtes tüdőrákok csoportján belül újabb három típus létezik, amelyek mikroszkópos szövettani vonásokon kívül a kiindulásuk helye és viselkedésük tekintetében is különböznek egymástól. A nem kissejtes tüdőrák három típusa: laphámrák, adenokarcinoma, nagysejtes tüdőrák.

Laphámrák

Férfiakban a tüdőráknak ezen típusa fordul elő leggyakrabban. A főhörgők hámjából indul ki. Nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok más típusai. E típus egyéb nevei: squamosus sejtes karcinóma (ejtsd: szkvamózus sejtes karcinóma), epidermoid karcinóma (laphámsejtes karcinóma)

Adenokarcinoma

A tüdő laphámrákjánál jóval ritkább, rendszerint a tüdők perifériáján, azok széli részében keletkezik, s gyakran lezajlott gyulladás nyomán visszamaradt hegek mellett alakul ki. Az adenokarcinomákat a kisebb hörgők hámbélésében helyet foglaló nyáktermelő sejtekből származtatják. Nőkben és nem dohányzók körében a tüdőráknak ez a típusa fordul elő leggyakrabban.

Nagysejtes tüdőrák

Rosszul elkülöníthető, gyors növekedésű, agresszív daganat, amely - nevének megfelelően - nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll. A tüdőrák ezen típusa is többnyire a tüdőállomány perifériás, a szélek felé eső területéről indul ki. A nagysejtes tüdőrák a tüdődaganatok 10-20%- át képezi.

A tüdődaganat kialakulása több lépésben megy végbe. Először a sejtek normálistól eltérő sejtosztódást (ún. hiperpláziát) mutatnak. Emiatt a normálistól eltérő sejtszaporulat (ún. diszplázia) alakul ki, végül pedig rosszindulatú daganat jön létre. A kialakult daganatban tovább folynak a mutációk (a genetikai anyag öröklődő megváltozása).

A mutációk közül különösen kettő befolyásolhatja alapvetően a betegség lefolyását, így a beteg sorsát. Az első az, ami lehetővé teszi az adott sejt számára, hogy eredeti helyéről elvándoroljon és más szervekben vagy szövetekben (pl.: máj, agy, csontok, nyirokcsomók) megtelepedjen, és egy újabb áttétes daganatot (azaz metasztázist) képezzen. A másik az, ami lehetővé teszi a tumorsejtek számára, hogy ellenálljanak a terápiának azaz rezisztencia alakuljon ki. A tüdődaganatokban sajnos mindkét mutáció igen gyakran kialakul, ami részben magyarázhatja a kevéssé hatékony terápiát.