A tüdőrák

 

A mellüregben helyet foglaló, két félből álló tüdő a légző szervrendszer tagja. A tüdő területén történik meg a légzési gázok cseréje a külvilág és a vérkeringés között. A valamivel nagyobb jobb tüdő 3 lebenyből, míg a bal 2 lebenyből áll.

A tüdők a légcső villaszerű kettéosztódása révén keletkező két főhörgő révén állnak összeköttetésben a felső légutakkal. A tüdők vékony, savós hártyával - pleura vagy mellhártya - fedettek. Szürkésrózsaszín, szivacsos tapintású, kúp alakú szervek. Állományuk a főhörgő faágszerű elágazásaiból származó, egyre kisebb, szűkebb üregű és vékonyabb falú hörgők, majd hörgőcskék hálózatából, és a belőlük nyíló léghólyagocskák tömegéből, valamint a hörgőket kísérő, a léghólyagocskákat övező erek hálózatából áll.

Légzéskor a levegő orrunkon vagy szájunkon át kerül a szervezetünkbe, és a torkon, gégén, légcsövön át jut be a tüdőkbe, azok hörgőrendszerébe, majd a léghólyagocskákba. A tüdő sejtjei tehát minden olyan anyagnak ki vannak téve, amit belélegzünk: így a levegőben lévő szennyező és mérgező anyagoknak is.

A tüdők belégzéskor kitágulnak, a léghólyagocskák friss levegővel telnek meg, míg kilégzéskor az elhasznált levegő a rugalmasan összehúzódó léghólyagocskákból távozik. Közben a léghólyagocskák, illetve az őket övező hajszálerek (kapillárisok) vékony falán keresztül megtörténik a gázcsere, azaz a sejtek élettevékenységéhez szükséges oxigén felvétele és a sejtjeink anyagcseréje során képződő salakanyag, a szén-dioxid leadása.