A böjt magában hordozza az újrakezdés lehetőségét, táplálkozási szokásaink megváltoztatását. Ne büntessük magunkat a lemondással, inkább vezessen bennünket a kíváncsiság: figyeljük meg, milyen hatással van ránk az átmeneti lemondás. Már pár nap böjtölés után megfigyelhetjük az ízlelőbimbóink regenerálódását és feléledését. Kifinomultabban érzékeljük az ízeket, fűszereket, minden étel és ital sokkal erőteljesebben hat ránk.
Az alábbiakban hét böjti fogadalmat és azok egészségügyi előnyeit, vagy túlzásba vitelük esetén esetleges hátrányait néztük át Nógrádi Katalin dietetikussal.
1. Nem eszem finomított cukrot, mézet, mesterséges édesítőszert tartalmazó ételt.
A finomított cukorról való lemondásnak csak előnye van, akinek megy, nyugodtan szabaduljon meg tőle akár örökre. De ha csak átmenetileg iktatjuk ki étrendünkből, már azzal is kíméljük hasnyálmirigyünket. A hasnyálmirigy úgynevezett Langerhans-szigeteinek béta-sejtjei termelik az inzulint. Ha kerüljük a finomított cukrok, a méz, és az energiát adó mesterséges édesítőszerek használatát, szervezetünknek kevesebb inzulinra van szüksége.
Ha csak a finomított cukrot tartalmazó ételeket hagyjuk ki, és helyette mézet és energiát adó mesterséges édesítő porokat fogyasztunk, inzulinból ugyanannyira van szükségünk, csak a két utóbbi édesítő lassabban szívódik fel.
Aki sok édességet fogyaszt, annak szervezete megszokta az édes ízt, így az első napokban az édes ízek iránti vágya nagyon erős lehet. A szervezetet érdemes fokozatosan átállítani a kevesebb inzulin elválasztásra, az édes íz hiányát pedig pszichésen, akaraterővel lehet feldolgozni.
2. Lemondok a kávéról.
A kávéról való lemondásnak konkrét egészségügyi előnye nincs, de néhány hét szünet után, megtapasztalhatjuk, mennyivel intenzívebbnek érezzük majd eszpresszónk ízét.
Figyeljünk rá, hogy ha egyik napról a másikra hagyjuk el a kávé fogyasztását, a szervezet érzékeli a koffein hiányát és enyhe tünetek jelentkezhetnek, mint például kábultság, fejfájás. Egy csészényi kávé elfogyasztása után már öt perccel kimutatható a szövetekben a koffein.
Az ésszerű kávéfogyasztásnak tehát a dietetikus szerint nincsenek káros hatásai, aki szereti a kávét, annak nem kell lemondania róla, kivéve, ha orvosilag ellenjavallt. Rendszeres, napi két-három kávé elfogyasztása fokozza a teljesítőképességet, frissességet, éberséget biztosít a szervezetnek. Aki naponta két kávét iszik, az nyugodtan megihat még az adott napon egy csésze zöld vagy fekete teát is. Arra figyeljünk viszont, hogy napi koffeinfogyasztásunk ne haladja meg a 300 mg-ot. Egy eszpresszó 100 mg, 2 dl tea 30-70 mg koffeint tartalmaz.
3. Lemondok a tejről és a tejtermékekről.
Egészségügyi előnye nincs, ha néhány napra lemondunk a tej és tejtermékek (sajt, túró, savanyított tejtermékek) fogyasztásáról, ízlelésünk azonban itt is újjászülethet. Különösen igaz ez a sajtok esetében, amelyeket, mivel igazoltan függőséget is okozhatnak, nem árt, ha néha rövidebb időkre elhagyunk az étrendünkből.
Hosszú időre azonban ne mellőzzük a tejet és a tejtermékeket, különösen ne gyerekek esetében, ugyanis ezek az egyik legjobb kalciumforrásaink.
Van, akinél a nyers tej gyorsabb bélmozgást idéz elő, számukra inkább a felforralt, majd szobahőmérsékletűre lehűtött tej, illetve a tejtermékek fogyasztása ajánlott.
Téves az a nézet, hogy a tej nem természetes élelmiszer az ember számára, illetve hogy nem tesz jót a gyomor nyálkahártyájának. A kérődző állatok (tehén, juh és a kecske), tejében található fehérjék legnagyobb része kazein, mely már a gyomorban pelyhes formában kicsapódik, elősegítve a további emésztést.
A tejfehérje-allergiás betegek nem fogyaszthatnak tejet és tejtermékeket, a tejcukorérzékenyek kemény sajtokat és natúr túrót ehetnek, legtöbben a natúr kefirt és joghurtot is el tudják fogyasztani tünet nélkül.
4. Lemondok a húsról.
A húsok összetételüktől és mennyiségüktől függően kettő-hét órát töltenek a gyomorban: a halak körülbelül 2 órát, más húsok zsírtartalomtól függően 5-7 órát, ezután jutnak tovább a vékonybélbe. Itt körülbelül 8 órát, majd a vastagbélben még további 2-60 órát tartózkodnak. Minél tovább tartózkodnak az emésztés során megmaradt salakanyagok a bélrendszerben, annál több káros anyag szívódhat fel.
A hús átmeneti, nem hosszú távú elhagyásával csökkentjük a koleszterin- és zsírbevitelt, és a húgysavképződést, ami a hús egyik bomlásterméke.
Az átmeneti húsmentesség még nem okoz hiánytüneteket, de a hosszabb távú húsnélküliség, vagy a hús teljes kihagyása már igen. Gyermekektől semmiképpen ne vonjuk el a húsokat. Felnőtteknek naponta kb. öt dkg javasolt, de ha naponta nem is fogyasztjuk, legalább két-háromnaponta tervezzük be a sovány húsokat étrendünkbe.
Hosszabb távon hús nélkül nem fedezhető megfelelően a napi B12-vitamin szükségletünk, a tej, a tejtermékek és a tojás ugyanis az ajánlottnál sokkal kevesebbet tartalmaz ebből a vitaminból.
Fontos tudni, hogy vannak betegségek, amelyek bizonyos stádiumaiban átmenetileg kerülni kell a húsokat, például köszvényes roham idején, vagy májzsugorodásban az idegrendszeri tünetek jelentkezésekor.
5. Hat óra után nem eszem.
Előnyös, ha este hat óra után már nem eszünk, csak folyadékot iszunk, az anyagcserefolyamatok ugyanis lelassulnak a pihenés, alvás alatt. Amennyiben késő este evéssel terheljük szervezetünket, gyomor- és bélpanaszok, puffadás, hasi görcsök jelentkezhetnek, melyek következménye lehet az alvászavar is. Az emésztés ugyanis időigényes folyamat: bár a szénhidrátok viszonylag gyorsan kerülnek a gyomorból a vékonybélbe, a fehérjéknek és a zsíroknak ennél sokkal több időre van szükségük.
6. Az ébredés utáni órákban sok langyos/meleg vizet iszom.
Az ételek emésztéséhez, a tápanyagok felszívódásához, a szervezet és ezen belül a sejtek ideális működéséhez sok folyadékra van szükség, naponta 2-3 literre, a nyári hőségben még ennél is többre. A folyadékpótlásra legjobb a forrásvíz, ivóvíz vagy szénsavmentes ásványvíz.
Az egészség megőrzéséhez a felhalmozódott salakanyagok rendszeres és megfelelő mennyiségű ürítése is nagyon fontos. A megfelelő székletürítést segítheti, ha reggel, ébredés után megiszunk egy-két pohár langyos vizet, ami fokozza a bélmozgást.
Se télen, se nyáron ne igyunk jéghideg vizet, a legjobb a szobahőmérsékletű. Ha például a hőségben nagyon hideg vizet iszunk, az arra ösztönzi a szervezetet, hogy több hőt termeljen, ezért csak pár percig érezzük kellemes hatásúnak, utána még jobban izzadunk, és még melegebbnek érezzük a levegőt.
7. Igyekszem teljes mértékben kiélvezni az étkezéseket, figyelek az ízekre, illatokra, és mindent alaposan megrágok.
Ha valaki nem rág megfelelően, hanem kapkodva nagy darabokban nyeli le az ételt, megterheli az emésztőrendszerét, és gyomorfájdalom, puffadás, hasi görcsök léphetnek fel nála. Étkezzünk lassan, nyugodt körülmények között, és rágjuk meg alaposan az ételt, amivel tulajdonképpen már pépesítjük a táplálékot - olyan, mintha kicsit összeturmixolnánk gyomrunk számára, amely ily módon könnyebben megemészti azt. Az emésztőnedvek ugyanis jobban össze tudnak keveredni a pépesre rágott táplálékkal, megkönnyítve ezzel a lebontás, az emésztés folyamatát.