Többek között internetes legendákat és tévhiteket lepleztek le a szakemberek egy csütörtöki, a tejivást népszerűsítő sajtótájékoztatón. A rendezvényen az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), a Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (egykori ÁNTSZ), a GfK Hungária Piackutató Intézet és a Tetra Pak Hungária Zrt. szakemberei vettek részt.
"Gyakorló orvosként elmondhatom, hogy az internetnek legalább annyi kára van, mint haszna" - mondta el dr. Szűcs Erzsébet egészségfejlesztő főorvos, és állítása alátámasztására népszerű online életmód és női magazinokból szemezgetett állításokat, amelyeket aztán meg is cáfolt. Íme, néhány tévhit a tejjel kapcsolatban az online médiából.
Tévhit: a tej hizlal.
"A tej és tejtermékek fogyasztása erősen ellenjavallt a vaj kivételével. A testkontroll diéta szerint a tej nem alkalmas emberi fogyasztásra, szervezetünk képtelen ennek a megemésztésére" - írta két hónapja egy ismert online életmód magazin.
"A valóság azonban az, hogy tejfogyasztás és aktív életmód mellett nem hogy hízunk, hanem csökken a test zsírszövetállománya" - jelentette ki dr. Szűcs Erzsébet. A szakember szerint 2 deciliter 1,5 százalék zsírtartalmú tej energiatartalma mindössze 120 kcal, ami két nagyobb alma kalóriatartalmával egyenértékű. "Ráadásul egy korábbi, hat évig tartó klinikai vizsgálat azt is megállapította, hogy a testtömeg gyarapodásának két fontos kockázati tényezője a kevés alvás és az alacsony kalciumbevitel" - tette hozzá.
Miháldy Kinga, az OÉTI dietetikusa, cáfolta azt is, hogy szervezetünk nem képes a tejet megemészteni. Tény, hogy aki felnőttként csak elvétve fogyasztja, akadhatnak problémái megemésztésével, de aki rendszeresen iszik tejet, annak szervezete hozzászokott, így nincsenek a tejjel gondjai.
Tévhit: a tej csontritkulást okoz.
"...a tehéntej emésztéséhez sok kalciumra van szükség, így épp a fordított hatást érjük el a tejfogyasztással, jobb híján a csontjainkból vonja ki azt a szervezet. Innen nézve talán nem meglepő, hogy a legnagyobb tejtermék-fogyasztó országokban a legmagasabb a csontritkulás aránya" - írta egy népszerű online női magazin tavaly szeptemberben.
A valóság azonban az, hogy a tejben található kalcium segít a csontritkulás megelőzésében. "A tej ideális kalciumforrás, mert benne optimális és jól emészthető formában van jelen fehérje, tejzsír, D-vitamin, foszfor, egyéb vitaminok és ásványi anyagok" - mondta dr. Szűcs Erzsébet. A tej tehát ideális közeg, hogy a benne lévő kalcium felszívódjon, és beépüljön csontjainkba. Ezt támasztja alá az a 2002-es kutatás, amely azt találta, hogy a tejivó gyerekek magasabbra nőttek, nagyobb volt a csonttömegük és a csontok ásványianyag-tartalma.
A napi szükséges 1000-1200 mg kalcium bevitelére a szakemberek a tej mellett zsírszegény sajtok fogyasztását ajánlják.
Tévhit: a tej elősegíti a rák kialakulását.
"A tej maga nem okoz rákot, de elősegíti olyan környezet megjelenését a szervezetben, ami a rákos sejtek kialakulásának kedvez" - írta tavaly decemberben egy cukorbetegeknek szóló portál.
"A valóság viszont az, hogy a rendszeres tejfogyasztás csökkenti bizonyos felnőttkori daganatos megbetegedések kockázatát, különösen a vastag - és végbélrák kockázatát" - cáfolt dr. Szűcs Erzsébet.
A daganatos megbetegedések elleni védelemben többek között szerepet játszik a tej kalcium, D-vitamin, konjugált linolsav, mirisztinsav és vajsav tartalma. De a szakemberek a védőhatás miatt a tej mellett javasolják az ásványi anyagokban rendkívül gazdag tejsavót is, amelynek itthon az elmúlt évtizedekben nem volt jó sajtója, míg Nyugat-Európában ma már egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
Tévhit: a tej szív- és érrendszeri betegségeket okoz.
"A felnőttek esetében ízületi gyulladás, szív-érrendszeri betegségek, arc- és homloküreg gyulladás, valamint a lymphoma és a rák kialakulásának elősegítése áll a bűnlajstromon" - írta tavaly szeptemberben egy ismert online női magazin.
Ezzel szemben egy 22 éven át tartó japán vizsgálat azt találta, hogy a rendszeresen tejet ivóknál 50 százalékkal kevesebb agyvérzés történt. Egy 2002-es magyar kutatás szerint a tejben lévő szfingolipid növeli a HDL-koleszterin (védő) szintet, ami a konjugált linolsavval (CLA) együtt csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
"Azt is tudjuk, hogy a kalcium a tejfehérjékkel együtt, illetve a magnézium és a kálium csökkentik a vérnyomást, a tejben lévő D-vitamin pedig gátolja az érszűkületek kialakulását" - tette hozzá a főorvos.
Milyen tejet fogyasszunk és mennyit?
A szakemberek napi fél liter tejet vagy ezzel egyenértékű tejtermék napi fogyasztását ajánlják. "Én a 1,5 százalék zsírtartalmú tejeket javasolnám, de ha valakinek legyengült a szervezete, szóba jöhetnek a nagy, 3,5 százalék zsírtartalmú tejek is" - mondta dr. Szűcs Erzsébet.
A főorvos a friss, házi, nyers tejet fejés után egy órával még ajánlja fogyasztásra, vásárolni viszont csak akkor, ha megbízható információink vannak az állatállományról. A házi, friss tejek hőkezelése elengedhetetlen, mert betegséget okozó mikroorganizmusokat tartalmazhatnak (tehát ezeket fel kell forralni).
"Tévhit az is, hogy a tartós, UHT vagy ESL-tejek tartósítószerrel készülnének" - mondta el Miháldy Kinga, az OÉTI dietetikusa. Már csak azért sem lehet ezekben a tejekben más, mint tej, mert kormányrendelet írja elő, hogy a tej kifejezés csak olyan terméken használható, amelyhez nem adtak hozzá, és nem is vontak ki belőle semmilyen összetevőt. Így a definíció szerint nem tej a "tej tartalmú ital", a "reggeli ital", a "milk drink" vagy a "tejital". Ezek a tej mellett elsősorban tejsavót tartalmaznak - ami egészségre nem káros.
Felesleges távoltartással kezelni az UHT-tejeket amiatt is, hogy nem savanyodnak meg. Ennek oka a hőkezelési eljárás, amely során a tejet olyan hőfokra hevítik, majd hirtelen lehűtik, hogy az élő mikroorganizmusok mind elpusztulnak. Mikroorganizmusok hiányában pedig nem tud a tej megsavanyodni. A pasztörizált tejek azért savanyodnak, mert a hőkezelés után még maradnak élő baktériumok a tejben.
Közel 70 liter tejet iszunk meg egy évben 2010-ben átlagosan 67,5 liter tejet fogyasztottunk, ami 2,6 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben, de még ezzel az értékkel is az európai uniós átlag felett vagyunk, ami 63 liter. Az írek és a finnek viszont csaknem kétszer annyi tejet isznak meg egy évben, mint a magyarok. A legtöbb tejet UHT-tej formájában vásároljuk (39%), a házi, nyers tejek a piac 26 százalékát képviselik. |