Mikor kell mindenképpen mentőt hívni?

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány összegyűjtötte azokat az eseteket, amikor a lélekjelenlét, a gyorsaság és a megfelelő tudás embertársunk életét mentheti meg. Mit tegyünk, ha a környezetünkben valakit stroke, agyvérzés vagy infarktus ér?

A stroke (szélütés) tünetei

A legtöbb betegnél a szélütés (stroke) figyelmeztető jelek nélkül alakul ki. Főképp magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, szívbetegségek, alkohol vagy túlsúly okozhatja. Többségében vértelen stroke-ról van szó, ami azt jelenti, hogy egy vérrög elzárja bizonyos erek útját az agyban, így az oxigén és tápanyaghiány miatt az idegsejtek rövid időn belül elhalnak.

Stroke-ról árulkodhatnak a következő tünetek: az test egyik felének zsibbadása, az azonos oldalon található végtagok érzéketlensége, a beszédértési és hangképzési zavarok, a hirtelen kialakuló látásproblémák, a szédülés, az erős fejfájás, a tudatzavar vagy éppen a térbeli tájékozódás zavara.

MBE – Mosolyogjon, beszéljen, és emelje fel a karjait!

Ha a stroke felismerésében biztosra akarunk menni, három betűt kell az eszünkbe vésnünk: MBE. Az MBE egy olyan mozaikszó, amely segítségével az orvosok szerint még a laikusok is könnyűszerrel felismerhetik a bajt. Lényege, hogy három egyszerű dologra kell megkérni a veszélyeztetett személyt: mosolyogjon, beszéljen és emelje fel egyszerre mindkét karját. Ha ezek közül bármelyik is nehézséget okoz, azonnal hívni kell a mentőket.

További fontos jel lehet még az is, ha megkérjük, nyújtsa ki a nyelvét, és a nyelv elcsavarodik a jobb vagy a bal oldal felé. Ha már a baj megtörtént, a legfontosabb tényező az idő. Ha a beteg 90 percen belül megkapja a megfelelő kezelést, akkor a helyzet súlyossága tompítható, sok esetben teljesen visszafordítható.

Az elsődleges feladat tehát a gyors felismerés és a gyors reagálás. Amíg a segítség megérkezik, addig pedig fontos, hogy ne hagyjuk a beteget, hogy bármit egyen vagy igyon. Ha háton fekszik és hányni kezd, fordítsuk az oldalára, ha pedig a helyzet úgy kívánja, kezdjük el az alapszintű újraélesztést.

Az agyvérzés eszméletvesztéssel is járhat

Az agyvérzésről kevesen tudják, hogy a stroke egy bizonyos fajtáját jelenti, ez a vérzéses stroke. A vérzés keletkezhet az agyon belül, illetve az agyat körülvevő területen, kialakulásában pedig közrejátszhat a kezeletlen magas vérnyomás és az érfejlődési rendellenességek is. Tünetei hasonlóak a vérzés nélküli stroke esetében fellépőkkel, de előfordulhat eszméletvesztés és görcs is; a szükséges lépések ugyanazok.

Forrás: AFP/SPL

Szívinfarktus – kisugárzó fájdalom a bal karba

A szívinfarktus kialakulásához főként a magas koleszterinszint, a túlsúly, a magas vérnyomás, a dohányzás és a stressz járulhat hozzá. A tünetek alapvetően könnyen felismerhetőek lennének, viszont az, hogy milyen mértékben jönnek elő, már egyénileg változó, így nem annyira könnyű észlelni minden esetben. A nyomásérzés vagy a szorító mellkasi fájdalom, az innen kisugárzó fájdalom a bal karba, bal oldalba, a has felső részének fájdalma, a légszomj, az izzadás, a hányinger, és a megsemmisülés érzése lehet jól látható és szolidabban megjelenő is. A lényeg, hogy a tüneteket felismerve a legfontosabb faktor itt is az időtényező, és az, hogy amíg a segítség megérkezik, az alapvető fogásokat el tudjuk végezni, és lélekjelenlétünk kitartson a segítség megérkezéséig.

Ha újraélesztés szükséges

Az újraélesztéskor a fejet hátra kell hajtani, 10 másodpercig ellenőrizzük, hogy van-e légzőmozgás, azaz hallható-e, hogy a beteg veszi a levegőt. Ha nincs légzőmozgás, akkor kezdjük nyomni a mellkast, és szájból szájba fújni a levegőt 30:2 arányban (azaz 30 nyomás, 2 szájba fújás), amíg a mentő meg nem érkezik.