"Számomra is érdekes, hogy valamiféle ikonná váltam a Mátrix- és A Gyűrűk Ura-trilógia kapcsán. Kimondottan furcsa. Mindig is olyan színésznek tekintettem magam, akit többnyire kis költségvetésű, ausztrál filmekbe hívnak. És erre tessék: valahogy beszippantottak ezek a szuperprodukciók. Nem mintha panaszkodni szeretnék. Csak egyszerűen fura, hogy hoztam két egészen egyszerű, kicsinek tűnő döntést, és ezzel máris hat filmre váltottam jegyet. Ráadásul ezek a filmek egy egész más útra tereltek, mint amire számítottam."
Bizonyos szempontból azonban Weaving ragaszkodik ahhoz, amit megkezdett. A karaktereket - legyenek azok akció- vagy fantasyhősök - éppolyan igényességgel építi fel, ahogy a drámai szerepeket.
"Nagyon élveztem Smith szerepét, mert rendkívül jó dialógusokat írtak neki a Wachowski fivérek. Szeretem Smith humorát is. Ebben a filmben azonban nem a pszichológiai komplexitásra törekedtünk, hanem hogy olyan karaktert állítsunk a nézők elé, akinek a külső megjelenése és a hangja, beszédstílusa megragadja őket. Valami emberséget persze muszáj volt belecsempészni, ezt is szem előtt tartottuk."
Weaving felkészülésének komoly részét képezte az edzés, mely nemcsak a harcművészetekkel ismertette meg, de egy egészségesebb életmódra kényszerítette. "Nagyon élveztem, hogy egészséges és fitt formába kerültem, hogy főztek rám, és törődtek velem, naponta masszíroztak, és millióan segítették, hogy a legjobb fizikai állapotban tartsam magam. Kemény munka volt így is, de nagyon jó érzés fittnek lenni. Szívesen folytatnám ezt az életformát a magánéletben is, de ahhoz valami kényszerítő erő kellene, szerep híján pedig nincs semmi, amiért muszáj lenne folytatni."