Az álláshalmozó komponista

John Ottman mesél a Superman visszatér zenéjének elkészüléséről, és arról, hogy miért szeret egyszerre több helyet is birtokolni a stáblistán. Bryan Singer rendező állandó munkatársa ugyanis rendszeresen fel szokott tűnni a stáblistákon vágóként, sőt ő rendezte a Rémségek könyve 2 - A végső vágás című filmet, ezenkívül olyan kasszasikerek zenei aláfestéséért felelős, mint például az X-Men 2, a Közönséges bűnözők vagy éppen a Gothika.

- A tavalyi év legjobban várt szuperhős-zenéjét Hans Zimmer és James Newton Howard szerezte a Batman: Kezdődik!-hez. Vállalnál valaha ilyen együttműködést? Ha igen, kit választanál magad mellé?

- Ez elég különös élmény lenne a parancsolgatási hajlamom miatt, úgyhogy mindenképpen olyan embert választanék, akit tisztelek az ösztönei és tehetsége miatt. Tehát ha ilyen helyzet állna elő, lenne pár ötletem, hogy kivel lenne jó dolgozni. Az egyik ilyen Michael Giacchino. Szeretem ösztönös tehetségét és hagyományos, mégis eredeti stílusát. Egyben rajongója vagyok a Lost - Eltűntek sorozatnak is, csodálom és irigylem az abban végzett munkáját. Remek együttműködés lenne szerintem.

- Bryannel együtt nagy Star Trek-rajongók is vagytok. Ha valaki felajánlaná, hogy írj zenét egy Star Trek-filmhez, elvállalnád?

- Viccelsz?! Homokot ennék egy hétig, vagy akár másra is hajlandó lennék, ha egyszer írhatnék egy Star Trek-zenét. Ez mindig nagy álmom lesz. Pár évvel ezelőtt majdnem én írtam a Galaxy Quest - Galaktitkos küldetés zenéjét, de végül nem kaptam meg a munkát (a sci-fi/vígjáték aláfestését David Newman készítette el - a szerk.). Ez volt az eddigi egyetlen lehetőség, hogy Star Trek-jellegű film közelébe kerülhettem volna.

- Az eminens stáblistáján sok Ottman-, és Singer-családtag neve is szerepel, akik apróbb szerepekben tűntek fel a filmben. Te csináltál már valaha ilyen apró cameókat?

- Nem, túlságosan elfoglalt vagyok ahhoz, hogy cameoszerepet vállaljak, a hangom azonban számos filmünkben fölbukkan, különféle hangeffektek és tömegmorajlás formájában. A hóba leszálló X-Jet effektje (az X-Men 2-ben) valójában az én hangom elmélyítve. A magasabban szóló fütyülésem használtuk Stryker (Brian Cox) feltöltődő kézigránátjához. A Közönséges bűnözők-ben a kötelek mögött rejtőzködő Verbal Kint (Kevin Spacey) levegővételei is valójában tőlem származnak. Az új Superman-filmben a hangom az űrsiklós jelenetben lesz hallható, amint az mondom: "Mock one..."

- Milyen rendezőkkel szeretsz dolgozni? Aki szabad kezet ad a munkában, vagy olyannal, akinek már vannak ötletei a készülő zenével kapcsolatban?

- Szabad kéz, szabad kéz! Nincs annál jobb érzés, mint amikor tudod, hogy bíznak benned, és minden ötlet csakis a tiéd. Ez inspirál engem. Sokkal kielégítőbb élmény olyan zenét írni, ami csakis tőlem jött. Ezért hívhatjuk a műfajt eredeti filmzenének. De azzal sincs semmi bajom, ha a rendezőnek vannak konkrét ötletei, és ezeket jól meg tudja indokolni úgy, hogy én is megértsem.

- Sok komponistának vannak állandó zenei partnerei. Te például Deborah Lurie-vel (Befejezetlen élet) dolgozol sokat. Tudnál beszélni egy kicsit együttműködésetekről? Hogy találkoztatok, és hogyan lett az ijesztő kislányhangból zeneszerző?

- Debbie segített nekem hangszerelni pár jazzes darabot a Buborékfiú zenéjéhez, de ezenkívül én valójában egyedül dolgozom. Igen, akkor találkoztunk először, amikor ijesztő kislányos hangra volt szükségem a H20 - Halloween húsz évvel később score-jához. A hangszerelőm, egyben legjobb barátom, Damon Intrabartolo ismerőse volt. Ezután egy nagy figyelmet kapott vizsgafilmhez írt zenét, ez hozta meg neki az áttörést. A mai napig rendszeresen hívom Debbie-t énekelni, ő volt az ijesztő kislányhang a Bújócska főcímzenéjében, és benne volt a Superman visszatér kórusában is. Jó dolog ilyen munkatársakkal dolgozni. Legfontosabb társam Damon, mert ő a legjobb barátom is. Szerencsés vagyok, amiért vele dolgozhatok, és ilyen jól kijövünk. Damon a karmesterem is egyben, a munkáját mindig öröm nézni. Megtisztelő, amikor az ember, akiben legjobban bízom, és mindenkinél jobban megérti a zeném, életre kelti a munkám. Minden helyzetnek meglátjuk a humoros oldalát is, ezért lesz minden alkalom különleges.

Damon Intrabartolo vezényli a Hollywood Studio Symphony zenészeit

- Van olyan pontja a napnak, amikor egyszerűen eleged van a zeneszerzésből, és úgy érzed, nincs több ötleted? Ha eljutsz egy ilyen mélypontra, hogy teszed túl rajta magad?

- Igen, volt már arra példa, hogy egyszerűen meg kellett írnom egy tételt, csak azért, hogy tartsam magam az időbeosztásomhoz, úgyhogy írok valamit csak úgy. Később visszahallgatva pedig törlöm, mert rájövök, hogy hibát követtem el. Emiatt megyek vissza, és ellenőrzöm le rendszeresen, amit írtam addig. Ezért is félek néha, hogy egyszer csak kifogyok az ötletekből. Valahányszor belekezdek egy filmbe, azt gondolom, "Jaj, ne! Mi van, ha közben kiégek?". Úgyhogy beijedek, és aggódom a film miatt. De amint belelendülök, már nem félek. Szerintem a legközelebbi hozzátartozóim már belefáradtak az izgalomba, amit minden film előtt érzek. De nem nekik kell kitalálniuk a dolgokat!

- Volt olyan pont a karrieredben, amikor nagyjából féltucat projekten dolgoztál egyszerre. Nem nehéz ennyi különböző munkával egyszerre foglalkozni?

- Ez nagyon nem szerencsés. Szeretek egyszerre egy adott munkára koncentrálni. Néha nehéz, előre nem látható egybeesések jönnek, amikor pár film átfedi egymást. Ezt utálom, mert szeretném, ha a rendező érezné, hogy a figyelmem és szenvedélyem osztatlan. Elég aggasztó és stresszes is, amikor tudathasadásos állapotban kell egyszerre különböző munkákra figyelni.

- A Rémségek könyve 2 - A végső vágás című filmben nemcsak vágóként és zeneszerzőként dolgoztál, hanem a filmet is te rendezted. Hogy sikerült összeegyeztetni a három különféle feladatot?

- Őrület volt. Ezt soha nem fogom megpróbálni újból. Ez az eset viszont megtanított arra, hogy objektívabb legyek a különböző feladatok elvégzésekor. Komolyan szuggeráltam magam, hogy el tudjak vonatkoztatni a másik két feladatomtól. Például a hangkeveréskor a zenét is csak úgy kezelem, mint bármelyik más elemet, és gyakrabban keverem halkabbra, mintsem hangosabbra. Senki nem viheti túlzásba saját szakterületének propagálását. Mindenkinek objektívan kell a munkához állnia, szem előtt tartva, hogy mi a legjobb a film szempontjából. Amikor elmegyek a hangkeverésre, a technikusok tudják, nem azért vagyok ott, hogy minél hangosabbra tekerjék a zenét.

A Hollywood Studio Symphony vonósai

- Sok harc van a rendezők és a stúdió között a zene miatt? Ilyen esetekben mennyire számít a zeneszerző véleménye?

- Ilyenkor minden az erőviszonyokon múlik. Ha a rendező erőskezű, mint mondjuk Bryan, akkor sokkal kevesebb a stúdió befolyása. Érdekes módon minél erősebb lesz Bryan, annál inkább szabadon dolgozhatunk, csakúgy, mint a korai években. Sokkal jobb egy emberre főzni, mint több szakács ízlésének megfelelni.

Mivel régi munkatársak vagyunk, az én véleményemet is meg szokták hallgatni. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy élvezem a producerek és a filmkészítők bizalmát. A lényeg: ne csak véleményed legyen, de tudd is azt diplomatikusan és hatékonyan kifejezni.

- A rendezésen, vágáson és zeneszerzésen kívül részt vettél -e más módon bármelyik filmed készítésében?

- Ennyi elég! Társproducerként vagyok feltüntetve Az eminens stáblistáján. De ez csak egy cím, amit Bryan adott nekem, mert nagyon sok mellékes feladatot elvállalok a filmjeiben.