A nő, aki lealázta Schwarzeneggert

Két éve még senki sem ismerte a nevét, ma viszont szinte minden épkézláb női főszerepre Jessica Chastaint szeretnék megnyerni Hollywoodban. Sokoldalú, mint Meryl Streep, kortalan, mint Julianne Moore, munkamániás, mint Nicole Kidman, és gyönyörű, mint Cate Blanchett. Ezen a héten két filmmel vezeti az amerikai mozibevételi listát, és komoly Oscar-esélyes a Zero Dark Thirty főszerepéért - ideje, hogy bemutassuk Hollywood új királynőjét!

Január 13-án Jessica Chastain azzal a felvezetéssel köszönte meg a legjobb drámai főszereplői alakítás Golden Globe-díját, hogy kislánykora óta színésznő akart lenni és hosszú éveken keresztül keményen küzdött azért, hogy bekerüljön az élvonalba. Egy héttel később az amerikai mozikasszák bevételi listáját két olyan film vezette (Mama, Zero Dark Thirty), melyek főszereplője - ismert férfi szereplőtárs nélkül - Chastain, hiába jött ki új filmje Arnold Schwarzeneggernek (Erőnek erejével) és Russell Crowe-nak (Megtört város) is az ugyanazon a héten.

Mindez persze nem előzmények nélküli meglepetés, hiszen amióta tavaly tavasszal Brad Pitt egyenrangú partnereként láttuk a Cannes-ban Arany Pálmát is nyert Az élet fájá-ban, nyolc filmben szerepelt. "Őrület volt - nyilatkozta két éve az Interview magazinnak - némelyik filmet már négy évvel korábban leforgattam. Szegény anyukám! Mondogattam neki, hogy most Al Pacinóval dolgozom, most Brad Pitt-tel, amivel persze eldicsekedett a barátnőinek, az évek meg csak teltek-múltak...". Valahogy úgy alakult, hogy Ralph Fiennes Coriolanus-a, a Take Shelter és a részben Magyarországon forgatott Az adósság is nagyjából egy időben kerültek moziba (Al Pacino Wilde Salomé-ja a velencei premier után egyelőre még sehol nem került rendes moziforgalmazásba), majd jött a Texas gyilkos földjén és az óriási sikert aratott A segítség. 2012-re pedig már úgy tűnhetett, hogy Jessica megállás nélkül forgat, és rövid időn belül munkanélkülivé teszi az egész hollywoodi A ligát.

Az 1977-es születésű Chastain Kaliforniában nőtt fel, és már 13 éves kora óta színészkedik. Családjából ő volt az egyetlen, aki továbbtanult, ráadásul a neves New York-i Juilliard színiiskolában, ahol az intézet egy korábbi diákja, Robin Williams által alapított ösztöndíjat is elnyerte. Az iskolából kikerülve azonban enyhén szólva nem pottyant az ölébe a filmsztárság; évekig csak színpadi és televíziós szerepeket kapott. A Jolene című 2008-as függetlenfilm címszerepével megjárt pár filmfesztivált, és Seattle-ben például már ekkor legjobb színésznői díjat nyert, de a filmet jellemzően csak két évvel később mutatták be, amikor kezdtek záporozni az időközben leforgatott filmjei. Az élet fája női főszerepére állítólag Al Pacino ajánlotta Terrence Malick figyelmébe, miután ő maga rendezte a (nem túl jól sikerült) Wilde Salomé-ban.

Jolene

Malick filmjét 2011-ben messiásként várta a filmvilág, hiszen a (korábban legalábbis) legendásan ritkán és lassan dolgozó rendező óriási ambíciókkal tért vissza: Az élet fája történetébe ugyanis a világ teremtése és az ítéletnap is belefért. Jessica megkapta Brad Pitt oldalán a női főszerepet, és a meglehetősen megosztó film legelszántabb kritikusai is elismerik, hogy az ő alakításaik miatt megéri végigülni a bolygós-dinoszauruszos felvezetést is. Az éteri bájt sugárzó anya szerepére való felkészüléskor Jessica Raffaello Madonna-festményeit tanulmányozta, és ezt a hangulatot sikerült is átvinnie az alakításába.

A 2011-es cannes-i filmfesztivál legnagyobb dobása lett Az élet fája, a fődíjat is elnyerte Robert De Niro zsűrijétől, a vörös szőnyegen pedig Chestaint már sztárként ünnepelte a filmvilág. Malick egyébként következő filmjében, a To The Wonder-ben is adott egy kisebb szerepet Jessicának, de végül hasonlóan Rachel Weisz és Michael Sheen munkájához, az ő alakítása is a vágóolló áldozata lett - persze a színészek tudják, hogy Terrence Malicknél ez a lehetőség mindig benne van a pakliban.

Az élet fája | Brad Pitt és Jessica Chastain

Szerencsés egybeesés, hogy 2011-ben Cannes-ban nemcsak a fő versenyprogramot, de a párhuzamos Kritikusok hete szekciót is egy olyan film nyerte, amelynek ő volt a női főszereplője. A Take Shelter-t megelőzte a jó híre Sundance-ből, és Cannes után még egy sereg filmfesztivált végigtarolt. A természeti katasztrófától tartó és lassan teljesen bekattanó Michael Shannonnak jutott a hálásabb, illetve leglátványosabb feladat, de a felesége szerepében Jessica is remekelt, és karaktere józanabb, hétköznapiabb ikertestvére volt a papíron hasonló, de sokkal földöntúlibb mintaanyának Az élet fájá-ból.

A beskatulyázástól irtózó színésznő később azért is vállalta el a Mama című horror főszerepét, mert sokan mondták neki, hogy Az élet fája és a Take Shelter miatt őt képzelik el az ideális anyának. A Mama tetovált, rockzenész főhősnőjeként ódzkodik az anyaságtól, illetve a hosszú távú kötelezettségektől, és külsőre sem emlékeztet egy pillanatig sem a színészi áttörését hozó karakterekre.

Az adósság | Jessica Chastain és Jesper Christensen

Sokoldalúságát már A segítség egyik mellékszerepében is demonstrálta; bögyös-faros szőke hajkoronájú déli menyecskeként teljes ellentéte volt saját egyéniségének, és akár Az élet fájá-ban vagy később a Zero Dark Thirty-ben megformált figuráinak. A színes bőrű cselédekről szóló jó szándékú, bár kissé csöpögős drámában az általa megformált, a sznob úri kisasszonyok által kiközösített, forróvérű és cserfes háziasszony volt az egyik legszimpatikusabb karakter, és Octavia Spencerrel közös jeleneteik a film komikus színfoltjait jelentették. Mindkettőjüket Oscarra jelölték a legjobb női mellékszereplő kategóriában, Jessicának azonban nem csak a filmbéli konkurenciával kellett megküzdenie, de saját szerepei közül is esélyes volt jelölésre Az élet fájá-ért és a Take Shelter-ért is.

Spencerről azt nyilatkozta, hogy rengeteget tanult tőle: "Én a Juilliardra jártam, így Csehovon, Ibsenen és a legnehezebb klasszikusokon edződtem, ezért elérhetetlennek tűnő álmom volt a komédia műfaja. Octaviának hihetetlen a komikusi időzítése. Mihelyt találkoztunk, azonnal egy hullámhosszon voltunk, és tanáromként tekintettem rá." Ennek fényében valószínűleg egy cseppet sem bánta, hogy Spencer happolta el előle az Oscart, bár azt előre sejteni lehetett, hogy míg a középkorú afroamerikai színésznőnek talán életre szóló, egyszeri esély A segítség, addig Jessica még számos alkalommal Oscar-jelölt lehet. Így is lett, egy évvel később máris a főszereplők között versenyez.

A segítség

Tavaly láthattuk a Fékezhetetlen című szeszcsempészes drámában is az utóbbi években hasonlóan átütő berobbanást átélt Tom Hardy partnernőjeként. John Hillcoat (Az ajánlat, Az út) filmje brutális, de helyenként paródiába hajló film, amelyben a férfi karakterek dominálnak, de Jessicának sikerül némi gyengéd érzékiséget csempésznie a filmbe, és mellette még Hardy kőkemény gengsztere is megszelídült pár jelenet erejéig. A forgatásra így emlékszik: "Először azt gondoltam, bingó! Imádok férfitársaságban lenni, nincs ellenemre a nyersesség és az állandó kakaskodás. De egy idő után eszeveszettül hiányozni kezdtek a barátnőim. Amikor Mia Wasikowska megérkezett, berohantam a sminkszobába, és a nyakába borultam, hogy »Végre egy lány! Hála istennek, hogy itt vagy!«".

Fékezhetetlen | Tom Hardy és Jessica Chastain

Hasonlóan férfias közegben forgatta az Oszama bin Laden elfogásának krónikáját megörökítő Zero Dark Thirty-t, bár itt legalább a rendezője nő volt. A Golden Globe-os köszönőbeszédében Kathryn Bigelow-nak azt mondta, hogy a karakter megformálásához is mintát jelentett számára, hiszen "két befolyásos, félelmet nem ismerő nőről van szó, akiknek a profi munkája magáért beszél". A Jessica által megformált, munkamániás CIA-ügynök, Maya valóban nem mindennapi karakter; egyrészt nincs szüksége rá, hogy férfiakra támaszkodjon, sem a munkájában, sem a magánéletében, másrészt pedig úgy ural százszázalékosan egy alapvetően háborús témájú filmet, hogy egyszer sem látjuk fegyverrel a kezében, terepen dolgozni - ő az agy az évtizedes Bin Laden-hajsza mögött.

Zero Dark Thirty

A Zero Dark Thirty-t a szokatlanul erős Oscar-szezon legvégén dobták versenybe, és december tájékán úgy tűnt, hogy Bigelow előző filmjéhez (A bombák földjén) hasonlóan átrendezi a mezőnyt. A legfontosabb kritikusi szövetségek közül több is az év filmjének kiáltotta ki, Chastaint pedig a legjobb női főszereplőnőnek, de pár héten belül óriási összehangolt támadás indult a film ellen, elsősorban a kínzásjelenetek, illetve azok információszerzési hatékonyságának vitatása miatt. Egy-két Akadémia-tag Oscar-szavazó nyilvánosan is kijelentette, hogy egyetlen kategóriában sem hajlandó a Zero Dark Thirty-re adni a voksát. A balhé első sajnálatos hozománya, hogy a filmet a vártnál jóval kevesebb kategóriában jelölték Oscarra, és Kathryn Bigelow sem újrázhat a rendezők mezőnyében. Noha Chastain a női főszereplői kategória vitathatatlan éllovasának számított, a bojkott az ő esélyeit is gyengíti. Az amerikai közönség azonban - feltehetően a kínzásbotrány miatt is - özönlik a filmre, és a látottak alapján kialakuló konstruktív vita még elő is segítheti a közelmúlt történelmével való szembenézést.

Mama

Az Oscar-kampány kellős közepén bemutatott Mama című horrort (itt meg lehet nézni a rövidfilmet, amely alapján készült) sokan előre leírták azzal, hogy legalább olyan rosszat tehet majd Chastain Oscar-esélyeinek, mint annak idején az idióta Norbit a Dreamgirls-ért kampányoló Eddie Murphy-nek. Csakhogy a Mama nem ostoba trashfilm, hanem egy klasszikus ijesztgetéssel operáló ódon horror, amelyet nem véletlenül karolt fel Guillermo Del Toro (A faun labirintusa, Pokolfajzat) producerként. Jessica szereplése pedig nem egy pénzszűkében lévő B kategóriás filmcsillag "bármit elvállalok" hozzáállását kell, hogy eszünkbe juttassa, hanem sokkal inkább a karrierje csúcsára érkező Nicole Kidman (Másvilág) vagy Naomi Watts (A kör) sikeres horrorkirándulásait.

A Mamá-ban ráadásul újra teljesen más külsővel jelentkezik, így pláne biztosak lehetünk benne, hogy évekig mindenféle karakter bőrében el tudják majd képzelni a szereposztók. A kaméleonszerű megújulásairól a következőket nyilatkozta: "Színészként a legfőbb célom, hogy teljesen különböző nőket játszhassak el, és ne azonosítsanak egy típussal. Ráadásul szeretnék normálisan megöregedni, és bízom abban, hogy minél több eltérő szerepben látnak, annál könnyebben elfogadják majd, ha változom az évek elteltével."