Ez a 7 legjobb magyar film Görög Zita szerint

A FILMIO a magyar filmek egyedülálló streaming platformja, ahol a magyar filmgyártás régi és új remekműveit lehet bármikor meg-és újranézni kiváló minőségben. A hétről hétre bővülő, jelenleg mintegy 500 filmes kínálatot ezúttal Görög Zitával vettük górcső alá, akit mérhetetlen büszkeséggel töltenek el a magyar filmek, és fontosnak tartja, hogy kultúránk és történelmünk ápolása mellett megtanuljunk általuk az érzéseinkről is nyíltan beszélni.

Valahol Európában

Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de ennek a filmnek ismét aktualitása van, hiszen háború dúl a közvetlen környezetünkben. Az, hogy ez családok szétesését jelenti és az ezt követő boldogulás a férfiak hiányában milyen nehéz lesz, ebben a filmben gyönyörűen és fájdalmasan bontakozik ki: a főszereplő gyermekek ugyanis bandákban tömörülve, huligánokként tengetik életüket.

Valahol Európában Forrás: FILMIO

A Valahol Európában tulajdonképpen a háború utáni új magyar filmművészet első olyan alkotása, ami szakított a korábbi sablonokkal, hiszen Radványi (Radványi Géza, a film rendezője) hiperrealista stílusban készítette el ezt a filmet, ráadásul szereplői többsége akkor állt először és utoljára kamerák előtt.

A film legnagyobb előnye, hogy nézőjét képes elfogadóbbá tenni azokkal az emberekkel szemben, akiket a társadalom éppen akkor esetleg elítél.

Körhinta

Nagy szerelmem ez a film, amely bőven túlmutat azon, hogy alapvetően egy romantikus történet: ez ugyanis nem a „limonádé-kategória". A Körhinta falusi környezete mindig visszaidézi a gyermekkoromat, mikor is egyszer egy évben végre felülhettem arra a bizonyos, áhított körhintára. Törőcsik Marival ebben a filmben találkoztam először és azonnal elvarázsolt az egész lénye és bája, ahogy alakítja a szerepét.

Én sokkal inkább társadalmi körképként, mintsem egyszerű szerelmi történetként értékelem a filmet; úgy gondolom, hogy amikor a cselekmény szerint férfiak küzdenek egymással, akkor valójában ideológiák csapnak össze, nem testek.

Azt hiszem, a mai fiataloknak is ilyen ikonokra lenne szüksége. Az effajta jelenetek a mai filmekben egyre ritkábban fordulnak elő, pedig rajongok az olyan alkotásokért, melyek szakítani mernek az idejétmúlt hagyományokkal. A Körhinta úgy tudja megszólítani nézőit, hogy az napjainkban is érthető és időtálló alkotás tud maradni: ma is ugyanazokkal a problémákkal küszködünk és ezekből próbálunk rendre kitörni.

Görög Zita szerint a mai fiataloknak is a Körhinta ikonjaira lenne szüksége. Forrás: FILMIO

Kék róka

Szeretnék ajánlani egy friss vígjátékot is, amely visszanyúl a múltba, A Kék róka ugyanis egy gyönyörű, kosztümös film. A benne megjelenő érzelmek, párbeszédek és konfliktuskezelések más megvilágításba helyezik a dolgokat, mint napjainkban. Én szeretek ebből tanulni és lenyugodni általuk.

Zsigmond Emőke, mint Cecília Forrás: FILMIO

Az ötödik pecsét

Mintegy 10 év kellett hozzá, hogy a világ egyik legjobb filmjét végig tudjam nézni, ugyanis nagyon nehezemre esett ezt befogadni anyaként, pedig annyira fontos alkotás...

A kimagasló szereplőgárda Őze Lajossal és Latinovits Zoltánnal, valamint a zseniális stáb mind ugyanazt a kérdést fogalmazzák meg: emberek tudunk-e maradni, és mi mindent vagyunk hajlandóak feláldozni ezért?

Ez az erkölcsi dilemma színészt és nézőt egyaránt arcul csap. Ebben a filmben fontosak a szimbólumok, a képi világ, az atmoszféra, Az ötödik pecsétet úgy vitte filmre ugyanis Fábri Zoltán, hogy az utolsó képkockáig mélyen átélhető, így sokkal többet ad, ezért imádom.

Az ötödik pecsét 1976-ban bemutatott magyar filmdráma, amely Sánta Ferenc azonos című regényének filmadaptációja. Forrás: FILMIO

Magasiskola

A film egésze egy nagyon súlyos dilemma feszegetése. A Magasiskola fiatal gyakornoka a Hortobágy egy úgynevezett madármentő telepére érkezik valamikor a 60-as években, itt pedig elsősorban sólymokat idomítanak. A madarak betanítása természetesen kemény és fáradságos munka, ők mégis mindent megtesznek értük, csapatként dolgoznak, igazi profik, ám kiderül, hogy vezetőjük megszállott, aki közösségükből szép lassan egy komplett diktatúrát faragott. Az egyik legtöbbször eszembe jutó jelenet, amikor ez a diktátor beássa magát a földbe, hogy egy madarat visszacsalogasson. Órákon keresztül képes a földben, egy kesztyűben tartani egy darab húst, hogy a madár visszajöjjön hozzá, mindeközben egy igazi elvetemült zsarnok.

A film azt a kérdést boncolgatja, hogy vajon az egész rendszert felszámoljuk-e csupán azért, mert a vezetőnk elviselhetetlen, vagy nyeljünk és tűrjünk a jó ügyért, hiszen valójában jót teszünk együtt?

Sok mindent segített megérteni a film.

Görög Zita Forrás:Schram András

A vizsga

Érdekes, sosem szerettem igazán az ÁVH-sokról, nyilasokról, vagy a háborúkról szóló filmeket, de A vizsgához úgy gondolom, nem szükséges komoly történelmi tudás, ez egy amerikai tempós, könnyen értelmezhető ügynökthriller: az 56-os események csupán köntöst adnak a filmnek, nem feltétlenül az ekkor történteket tematizálja.

A vizsga Bergendy Péter második rendezése. Forrás: FILMIO

A film a pörgős cselekmény szerint egy ifjú ügynökről szól, akinek épp lojalitását tesztelik, ám vizsgáztatója rájön egy-két titokra, így erkölcsi dilemmába kerül: vajon feladja-e a kiskedvencét, vagy sem?! A vizsgában minden elem megtalálható, ami egy jó thrillerhez kell, simán megállja a helyét egy azonos műfajú, tengerentúli alkotáshoz képest is. Én a kimagasló szereplőgárda miatt találtam rá erre a kincsre, ezért is ajánlom.

Sodrásban

Gaál István fekete-fehér filmje a 60-as években játszódik. Egyik este a Tisza partján fiatalok buliznak, de egy eltűnik közülük. Ezen a ponton mindig eszembe jut, mekkora tapasztalata és mondanivalója van annak, hogy amikor minden rendben van körülöttünk, akkor sem figyelünk egymásra igazán oda. Mi történik, ha valóban baj van? Miként köszön be életünkbe a dráma? Mit tudunk kezdeni a váratlan helyzetekkel? A különböző személyiségek hogyan reagálnak barátjuk eltűnésére? - teszi fel a kérdést a rendező, aki bár nem sok filmet forgatott, mégis mind zseniális lett.

Gaál István fekete-fehér filmje a 60-as években játszódik. Forrás: FILMIO

A Nap és a Hold elrablása

Szeretném kiemelni a FILMIO kínálatából a 10-12 perces magyar rövidfilmeket is, amelyekről talán kevesebbet hallani, mint a nagyjátékfilmjeinkről. A Nap és a Hold elrablása egy igazán zseniális rajzfilm, amely számos nemzetközi díjat nyert, én pedig főként azért szeretem és ajánlom mindenkinek, mert visszahozza a régi magyar népmesék világát, s mindemellett, hogy a számos kultúrát egyesítő képi világa elvarázsol, pörgős, kiemelkedőek benne a rajzok is.

A Nap és a Hold elrablása Forrás: FILMIO

„Úgy érzem a magyarok egy része még mindig fenntart egy prekoncepciót a hazai filmekkel kapcsolatban, hogy esetleg ezek „nem ütik meg a mércét", pedig ezeket a tabukat már rég ledöntötte a magyar filmművészet: amellett, hogy régi alkotásaink kimagaslóak, az újak is egyre jobbak és jobbak. A FILMIO egyik vitathatatlan előnye, hogy a hazai alkotásoknak köszönhetően kultúránkat és történelmünket is sokkal mélyebben megismerhetjük általuk: Jó napot kívánok, ezek a filmek egytől egyig rólunk szólnak!

Ahogy gyermekeimnek is, a mai fiatalságnak is azt hiszem, óriási szüksége lenne ezekre a filmekre, hogy ne emojikkal fejezzék ki az érzelmeiket, hanem tanuljanak meg beszélni róluk, és helyre tudják tenni a sokszor kavargó belső világukat!

A magyar filmművészet rengeteg pluszt ad a nagy hollywoodi filmekhez képest, melyeket zömében nem tartok tanító jellegűnek, szemben a magyar alkotásokkal. Az a tény pedig, hogy klasszikusaink tempója vontatottabb, szerintem sokunknak néha kifejezetten jólesik; felemelő ugyanis kiszakadni egy-egy film erejéig a rohanásból és hallani a gondolatainkat filmnézés közben.

A FILMIO, a magyar filmek online gyűjteménye egyedülálló szórakoztató és kulturális szolgáltatásként, kínálja exkluzív tartalmait és a könnyű hozzáférést, ahol mindenki megtalálja kedvenc filmjei mellett a legújabb magyar mozifilmeket is - ráadásul kiemelkedő minőségben.

A cikk a FILMIO támogatásával készült. További információ itt.