- Idén tavasszal a Filmintézet és a Kínai Filmhivatal között megállapodás született a két ország filmszakmai együttműködéséről. Ennek "állomásaként" kérték fel a most szeptemberben megrendezett, hsziani 11. Selyemút Nemzetközi Filmfesztivál – kínai és európai filmművészet együttműködési lehetőségeiről és a közös fejlődés jövőjéről szóló – "Egy övezet, egy út" fórum vitaindító előadójának?
- Nagy örömmel mondtam igent erre a felkérésre, hiszen jelenleg hihetetlen tempójú és tartalmú változásban van Kína és ezzel együtt a kínai–európai kapcsolatok, akár a gazdaság, akár a kultúra szemszögéből nézzük. A „selyemút” fogalmáról sokaknak még mindig csak a történelemkönyv apróbetűs részében említett réges-régi, Keletet Nyugattal összekötő kereskedelmi útvonal jut eszébe, holott a közelmúltban már egészen mást, egy ambiciózus kezdeményezést jelent ez a fogalom. A kínai szellem válasza a Nyugatról érkezett globalizmusra. A selyemútnak megszületett egy modern, 21. századi víziója, mely minden bizonnyal hasonló jelentőségű lesz Közép-Európában, mint a nyugati világ hatása az elmúlt évtizedekben. A filmes együttműködések és közös fejlesztések lehetőségeire fókuszáló nemzetközi fórumon közel 200-an vettek részt. Kínai kulturális szervezetek, a számunkra nehezen elképzelhető méretű kínai filmes szektor képviselői, egyetemi oktatók és hallgatók is jelen voltak.
Komoly szakmai elismerésnek örvend a magyar filmipar Kínában, hiszen oda is elért a hír, hogy a hazai filmipar évek óta őrzi vezető pozícióját az európai kontinensen és az élvonal tartalomgyártói nálunk forgatnak a legnagyobb világsztárokkal és a magyar szakemberekkel.
Hszian egykor a selyemút kiindulópontja volt, évezredeken át megőrizték nyitottságukat, ma is kíváncsiak ránk, nagy érdeklődéssel fordulnak felénk és keresik az együttműködési lehetőségeket.
Az előadás után többen megkerestek a régió jelentős filmipart működtető országainak szakemberei közül, köztük Rizayev Shukhratulla Tursunovich, aki Közép-Ázsia meghatározó filmes központja, az Üzbég Filmintézet elnöke és Zhu Dan, a Shanghai Film Group egyik vezető producere. Ismerősként üdvözültük egymást a sanghaji kollégákkal hiszen háromszor is az a megtiszteltetés ért, hogy a sanghaji operában rendezhettem és korábban már találkoztunk. A hsziani fesztivál egy óriási rendezvény, a nagy európai fesztiválokhoz képest is óriási. Nagyon büszke voltam rá, hogy egy magyar filmet is meghívtak a szervezők, Csáki László animációs dokumentumfilmjét, mely ráadásul egy hamisíthatatlan magyar történet a közelmúltból, vonatjegy hamisítókról.
- A fórumbeszélgetésen túl, milyen filmes témákról egyeztetett most Kínában?
- A filmipar legégetőbb kérdése a gazdasági fenntarthatóság szempontjából a disztribúció, ami világszerte nagy kihívásokkal küzd. Szeretnénk eljuttatni a filmjeinket a selyemút mentén minél több nézőhöz. Az sem kérdés, hogy Kína technológiai nagyhatalom, mind az innováció, mind a fejlesztés, mind a gyártás terén, bármire nézünk. A filmipart kezdetektől fogva meghatározták a különböző technológiák, az tett szert versenyelőnyre, aki előbb le tudott csapni egy-egy új lélegzetelállító újításra. Ma sincs ez másképp, világszerte hódítanak az AI megoldások, a robotika és az automatizáció. A hazai filmipar versenyképességéhez komoly hozzájárulás lehet, ha a legmodernebb innovációk is ismertek és jó esetben elérhetők a szektor szereplői számára. Fontos célnak tartom, hogy a hazai filmeseknek legyen kapcsolata azokkal, akik meghatározzák a globális innovációt.
- Kína mind gyártóként, mind forgalmazóként jelentős filmipari szereplő. Az idén született megállapodás jelenheti-e azt, hogy a hollywoodi produkciókhoz hasonlóan kínai produkciók is igénybe veszik a magyarországi forgatási lehetőségeket? Illetve, forgalmazási szempontból, az eddigi fesztiválszerepléseken túlmenően milyen további lehetőségei vannak a magyar filmeknek a kínai filmpiacon?
- A májusban aláírt filmszakmai együttműködési megállapodás egyik fő célkitűzése, hogy a kínai kollégák számára is vonzóvá és elérhetővé tegye a hazai szerviz szektort. Folyamatban van a nagyon különböző finanszírozási rendszerek összehozhatóságának feltérképezése. Folytattuk a közös gondolkozást Mao Yu-val, a China Film Administration vezetőjével, akit májusban vendégül láttunk Budapesten. Forgalmazási szempontból a koprodukciókban és azokban az alkotásokban látjuk az áttörés lehetőséget, melyek tartalmaznak olyan elemeket, melyek mind a kínai, mind a magyar – de vegyük tágabbra a két ország eltérő méreteit figyelembe véve – és az európai közönség számára érdekesek. Enyedi Ildikó új filmje, a Csendes barát európai összefogással és Tony Leung Chiu-wai főszereplésével készül, aki rendkívül népszerű Ázsiában Wong Kar-wai gyönyörű szerzői filmjeivel és John Woo akciófilmjeivel egyaránt. Talán ez lesz az első olyan többségi magyar finanszírozással készülő film, melyben kínai színész játszik főszerepet.
Kínáról egyébként sokkal kevesebbet tudunk, mint az európai országokról vagy Amerikáról. A Filmintézet nemzetközi filmjog értékesítéssel foglalkozó szakembere és más world sales-esek több hazai alkotást is eladtak kínai forgalmazóknak, tévéknek, streaming platformoknak, csak ezek híre, szemben egy amerikai vagy francia premierrel, kevésbé jut el hozzánk.
- "Számos izgalmas, el nem mesélt közös történetünk van a kínai alkotókkal, melyek közös megfilmesítéséhez új lendületet ad a megállapodás" – fogalmazott a magyar-kínai megállapodással kapcsolatban májusban. Vannak már esetleg elképzelések kínai-magyar koprodukciókra?
- A prezentációmban három közös témát említettem, melyeket mind nagy lelkesedéssel fogadtak. Az egyik Vámbéry Ármin utazó, tudós, diplomata története, melyből jó eséllyel kihozható egy lélegzetállító 19. századi James Bond-kaland, hiszen abban a korban ezek a tevékenységek elég közel álltak ahhoz, amit ma hírszerzésnek vagy kémkedésnek neveznénk. Szintén közös történetünk, mely a magyar szellem kiválóságát hirdeti, Hugyecz László építész pályája, akinek kiváló tehetségét számos épület őrzi ma is Sanghajban. Végül, hogy ne csak a múltra tekintsünk, jelenleg mintegy 25 000 kínai él Magyarországon, akik körül biztosan számtalan izgalmas és megindító történet van akár az eltérő kultúrák találkozásából, akár a beilleszkedés kihívásaiból adódóan.
- A magyar-kínai megállapodás kiterjed az oktatás, filmes képzés területén is az együttműködésre. Itt milyen előrelépések történtek, vagy milyen lehetőségek körvonalazódnak?
- Visszakanyarodnék ismét a történelmi selyemút lényegéhez, melyet elsősorban a minőség és az érték határozott meg minden értelemben. Emlékszünk, hogy főként olyan minőségi és luxus árucikkek áramlása tette világviszonylatban is fontossá ezt az útvonalat, pontosabban úthálózatot, mint a tea, a fűszerek, a porcelán és természetesen a névadó selyem. Párhuzamosan Európából a korabeli, kizárólag a kontinensen rendelkezésre álló technológiáknak köszönhetően előállított árucikkek mellett a kultúra hordozói, művészeti hatások, nyelvek és vallások is felkerültek a képzeletbeli karavánokra mindkét irányban. A magyar filmgyártás és a hozzá kapcsolódó oktatás 124 éves múltra tekint vissza, a hazai filmesek világszínvonalú tudással és tapasztalattal rendelkeznek. Gondoljunk csak az elmúlt években nyert Oscar-díjakra és szakmai elismerésekre a Magyarországon forgatott külföldi filmekért. Mindez a tudás és kultúra a 21. század selyemútja mentén ugyanúgy összekötheti Keletet és Nyugatot, kölcsönhatásokkal gazdagíthat bennünket a minőségre koncentrálva, ahogy az ókorban tette.
Most az a feladatunk, hogy a kultúra irányából mai eszközeinkkel segítsük el ezt a folyamatot.
Elkezdtük kidolgozni az együttműködési formákat és remélhetőleg minél előbb megindulhat a tapasztalatcsere a pályakezdő filmesek számára, oktatási szakemberekkel is tárgyaltam a közös lehetőségekről.