Káel Csaba: Szeretnénk minél több nézőhöz eljuttatni a filmjeinket a selyemút mentén

Vágólapra másolva!
Komoly szakmai elismerésnek örvend a magyar filmipar Kínában és egyre szorosabb az együttműködés a magyar és kínai filmipari szereplők között. A kínai-magyar filmszakmai együttműködés lehetőségeiről beszélgettünk Káel Csabával, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztossal.
Vágólapra másolva!

- Idén tavasszal a Filmintézet és a Kínai Filmhivatal között megállapodás született a két ország filmszakmai együttműködéséről. Ennek "állomásaként" kérték fel a most szeptemberben megrendezett, hsziani 11. Selyemút Nemzetközi Filmfesztivál – kínai és európai filmművészet együttműködési lehetőségeiről és a közös fejlődés jövőjéről szóló – "Egy övezet, egy út" fórum vitaindító előadójának? 

- Nagy örömmel mondtam igent erre a felkérésre, hiszen jelenleg hihetetlen tempójú és tartalmú változásban van Kína és ezzel együtt a kínai–európai kapcsolatok, akár a gazdaság, akár a kultúra szemszögéből nézzük. A „selyemút” fogalmáról sokaknak még mindig csak a történelemkönyv apróbetűs részében említett réges-régi, Keletet Nyugattal összekötő kereskedelmi útvonal jut eszébe, holott a közelmúltban már egészen mást, egy ambiciózus kezdeményezést jelent ez a fogalom. A kínai szellem válasza a Nyugatról érkezett globalizmusra. A selyemútnak megszületett egy modern, 21. századi víziója, mely minden bizonnyal hasonló jelentőségű lesz Közép-Európában, mint a nyugati világ hatása az elmúlt évtizedekben. A filmes együttműködések és közös fejlesztések lehetőségeire fókuszáló nemzetközi fórumon közel 200-an vettek részt. Kínai kulturális szervezetek, a számunkra nehezen elképzelhető méretű kínai filmes szektor képviselői, egyetemi oktatók és hallgatók is jelen voltak. 

Komoly szakmai elismerésnek örvend a magyar filmipar Kínában, hiszen oda is elért a hír, hogy a hazai filmipar évek óta őrzi vezető pozícióját az európai kontinensen és az élvonal tartalomgyártói nálunk forgatnak a legnagyobb világsztárokkal és a magyar szakemberekkel.

Hszian egykor a selyemút kiindulópontja volt, évezredeken át megőrizték nyitottságukat, ma is kíváncsiak ránk, nagy érdeklődéssel fordulnak felénk és keresik az együttműködési lehetőségeket. 

Káel Csaba filmügyi kormánybiztos a Selyemút Nemzetközi Filmfesztiválon
Fotó: NFI

Az előadás után többen megkerestek a régió jelentős filmipart működtető országainak szakemberei közül, köztük Rizayev Shukhratulla Tursunovich, aki Közép-Ázsia meghatározó filmes központja, az Üzbég Filmintézet elnöke és Zhu Dan, a Shanghai Film Group egyik vezető producere. Ismerősként üdvözültük egymást a sanghaji kollégákkal hiszen háromszor is az a megtiszteltetés ért, hogy a sanghaji operában rendezhettem és korábban már találkoztunk. A hsziani fesztivál egy óriási rendezvény, a nagy európai fesztiválokhoz képest is óriási. Nagyon büszke voltam rá, hogy egy magyar filmet is meghívtak a szervezők, Csáki László animációs dokumentumfilmjét, mely ráadásul egy hamisíthatatlan magyar történet a közelmúltból, vonatjegy hamisítókról

- A fórumbeszélgetésen túl, milyen filmes témákról egyeztetett most Kínában? 

- A filmipar legégetőbb kérdése a gazdasági fenntarthatóság szempontjából a disztribúció, ami világszerte nagy kihívásokkal küzd. Szeretnénk eljuttatni a filmjeinket a selyemút mentén minél több nézőhöz. Az sem kérdés, hogy Kína technológiai nagyhatalom, mind az innováció, mind a fejlesztés, mind a gyártás terén, bármire nézünk. A filmipart kezdetektől fogva meghatározták a különböző technológiák, az tett szert versenyelőnyre, aki előbb le tudott csapni egy-egy új lélegzetelállító újításra. Ma sincs ez másképp, világszerte hódítanak az AI megoldások, a robotika és az automatizáció. A hazai filmipar versenyképességéhez komoly hozzájárulás lehet, ha a legmodernebb innovációk is ismertek és jó esetben elérhetők a szektor szereplői számára. Fontos célnak tartom, hogy a hazai filmeseknek legyen kapcsolata azokkal, akik meghatározzák a globális innovációt. 

- Kína mind gyártóként, mind forgalmazóként jelentős filmipari szereplő. Az idén született megállapodás jelenheti-e azt, hogy a hollywoodi produkciókhoz hasonlóan kínai produkciók is igénybe veszik a magyarországi forgatási lehetőségeket? Illetve, forgalmazási szempontból, az eddigi fesztiválszerepléseken túlmenően milyen további lehetőségei vannak a magyar filmeknek a kínai filmpiacon?

- A májusban aláírt filmszakmai együttműködési megállapodás egyik fő célkitűzése, hogy a kínai kollégák számára is vonzóvá és elérhetővé tegye a hazai szerviz szektort. Folyamatban van a nagyon különböző finanszírozási rendszerek összehozhatóságának feltérképezése. Folytattuk a közös gondolkozást Mao Yu-val, a China Film Administration vezetőjével, akit májusban vendégül láttunk Budapesten. Forgalmazási szempontból a koprodukciókban és azokban az alkotásokban látjuk az áttörés lehetőséget, melyek tartalmaznak olyan elemeket, melyek mind a kínai, mind a magyar – de vegyük tágabbra a két ország eltérő méreteit figyelembe véve – és az európai közönség számára érdekesek. Enyedi Ildikó új filmje, a Csendes barát európai összefogással és Tony Leung Chiu-wai főszereplésével készül, aki rendkívül népszerű Ázsiában Wong Kar-wai gyönyörű szerzői filmjeivel és John Woo akciófilmjeivel egyaránt. Talán ez lesz az első olyan többségi magyar finanszírozással készülő film, melyben kínai színész játszik főszerepet. 

A Kék Pelikan című magyar animációs dokumentumfilmet is vetítették a rangos kínai filmfesztiválon
Fotó: NFI

Kínáról egyébként sokkal kevesebbet tudunk, mint az európai országokról vagy Amerikáról. A Filmintézet nemzetközi filmjog értékesítéssel foglalkozó szakembere és más world sales-esek több hazai alkotást is eladtak kínai forgalmazóknak, tévéknek, streaming platformoknak, csak ezek híre, szemben egy amerikai vagy francia premierrel, kevésbé jut el hozzánk. 

- "Számos izgalmas, el nem mesélt közös történetünk van a kínai alkotókkal, melyek közös megfilmesítéséhez új lendületet ad a megállapodás" – fogalmazott a magyar-kínai megállapodással kapcsolatban májusban. Vannak már esetleg elképzelések kínai-magyar koprodukciókra? 

- A prezentációmban három közös témát említettem, melyeket mind nagy lelkesedéssel fogadtak. Az egyik Vámbéry Ármin utazó, tudós, diplomata története, melyből jó eséllyel kihozható egy lélegzetállító 19. századi James Bond-kaland, hiszen abban a korban ezek a tevékenységek elég közel álltak ahhoz, amit ma hírszerzésnek vagy kémkedésnek neveznénk. Szintén közös történetünk, mely a magyar szellem kiválóságát hirdeti, Hugyecz László építész pályája, akinek kiváló tehetségét számos épület őrzi ma is Sanghajban. Végül, hogy ne csak a múltra tekintsünk, jelenleg mintegy 25 000 kínai él Magyarországon, akik körül biztosan számtalan izgalmas és megindító történet van akár az eltérő kultúrák találkozásából, akár a beilleszkedés kihívásaiból adódóan. 

- A magyar-kínai megállapodás kiterjed az oktatás, filmes képzés területén is az együttműködésre. Itt milyen előrelépések történtek, vagy milyen lehetőségek körvonalazódnak?

- Visszakanyarodnék ismét a történelmi selyemút lényegéhez, melyet elsősorban a minőség és az érték határozott meg minden értelemben. Emlékszünk, hogy főként olyan minőségi és luxus árucikkek áramlása tette világviszonylatban is fontossá ezt az útvonalat, pontosabban úthálózatot, mint a tea, a fűszerek, a porcelán és természetesen a névadó selyem. Párhuzamosan Európából a korabeli, kizárólag a kontinensen rendelkezésre álló technológiáknak köszönhetően előállított árucikkek mellett a kultúra hordozói, művészeti hatások, nyelvek és vallások is felkerültek a képzeletbeli karavánokra mindkét irányban. A magyar filmgyártás és a hozzá kapcsolódó oktatás 124 éves múltra tekint vissza, a hazai filmesek világszínvonalú tudással és tapasztalattal rendelkeznek. Gondoljunk csak az elmúlt években nyert Oscar-díjakra és szakmai elismerésekre a Magyarországon forgatott külföldi filmekért. Mindez a tudás és kultúra a 21. század selyemútja mentén ugyanúgy összekötheti Keletet és Nyugatot, kölcsönhatásokkal gazdagíthat bennünket a minőségre koncentrálva, ahogy az ókorban tette. 

Most az a feladatunk, hogy a kultúra irányából mai eszközeinkkel segítsük el ezt a folyamatot.

Elkezdtük kidolgozni az együttműködési formákat és remélhetőleg minél előbb megindulhat a tapasztalatcsere a pályakezdő filmesek számára, oktatási szakemberekkel is tárgyaltam a közös lehetőségekről. 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!