Gyurcsány adót vetne ki a gazdagokra - percről percre a parlamentből
2012. május 22. 09:03
Események
![parlament, országgyűlés, ülésterem, adótörvény vitája](https://cdn.origo.hu/2023/12/5AtP8fs69ytbdqezNH1ktGZZHQBAaHw11511nLGBpZI/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzY1MWUwZmZiODQ5YTQ0NWViMjRmOTU0ZTEzMzgyYTJk.webp)
Megkezdődik a kormány új adócsomagjának általános vitája a parlamentben. A vegyes adócsomag része a bankadó módosítása, amivel a kormány a Bankszövetséggel kötött megállapodás elemeit ülteti át. A bankok a különadóból levonhatják azt a részt, amit kis- és középvállalkozások hitelezésére, illetve uniós projektek önerejéhez nyújtva akár magánszemélyeknek is nyújtanak. A csomag része az árfolyamgát-rendszerének módosítása, amelynek lényege, hogy az árfolyamgát fölötti kamatterhet teljes mértékben a költségvetés téríti meg, vagyis levesznek terhet a bankok válláról. Csökken a kisadók száma is, a kormány ugyanis kivezetné a gyógyszertárakat terhelő szolidaritási díjat. Szó esik a vállalkozások közti pénzmozgás korlátozásáról is, készpénzben csak ötmillió forintig fizethetnek majd. Kibővítik az energiaszolgáltatók különadóját, és a kulcsát 8-ról 11 százalékra emelik. A teher ezután az áram-, a gáz-, a víz- és a hulladékkezelő szolgáltatásokat végző cégeket terheli.
Az "adózást érintő egyes törvények módosításáról", azaz a kormány legújabb adócsomagjáról kezd tárgyalni kedden a parlament. Az öt parlamenti párt vezérszónokai 20-20 percet kapnak, majd a képviselők összesen 160 percet. Ebből a Fideszé 68, a KDNP-é 22, az MSZP-é 27, a Jobbiké 25, az LMP-é 10 perc, a független képviselők 8 perc megszólalási lehetőséget kapnak.
Külön törvényjavaslatként került a parlament elé a pénzügyi tranzakciós illeték (a köznyelvben sárgacsekk-adó) és a biztosítási adó. A tárgyalásra ugyanúgy, mint a vegyes adócsomagnál 260-260 percet szánnak a képviselők, az időkeret felosztása megegyezik az adótörvényekével. Így összesen 13 órát beszélhetnek a képviselők az adókérdésekről, ha kimerítik beszédidőkeretüket.
9 órakor elindult a parlament keddi ülése. Ahogy szokásos, napirend előtti felszólalásokkal kezdődött a nap. Ekkor Horthy Miklós és Wass Albert szobrának megrongálásáról volt szó például.
Varga Mihályt jelölte az IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszteri posztra Orbán Viktor kormányfő. Emiatt az illetékes szakbizottságok meghallgatják a jelöltet.
Magyar Anna fideszes képviselő arról beszél, hogy a székely himnusz 90 éve hangzott fel először nyilvánosan. A képviselő megemlékező beszédet akart mondani a himnusz és zeneszerzőjének emlékére. Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki szerint sokak számára a székely himnusz a szabadság dala.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint továbbra a balliberális fölény van a kultúrában, amelyet "kultúrharc" jellemez. Horthy Miklóst Vona a 20. század legnagyobb magyar politikusának, majd a rendszerváltás utáni időszakot Orbán-Gyurcsány-korszaknak nevezte. "Nyilvánítsuk 2013-at Horthy Miklós-évnek!" - vetette fel az elnök.
Varga Mihály miniszterjelölt szerint az IMF-hitel csak harmadrészt múlik Magyarországon. A bizottsági meghallgatásán azt mondta, "én sem vagyok Superman, nem tudom egyedül befolyásolni a megállapodást". Erről bővebben helyszíni tudósításunkban olvashat.
Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára ismertette az új adótörvényekben foglalt intézkedéseket. "A második Széll Kálmán-terv értelmében az államháztartás egyensúlyát több új adó biztosítja" - foglalta össze a pénzügyi tranzakciós adót és a távközlési adót is magában foglaló újdonságokat.
Az első törvényjavaslat az adózást érintő egyes törvényekről szóló, ennek cél a kisadók számának csökkentése, ezért szűnik meg, például, a gyógyszertári szolidaritási díj. Megmarad és nő az energiaellátók jövedelemadója, az azt fizetők köre bővül, a vállalkozások egy hónapban legfeljebb ötmillió forintot fizethetnek ki készpénzben, adó- és járulékmentessé válik a szociális szövetkezet tagjának a tevékenysége ellenértékeként juttatott bevétel - sorolta a további intézkedéseket.
A költségvetési bizottság véleményét Ékes József fideszes képviselő ismertette, e szerint uniós koherenciazavarok rendezését végzi el a törvény, valamint "pontosít, kiigazít, egyszerűsít, bizonyos adónemeket kivezet, csökkenti az adminisztrációs terheket". Ékes József úgy látta, "erőteljes ellenvélemény nem alakult ki", több esetben az ellenzék is egyetértett.
A kisebbségi véleményt ismertetve Vágó Gábor (LMP) a "folyamatos adóötletetést" és a hiánycél mindenekfelettiségét kárhoztatta.
A foglalkoztatási bizottság részéről Spaller Endre (KDNP) elismerte, hogy az emúlt időszakban "a törvényhozás talán túl gyors volt", de a mostani intézkedések szerinte a bankszövetséggel kötött megállapodáson alapulnak. (A bankszövetség valójában élesen bírálta, és a megállapodás felrúgásaként értelmezi, hogy a kormány ígérete ellenére a szektort terhelő újabb adót vezet be.)
A bizottság ellenzéki tagja, Nemény András (MSZP) arra emlékeztetett, hogy 2011-ben 22-szer módosították az adótörvényeket. Hogy lehet így gazdaságpolitikát tervezni, és vajon hogy tudnak így tervezni a cégek? - tette fel a kérdést. Megjegyezte, olyan pont is van az adózást érintő egyes törvényeket módosító javaslatban, amely még hatályba sem lépett javaslatot helyez hatályon kívül, ez szerinte sokat elmond a jogbiztonság állapotáról.
A fogyasztóvédelmi bizottság részéről Mágori Józsefné (Fidesz) azzal dicsérte a törvényjavaslatot, hogy korrigálásokat, pontosításokat, módosításokat tartalmaz.
A szocialista Tóth Csaba főleg a szerencsejáték-adóból befolyó bevételnek egy korábbi törvénymódosítás miatti csökkenését kárhoztatta, és azt jósolta, hogy ezen a problémán az új módosítás sem segít.
A gazdasági és informatikai gazdaság kormánypárti többsége Koszorús László (Fidesz) szerint úgy ítélte meg, a növekedési paktum átültetéséről van szó. Azt is mondta, hogy a kormány nem jövedelmeket terheli, hanem a terheket megosztja.
A bizottság kisebbségi véleményét ketten ismertették. Kovács Tibor (MSZP) a kéthetenkénti adóemelések kormányának nevezte a kabinetet. Kijelentette, az állampolgárok fogják megfizetni a nem rájuk terhelt adókat is. Volner János (Jobbik) azt mondta, a kormánynank nincs ötlete arra, hogy hogyan lehetne a gazdaságot élénkíteni, ehelyett "belehajszolja magát a megszorító politikába, amelyből nem tud kijönni".
A vezérszónokok következnek. Dancsó József (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy 2009-ben senki sem gondolta: 2012-ben is a válság hatásait nyögjük majd. Szerinte az új adótörvényekkel végre felcsillan a lehetősége annak, hogy az ország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, "ezt kell most megalapozni". Elismerte, biztos, hogy egyes piaci szereplők megpróbálkoznak majd az új adók áthárításával, de ő nem látja annak a veszélyét, hogy ez teljes mértékben megtörténhessen. Az új rendszer összességében "az egész ország javára fog válni" - ígérte.
A MSZP-s Göndör István válaszol elsőként. Matolcsy Györgyöt idézi: "Az adózási környezet alapvető forrása a gazdaság sikerének". Szerinte a kormánypártiaknál alapvető probléma van a szó és a tett egységével, mert amit elmondanak - stabilitás, foglalkoztatásnövekedés -, azzal egyet lehetne érteni, de közben "két kézzel vesznek el, lehetőség szerint mindenkitől és mindent". A matolcsyzmus mérhetetlen károkat okoz, ez abból is klátszik, hogy növekedési sereghajtók lettünk az Európai Unióban - jelentette ki Göndör.
A szocialista politikus szerint ez a kalandorpolitika mindenkitől egyre többet és többet szed be, "csak nagyon ügyesen vannak a tételek becsomagolva". Szerinte a kkv-k is szenvednek, mert a kisadók megszüntetése mögött ott a járuléknövekedés, az átgondolat szja-változtatások miatti bérnyomás, a kamarai regisztrációs díj, melyért cserébe a cégek nem kapnak semmit, "csak a kamarai elit fürdik tejben-vajban". Az adóbevallás akkora lesz, hogy a söralátét "nem fog elférni az asztalon", ma az adóterhelés nagyobb, mint a kormányváltás előtt volt - mondta Göndör István.
Göndör felhánytorgatta azt is, hogy ebben a salátatörvényben megint húsz törvény van. Cséfalvaynak címezve azt mondta, a kormány úgy dolgozik, hogy "minden törvényből saláta lesz", és van olyan törvény, amely három javaslatban van nyitva.
Arra a kormánypárti véleményre reagálva, hogy a cégek majd nem háríthatják az adókat, Göndör azt kérte az állampolgároktól, nézzék meg a két évvel ezelőtti számláikat. Ékes József közbeszólására, mely szerint a közműszolgálatatások közül több hatósági áras, azzal válaszolt, hogy ezen cégek esetében majd a fejlesztések maradnak el.
Göndör elismerte, hogy az "elmúlt nyolc évben" volt túlköltekezés, de akkor voltak beruházások, és növekedett a gazdaság - most bezzeg zsugorodik a gazdaság. (Valójában - a válság miatt - a magyar gazdaság az MSZP-kormány idején is többször zsugorodott.) Az adórendszert összességében elfogadhatatlannak nevezte.
Aradszky András, a KDNP vezérszónoka arra emlékezett, hogy a bankok és a kormány közötti decemberi megállapodás "megfelelő módon konszolidálta a bankok és a kormány viszonyát", ezt a pénzügyi szetkor megnyugvása is igazolta. Az új adók a konvergendiaprogrammal is összhangban vannak - tette hozzá.
Aradszky szerint a gyakorlat dönti el, hogy áthárítják-e a szolgáltatók az őket terhelő adókat, és a tapasztalat szerint erre nem lesz lehetőségük. Ezt nem a bankokra vagy a telefontársaságokra értette, hanem a közműcégekre, amelyek fölött "megfelelő az árkontroll".
"Megint kapunk egy fél tucat adófajtát" - állapította meg Volner János (Jobbik). Nem érti, miért gondolja a kormány, hogy majd akkora lesz a verseny, hogy "a szolgáltatók talán el is hülyülnek, és képesek lesznek veszteségbe hajszolni magukat". Ezzel szemben a közgazdaságtan tövényszerűségei mást mutatnak, a cégek "nem lesznek ostobák lenyelni" az ideiglenesről állandóra változó terheket.
Az adóváltozásokból úgy tűnik, a kormány szerint sok kicsi sokra megy, de sajnos ez az emberek pénztárcájában is így van - hívta fel a figyelmet Volner. Az OECD adatait idézte, mely szerint az árukat és szolgáltatásokat terhelő adók aránya Magyarországon a legmagasabb már most is. Miért növeli tovább ezt a terhet kormány? - tette fel a kérdést Volner. Azt jósolta, hogy így aki teheti, el fog menni innen. Ne csodálkozzunk, ha el fognak menekülni a cégek, mondta, és a felesége által vásárolt táplálékkiegészítők gyártójának példáját idézte, amely cég a magas áfa miatt kiköltözött Párkányba, onnan küldi Magyarországra futárokkal a termékeit. Ami most folyik, az a szocialisták megszorító politikájának töretlen folytatása - jelentette ki.
Volner azt is kifogásolta, hogy a bankok a hitelkihelyezés növelésével csökkenthetik az általuk fizetendő bankadót. Szerinte ez így nem igazi tehermegosztás. Bírálta a kormányt azért is, mert "totojázott" a devizahitelesek megsegítésével. A késlekedés 900 milliárd forintjába került a magyar költségvetésnek. A kormánynak nem volt elég bátorsága, hogy szembenézzen a bankbirodalmakkal - jelentette ki.
Az adók csökkentését és a kiadások növelését egyszerre követelik a képviselők, ennek így semmi értelme - kezdte Gyurcsány Ferenc. Nem jött még el az adócsökkentés időszaka Magyarországon, ezért hibázott a Fidesz, amikor ezt ígérte - fejtegette a volt kormányfő. Szerinte a kérdés nem az, csökkentsük-e az adókat, hanem az, hogy mit adóztassunk. A forgalmi adó növelése a szegényebbeket sújtja jobban, a nem progresszív adórendszer nem igazságos - magyarázta. Ezért hiba, hogy "félünk a vagyonadótól, mint ördög a tömjénfüsttől": 50-100 millió forint fölött fizethetnének több adót a gazdagok. Mivel az oktatásban, egészségügyben "ott vagyunk a falnál", költségeket csökkenteni nem lehet, a kormánynak nem maradt más választása, mint adót növelni, immár 24. alkalommal. Ezt nem lehet kiszámítható adópolitikának nevezni - szögezte le.
Egyéni felszólalások következnek. Pál Béla (MSZP) rövid hozzászólásában azt mondta, a mostani 600 milliárdos megszorítás az elhibázott szja-csökkentés ellentételezése, ami egyébként a kiskeresetűeket sújtja.
Kovács Ferenc (Fidesz) jelezte, ő inkább visszatérne a napirendi ponthoz, a konkrét törvényjavaslat vitájához. Aprólékosan, pontról pontra vette végig az adó-salátatörvény rendelkezéseit, gyakorlatilag vázlatosan felolvasva a javaslatot indoklását.
Kovács Tibor (MSZP) azzal indított, hogy az adórendszer kudarc, a gazdaságpolitika ennek megfelelően szintén kudarc, és még nincs konkrét ígéret arról, hogy lesznek-e további adók. "Jó lenne, ha az államtitkár itt a parlamentben letenné a nagyesküt erről" - vetette föl. Bajnak nevezte, hogy a tőke nem jön, hanem megy, de többször elmondta, hogy a Gyurcsány által elmondottakkal nem azonosul a szocialista párt, nem támogat adóemelést.
Lasztovicza Jenő (Fidesz) arról elmélkedett, hogy amikor a Jobbik kritizál, az olyan, mintha valaki a pályán kívülről szidná a bírót. Ezt könnyen lehet csinálni, de aki a pályán belülről teszi, azt kiállíthatják - figyelmeztetett. Emlékeztette a szocialistákat, hogy ők is változtattak adót egyik pillanatról a másikra. Most azért kell év közben ilyen intézkedéseket hozni, hogy ne jussunk a csőd közelébe - magyarázta.
Lasztovicza azt mondta az MSZP-s képviselőknek, hogy állításukkal ellentétben "nem Magyarország áll háborúban a világgal, hanem önök uszítják a világot és az IMF-et ellenünk". Példaként említette a "teljesen korrekt" médiatörvény és az alaptörvény esetét. (Az Alkotmánybíróság a médiatörvény több rendelkezését megsemmisítette, a Velencei Bizottság pedig kritizálta az alaptörvény bizonyos pontjait.) A politikus szerint az MSZP-sek "bűncselekményt követtek el a magyar társadalommal szemben", amikor hagyták eladósodni - most meg kritizálják a megoldásokat.
A Fidesz betartja a választási ígéreteit, nagy eredmény, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az országot talpon tudja tartani - állította Lasztovicza Jenő.
Lezsák Sándor levezető elnök öt perc technikai szünetet rendelt el a kétperces hozzászólások előtt.
Göndör István ügyesnek nevezte Lasztovicza Jenőt, ahogy "eltolta magától a felelősséget". A gazdaság zsugorodása, az emelkedő infláció nem a nyolc év öröksége, hanem az önök kormányának felelőssége - mondta a fideszes képviselőnek. A devizahiteles problémával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a kockázati kamatfelár ma 6 százalék az MSZP-kormány alatti 2-vel szemben. Eközben "a hitelezési rendszer úgy kiszáradt", hogy a vállalkozások az uniós támogatások önrészére nem tudnak hitelt felvenni.
Lasztovicza Jenő azzal replikázott, hogy a szocialisták idején is volt magas infláció, egyébként pedig azt az adatot idézte, hogy ma 9,4 százalékkal kevesebb az álláskereső, mint tavaly.
Pál Béla (MSZP) kijelentette, nem akar belemenni a számháborúba: az a baj, hogy a fideszesek mást mondanak, mint amit tesznek. Egyébként pedig amikor ellenzékben voltak, nem ismerték el, hogy nemzetközi válság van, most bezzeg erre hivatkoznak.
A számok mellőzésére Aradszky András (KDNP) azzal kérdezett vissza: vajon a szakértelem mégis bolsevik trükk, ahogy Csurka István mondta?
Senki sem biztatta az állampolgárokat arra, hogy devizahiteleket vegyenek fel - jelentette ki Pál Béla (MSZP). Az emberek most nem látják biztonságban a pénzüket, és zsugorodik a gazdaság - ismételte meg.
Pócs János (Fidesz) szerint az ellenzék csak riogatja az embereket a telekommunikációs adók áthárításával, de nem fog bejönni a riogatás. A vizitdíj, kórházi napidíj bezzeg mindenkit sújtott.
Volner János (Jobbik) azt kérdezte, vajon mit tett a kormány annak érdekében, hogy a bankok ne vonják ki a tőkét.
Választ egyelőre nem kapott, ehelyett Lasztovicza Jenő azt mondta, hogy az Eurostat adatai szerint a GDP-hez viszonyítva csökkentek az adózási terhek Magyarországon. Az MSZP-seket csak a pártérdekek érdeklik, "annyi hülyeséget mondtak, hogy ha nem építik meg ilyen jól a parlamentet 108 éve, leszakadhatott volna a mennyezet" - tette hozzá.
Szilágyi László (LMP) váratlanul a szemétszállítási díjaknak az adóátrendezés miatti közelgő emelkedését kezdte kritizálni környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szempontból. Emellett azt jósolta, hogy a gyógyszertári szolidaritási adó a kegyelemdöfés lesz a kis vidéki gyógyszertáraknak.
Volner János értetlenkedett, hogy lehet versenyről beszélni a háromszereplős mobilpiacon. Szerinte máris emelik az árakat a szolgáltatók.
Babák Mihály (Fidesz) sajnálkozott, hogy Szilágyi a felszólalása után rögtön el is ment, egyúttal értetlenkedett: hogy jön ide a szemétszállítás? Volnernek azt válaszolta, nem Orbán Viktor intézte azt, hogy a telefondíjak magasak legyenek Magyarországon.
A fideszes Ékes József szerint a kisbabáknak is másfél telefonjuk van, a mobilszolgáltatók pedig akcióznak - mutatott rá a saját készülékére, amelyből egy akciós ajánlatról szóló sms-t olvasott fel. Vágó Gábor LMP-s képviselő szerint vannak, akik nem akcióról kapnak értesítést, hanem fizetési felszólításról.
A szolgáltatók a versenyhelyzetben a kiadásaikból faraghatnak, nincs eleve elrendelve, hogy a telefonadót át kell hárítaniuk - mondta Dancsó József fideszes képviselő.
"Három telefonom volt, amióta képviselő vagyok, nekem nincs az a löködő" - mondta Ékes József (Fidesz) Vágó Gábornak. A "löködőn" minden bizonnyal az érintőképernyős telefont értette.
A devizahitelesek problémáitól a salátatörvénykezésen át egészen a Mol-részvények megvásárlásáig sok minden szóba került a parlamentben kedden, a kormány adócsomagjának most elkezdett általános vitáján, amely még tart az ülésteremben. Gyurcsány Ferenc azt szorgalmazta, hogy fizessenek több adót a gazdagok, központi téma lett az új adók átháríthatósága, és még az is szóba került, hogy vajon Orbán Viktortól függ-e a magyarországi telefondíjak nagysága. Az ellenzékiek riogatnak és hülyeségeket beszélnek, a kormánypártiak totojáznak és tologatják a felelősséget.