Az első devizahiteles pert az állam megnyerte
2014. augusztus 22. 10:26
A pontos jogi megfogalmazás szerint a per a törvényi vélelem megdöntéséről szól. Vagyis a Kéthely és Vidéke Takarészövetkezet azt próbálja ma bebizonyítani, hogy az eddig alkalmazott szerződésmódosításai megfeleltek az épp aktuális törvényi feltételeknek és nem semmisek, mint ahogy azt a devizahiteles törvény vélelmezi.
A tárgyalás 10 óra 30 perckor kezdődik a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében. Az esemény ugyan nyilvános, de előzetes regisztrációhoz kötött.
A bankok és a hitelesek számára is egyre nagyobb a tét. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis közétett egy számítási útmutatót, amely tisztázza, hogy tőketörlesztésként kell elszámolni minden árfolyamrésből eredő túlfizetést. A korábbi számításaink szerint ez nagyban megnöveli a várható kártérítés összegét és a bankok veszteségét.
A bankok most joggal félhetnek attól, hogy a kamatemelések miatt járó kártérítést is hasonlóan kell elszámolniuk. A teljes bankszektorra vonatkozólag 700-900 milliárd forintos veszteséggel számol az MNB az árfolyamrés és a szerződésmódosítások eltörlése kapcsán.
A normális eljárási rendhez képest több ponton is szűkíti a bankok lehetőségét a devizahiteles törvény. A per során például nincs helye például keresetváltoztatásnak,viszontkeresetnek vagy szüneteltetésnek. Hiánypótlással sem élhetnek a bankok, ha nem nyújtottak be minden szükséges dokumentumot a tárgyalásig.
Augusztus 25. után ráadásul már egy pénzintézet sem jogosult rá, hogy jogi panasszal éljen. Gyakorlatilag azoknál a bankoknál, ahol nem gyújtanak be keresetet, az összes érintett egyoldalú szerződésmódosítás érvényét veszti.
A kúria sem vacakolhat sokáig a perekkel, hiszen a döntésre a kereset benyújtásától számítva 30 napja van. Halasztást is csak egyszer lehet kérni (maximum 7 napra), de azt is csak akkor, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.
A fenti szabályok miatt mi arra számítunk, hogy az ügyben még ma döntés születhet.
Az érintettek, illetve a jogi képviselők és a bíró nevének felolvasásával elkezdődött a tárgyalás.
A takarék képviselője szerint a bírói függetlenség sérül a törvényi rendelkezések miatt. Ezt a véleményüket csatolták az ügy irataihoz.
A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet a keresetében most tételesen felsorolja azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás jogszerű legyen. Szerintük a szerződésmódosítások az alábbi pontoknak megfeleltek, és ezért jogszerűek:
1. egyértelmű és érthető
2. a módosítás oklistája tételes és a meghatározás elvének megfelelő
3. a szerződésmódosítás feltételei objektívek, vagyis a bank nem tud ezekre hatni
4. tényleges és arányos
5. átlátható
6. felmondható
7. szimmetrikus
A Kéthely takarék aggályai szerint a tárgyalás sérti a pénzintézetek alapvető alkotmányos jogait, Érveik szerint sérti a jogaikat az, hogy jelen esetben nekik kell bizonyítani, hogy jogszerűen jártak el. Ez szerintük sérti a tisztességes eljárás elvét, ami akkor állna fel, ha az államnak vagy az adósoknak kellene bizonyítani, hogy jogszerűtlenek a szerződésmódosítások. Az érvelés azzal zárult, hogy a takarék szerint ezzel a tárgyalással sérül a jogbiztonság, a pénzintézet alkotmányos jogai és a bírói függetlenség is.
Bár a takarék képviselője szünetet kért, folytatódik a tárgyalás.
Az adósok és a pénzintézet érdekeit is figyelembe veszik a devizahitel szerződések - állítja a takarék képviselője.
A takarék jogi képviselője kifejtette, hogy az átadott íratok banktitkot tartalmaznak, hiszen a szűkös határidők miatt a papírokon szerepelnek az ügyfelek nevei és pontos adai is. Nem tudták eltakarni, és engedélyt se tudtak kérni az érintettektől a közléshez.
Az államot a tárgyaláson négy ügyvéd képviseli.
A takarék ügyvédje azt mondta, ő nem tudja, hogy máshol mi történt, de Marcali környékén (ahol a perben most érintett Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet működik) a közjegyző a szerződéskötéskor felolvasta a teljes szerződést. A pénzintézet szerint ezzel teljesült az a követelmény, hogy az adós is megismerhette a teljes szerződés tartalmát.
Senki sem kényszerítette az adósokat, hogy megkössék a szerződést – hangzott el ez az érv is a takarék képviselőjétől. Szerinte minden feltétel úgy volt megfogalmazva a szerződésekben, ahogy azt a gazdasági feltételek indokolták. Senki nem látta előre, hogy mi fog történni. A pénzintézet szerint a devizahitelesek kényszerítették ki, hogy a takarék devizában hitelezzen, hiszen csak ezt keresték az ügyfelek.
Kiderült, hogy a perben érintett kis takarékszövetkezetnél még a százat sem éri el a devizahitelesek száma.
A bizonyítás alatt kiderült, hogy a takarék a 3 havi LIBOR-hoz, vagyis a svájci bankközi kamathoz kötötte a hitelek költségét. Ehhez az értékhez 0,8 százalék felárat számolt fel.
Origo vélemény: A magyar átlátható árazást segítő banki törvény is hasonlóan értelmezi az átláthatóságot, hiszen forinthitelek esetén valamilyen referenciahozamhoz való kötést vár el. A LIBOR pedig megfelel a forinthiteleknél alkalmazott BUBOR-nak.
A takarékszövetkezet képviselője befejezte az érvelését. Még egyszer megismételte, hogy melyek voltak a jogszerűséghez szükséges feltételek, és elsorolta azokat az érveket, amelyek szerint a pénzintézet ezeknek megfelelt.
Az állami oldal képviselői szerint a birósagnak el kell utasítani a takarék inditványát. Csak egy dolgot bizonyíthat a pénzintézet ezen a tárgyaláson, - hangzott el az állam ügyvédjétől - mégpedig azt, hogy az általános szerződési feltételei tisztességessek-e. Tehát szerintük nem bizonyíró erejű, hogy mi áll az egyedi szerződésekben, ahogy az sem, hogy felolvasták-e azokat vagy vásárolt-e devizát a takarék a hitelfolyósítas következtében. Ezért a kereset elutasítását kérik. Nem kívánták megismételni az indítvanyukat, ami a bírosagnal van.
2 millió 826 ezer forint + áfa, ennyiért dolgoztak az ügyvédek az államnak. Ezt az összeget kérik most a takaréktól, mint a perköltséget.
A takarék képviselője kétli, hogy nettó 7 millió forintot ér az államot képviselő ügyvédek munkája. Ezt azután állította, miután elolvasta a megbízasi szerződést. Szerinte az általa kapott sablonos érvek sem indokoljak ezt. Az állam ugyvédeinek allításával szemben pedig azt mondja, hogy a szerződések fontosak a bizonyításban, hiszen azok tartalmazzák azokat a kitételeket, amelyek következtében a szerződések tisztességesek.
Az állam képviselői készek részletes elszámolást benyújtani arról, hogy milyen munkát végeztek, amelyért nettó 2 millió forintot kérnek.
A takarék képviselője szerint azonban sehogy sem jön ki az összeg, mert a szerződésben 38 ezer forintos órabér és 700 ezer forintos megbízási díj áll.
A bíró nyilatkoztatta az állam ügyvédeit, akik nyilatkoztak: 56 munkaórát töltöttek az üggyel. Kimutatás nincs.
A takarék képviselője szerint viszont nem csak erre az egy perre készültek fel ebben az időben.
Az államot képviselő ügyvédek nem kérdőjelezik meg, hogy a takarékszövetkezet minden szerződését úgy kötötte meg, ahogy azt most bemutatta. Szerintük viszont ez teljes mértékben érdektelen, hiszen nem bizonyító erejű az ügyben.
Nincs szükség további bizonyításra - mondta a felperes, vagyis a takarék képviselője, mivel az állam képviselői nem vitatták, hogy a takarék valamennyi szerződését a tárgyaláson ismertetett feltételek szerint kötötték meg.
A tárgyalást berekesztették, 13.30-kor várhatóan itéletet hirdetnek.
A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet perli a magyar államot. A pénzintézetnek azt kell bizonyítania, hogy nem tisztességtelenül módosította egyoldalúan a hitelszerződéseit. A törvény ugyanis alapból tisztességtelenek nyilvánította ezt a gyakorlatot.
Ez az első ilyen per, a takarék azt indítványozta, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz, ugyanis álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes.
A felperes szerint a devizahiteles szerződés egyoldalú módosítása tisztességes volt, mert megfelelt a Kúria által megállapított és a törvényben rögzített feltételeknek. A szerződések a megkötésük időpontjában megfeleltek az akkor hatályos jogszabályi, banki szakmai rendelkezéseknek, és az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem jelzett semmiféle szabálytalanságot.
Az alperes (magyar állam) jogi képviselője a felperessel ellentétben azt kérte a bíróságtól, hogy ne függessze fel az eljárást és ne forduljon az Ab-hoz, mert álláspontja szerint a jogszabály összhangban áll az alaptörvénnyel. Szerinte a törvényben meghatározott elveknek nem felelnek meg a takarékszövetkezet által alkalmazott szerződések.
Miközben a hamarosan sorra kerülő ítélethirdetésre várnak, az ügyvédek a büfében együtt kávéznak. A kedélyes hangulatot nem zavarja, hogy nem sokkal előtte a tárgyalóteremben éles vita folyt az állam ügyvédeinek díjazásáról is. A felperes erősen támadta azt, hogy az állam négy jogi képviselője összesen nettó 2 millió forintért készítette elő az ügyet.
A mostanihoz hasonló pereknek az adósok szempontjából óriási tétje van. Az ítéletek akár a visszakérhető pénz 90 százalékának a sorsát is alapvetően befolyásolhatják.
Korábbi írásunkból megtudhatja, hogyan kell kiszámolni a tisztességtelennek minősített módszerekkel beszedett pénzt, ha az államnak ad igazat a bíróság.
Megkérdeztük a takarék képviselőjét, hogy mit vár az ítélettől, elmondása szerint a devizahiteles törveny, ami a jogi menetet is szabályozza, a jelenlegi tárgyalásnak nem teszi lehetővé, hogy a bíro ténylegesen vizsgálja a pénzintézet tisztességességét a szerződéskötésekkor. Szerinte ezen a korlátozó tényen túl kell lépnie a bírónak, hogy megállapítsa: a takarék tisztességes szerződési feltételeket alkalmazott.
Az ítélethirdetést 13.30-ra ígérte a bíró, az érintettek már gyülekeznek.
A tervezetthez képest kicsit csúszik az ítélethirdetés, a bíróra még várni kell.
Megvan az ítélet, elutasították a pénzintézet keresetét. A takarék vesztett, és több mint 400 ezer forintot kell kifizetnie.
Az indoklás szerint a törvény előírja a bíróságnak, hogy az általános szerződési feltételeket vizsgálja a per során. A takarék képviselője ezzel szemben az egyedi szerződési feltételeket ismertette. A bíróságnak emiatt módjában sem állt a szerződések tisztességességének vizsgálatát lefolytatni.
A bíróság nem fordul az Alkotmánybírósághoz, hiába kérte ezt a takarékszövetkezet a beadványában, amely szerint alapvetően sérültek az alkotmányos jogai. A bíró érvei szerint igaz, hogy szűkülnek a pénzintézetek jogai, de mégis van lehetőségük jogorvoslatra.