A GKI az idén 5 százalékos növekedést vár

A GKI Gazdaságkutató Rt. erre az évre 5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a pénzügyi egyensúly romlása mellett - áll az intézet csütörtökön nyilvánosságra hozott első negyedéves előrejelzésében. A kutatóintézet a külkereskedelmi mérleg hiányát 5,3 milliárd euróra, a folyó fizetési mérleg deficitjét 2,7 milliárd euróra várja.

A prognózis szerint az infláció az év során csak kissé, s csak a második félévben csökken. Éves átlagban a fogyasztói árak 9 százalékkal emelkednek. A decemberi év/év árindex 7,5-8 százalék között várható.

Vértes András, a GKI Rt. elnöke elmondta: a világgazdaságban a magyar gazdaság számára pozitív és negatív tendenciák egyaránt érvényesülnek az év során, amelyek nagyjából kiegyenlítik egymást. Az előnyös változások közül a világpiaci olajárak csökkenését és az euró dollárhoz viszonyított erősödését emelte ki. A GKI éves átlagban 25-27 dollár közötti hordónkénti olajárat és 0,85-0,97 közötti euró/dollár árfolyamot vár.

Ugyanakkor az amerikai gazdaság, ezzel párhuzamosan az európai növekedés lassul. Mint Vértes András elmondta, az USA-ban az éves növekedési ütem 2 százalék körüli, vagy e mértéket alulról közelitő lesz, az EU-ben pedig a tavalyi 3,4 százalékról 2,5-2,6 százalékra mérséklődik a bővülés.

A magyar gazdaság bár kis mértékben, de szintén lassul, alulról közelíti majd az 5 százalékot, a cserearányok enyhe javulása mellett.

A GKI az egyensúlyi tényezők minden területen érzékelhető romlására számít, valamint arra, hogy a pénz- és tőkepiaci helyzet nem javul, ezért a növekvő deficit nehezen, vagy csak hitelekből lesz finanszírozható. Vértes András elmondta: az államháztartási deficit a GDP 5 százaléka fölé is emelkedhet, ha abba a tavalyra elkönyvelt, de az idén felhasznált tételeket, az ÁPV Rt. kiadásait, valamint az autópálya építés teljes ráfordítását is beleszámolják. Az intézet előrejelzése szerint az EU számbavételi rendszerét közelítve számított elsődleges egyenleg a tavalyi 2 százalék körüli szufficitből deficitbe fordul át.

A GKI a tavaly decemberben jelzett 8,5 százalékról 9 százalékra módosította éves inflációs prognózisát. Vértes András rámutatott: a hazai energiaárak a még mindig torz árképzési rendszer miatt a világgazdaságilag indokoltnál jóval nagyobb ütemben nőnek az idén, sőt várhatóan a következő két évben is.

A gazdasági növekedés összetétele a kutatók szerint az idén megváltozik: az export veszít húzóerejéből, miközben a belföldi kereslet erőteljesen nő. A GKI 2001-re 13 százalékos export és 14 százalékos importbővülést vár, az lakossági fogyasztás növekedését 5 százalékra, a beruházásokét 11 százalékra teszik.

A pénz- és tőkepiacokon az intézet szerint nem lesz számottevő pozitív változás. Mint Vértes András rámutatott: a februári maginflációs adatok alapján átmeneti jegybanki kamatemelés lenne indokolt, ám ezt az MNB valószínűleg nem lépi meg. Az éven belül mérséklődő inflációt követve a nominális kamatok mérséklődni fognak, a reálkamatok csak nagyon lassan, az év második felére 2-2,5 százalék közé emelkednek.

A GKI elnöke úgy véli: a monetáris politika folyamatosan elbizonytalanítja majd a piacot valós szándékait illetően, aminek az lehet a célja, hogy a spekulációs várakozások felértékelő hatását kivédje. Az intézet előrejelzése szerint az árfolyampolitika az idei év végén, vagy 2002 elején változik: alapvetően választási okokból megszűnik a csúszó leértékelés. A kutatók úgy vélik, hogy ez szakmailag inkább csak 2002 után, 6 százalékos infláció alatt lenne indokolt.

(MTI)

Ajánlat:

GKI Gazdaságkutató Rt.