Cégbotrányok és lassuló növekedés

Az amerikai számviteli botrányok és a lassú gazdasági növekedés éve volt 2002 a világgazdaságban, míg itthon a kedvezményes lakáshitelek, az IBM-gyárbezárás és a növekvő egyensúlytalanság miatt marad emlékezetes az idei év.

A vártnál simábban fogadta el a parlament a jövő évi költségvetés főbb számait, illetve azokat a módosító indítványokat, amelyeket a kormányoldal terjesztett elő. A költségvetési vita során számos kormánypárti javaslatot az ellenzék is elfogadott, ugyanakkor fideszes vagy MDF-es módosító indítvány egy sem ment át a szavazáson. A költségvetési törvényjavaslatot egyes kérdésekben bírálta az Állami Számvevőszék is.

A kormány jövőre 4-4,5 százalékos GDP-növekedéssel, 5 százalék körüli inflációval és 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, a reálbérek 7 százalékkal emelkedhetnek, a költségvetés szférában pedig 17 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek. A költségvetési és pénzügyi bizottság a korábbi előterjesztéshez képest változatlan hiányt, 568 milliárd 971,7 millió forinttal 5310 milliárd 575,4 millió forint kiadási főösszeget, illetve 4741 milliárd 603,7 millió forint bevételi főösszeget javasolt elfogadásra az Országgyűlésnek, amelyet a képviselők el is fogadtak. László Csaba pénzügyminiszter szerint az elfogadott hiány nem haladja meg a GDP 4,5 százalékát, így az megfelel a kormány gazdaságpolitikai törekvéseinek. A költségvetés általános tartaléka a korábban tervezett 600 millió forintról annak háromszorosára, 1,8 milliárdra emelkedik. A módosító javaslatokkal együtt a kiadási és bevételi főösszeg egyaránt 7 milliárd forinttal emelkedett a korábbi tervekhez képest.

Az ellenzéki pártok és néhány kutatóintézet ugyanakkor nem ért egyet a kormány várakozásaival, mert szerintük túlzó a több mint 4 százalékos növekedést valószínűsítő kormányprognózis, és szerintük az államháztartási hiány sem szorítható 5 százalék alá. Az ellenzéki vélemények szerint a kormány ezért pótköltségvetés benyújtására kényszerül. A kabinet legutóbbi költségvetési módosító javaslatai egyébként 1540 milliárd forintra növelték az idei hiányt.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábban megállapította, hogy a költségvetési javaslatban szereplő tervszámok követik a gazdaságpolitikai célkitűzéseket, ezért az ÁSZ megalapozottnak tartja azokat. A jelentés szerint egyebek mellett a társasági adó, a lakossági illetékek, valamint a vám- és importbefizetések, a fogyasztási és jövedéki adó előirányzatai teljesíthetőek, ezzel szemben az áfa-előirányzat túlfeszített.

A költségvetési törvényhez benyújtott több ezer módosító javaslat közül a kormánytámogatást élvező beadványok mindegyikét megszavazták, és ezek közül néhányat az ellenzék is támogatott. Egyetértés alakult ki például a rendőrségnek és a határon túli magyaroknak szánt támogatások, valamint a fűtésfejlesztési támogatás növeléséről: a rendőrség működésére 5 milliárd forinttal, a határokon túli magyarok támogatására 300 millió forinttal, a lakótelepi fűtésrendszerek támogatása pedig 500 millió forinttal jut több. Az összegeket egyébként a személyi jövedelemadó előirányzatának 7-8 milliárd forintos emeléséből teremtené elő majd a kormány. Ez utóbbira László Csaba pénzügyminiszter szerint azért volt lehetőség, mert a jövő évben - az Érdekegyeztető Tanácsban született bérmegállapodás miatt - várhatóan magasabb bérkiáramlásra lehet számítani.

A képviselők elfogadták a helyi önkormányzatok költségvetési támogatásának 6,2 milliárd forinttal való növelését, amit az ellenzék elutasított, mivel kevésnek találta azt. Az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban egyébként az Állami Számvevőszék is kifogásokat emelt vizsgálatában.

A költségvetési törvény vitája során több ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy egyes támogatásokat a Miniszterelnöki Hivatal büdzséjébe csoportosítottak át, de bírálatok érték az egyházi támogatások csökkentését, vagy a turizmus támogatására szánt összeg 9 milliárd forintos mérséklését is. Heves vita alakult ki az infrastruktúra fejlesztése körül is, és az ellenzék úgy vélte, hogy kevés az útépítésre fordított összeg. A kormányoldal azzal érvelt, hogy célszerű lenne megvárni a 2004-es EU-csatlakozást, és akkor az uniós támogatásokat is fel lehetne használni az útépítésekre. A képviselők megszavazták azt is, hogy - a kormány szándéka ellenére - 100 százalékos állami tulajdonban maradjon a Szerencsejáték Rt.