Cégbotrányok és lassuló növekedés

Az amerikai számviteli botrányok és a lassú gazdasági növekedés éve volt 2002 a világgazdaságban, míg itthon a kedvezményes lakáshitelek, az IBM-gyárbezárás és a növekvő egyensúlytalanság miatt marad emlékezetes az idei év.

Szeptemberben volt a legdrágább a benzin

2002-ben januárban volt a legalacsonyabb az üzemanyag ára, míg a legtöbbet szeptember közepén kellett érte fizetni. A szeptemberi csökkenés után decemberben ismét drágult a benzin és a gázolaj, de az árak nem érték meg szeptemberi csúcspontjukat.

	91 ólmozatlan	91 keverék	95	98	gázolaj
Január 30.	200,50	203,50	203,50	212,50	193
Március 20.	213,50	216,50	216,50	225,50	200
Július 10.	227,50	230,50	230,50	239,50	201
Augusztus 28.	232,50	235,50	235,50	244,50	207
Szeptember 14.	234,50	237,50	237,50	246,50	207.
Október 30.	228,50	231,50	231,50	240,50	208
November 20.	217,50	220,50	220,50	229,50	199
December 18.	224,50	227,50	227,50	236,50	207

Csökkenő ingatlanárak

Január elején az ingatlanforgalmazók előrejelzéseikben a használt lakások 5, az új lakások 10 százalékos drágulására számítottak, vagyis az ingatlanárak összességében csak az inflációt követő mértékben emelkedtek volna a szakértők szerint. A budapesti lakóingatlanok átlagára az első negyedévben ezzel szemben csökkent: a lakások négyzetméterét átlagosan 213 ezer forintért kínálták az eladók. Az időszakban a lakások négyzetméterára 129 ezer és 376 ezer forint között mozgott, szemben az egy évvel korábbi 122-420 ezer forintos árral. A lakóingatlanok irányára a második negyedévében tovább csökkent, négyzetméterük átlagosan 209 ezer forint volt az egy évvel korábbi 212 ezer forint után. Elemzők úgy vélték, hogy a csökkenő tendenciát nem befolyásolja a lakáshitelkamatok csökkenése sem. A harmadik negyedévben azonban megállt a fővárosi lakásárak csökkenése, a lakóingatlanok négyzetméterét átlagosan 218 ezer forintért kínálták. Szakértők előrejelzése szerint a lakóingatlanok áremelkedése csak az EU-csatlakozás után várható, mert a csatlakozásnak keresletgeneráló hatása lesz.

Év végére olcsóbb lett az élelmiszerkosár

A 2002-es évben a GfK Piackutató Intézet által vizsgált 12 alapvető termékért március elején és szeptember közepén kellett a legtöbb pénz kiadni. Míg az év elején a banánt, kólát, kávét, sört, tejcsokit, margarint, sertéscombot, őszilét, trappista sajtot, mosóport, tejet és zsemlét tartalmazó csomagért nyolc üzletlánc árainak átlagolása alapján 5675 forintot kellett fizetni, február közepén már 5790 forintot, míg a legdrágábban tavasszal vásárolhattunk be ezekből a termékekből; az ár többször ment 5800 forint fölé. Nyáron az ár lejjebb kúszott, 5590 forint és 5688 forint között mozgott. Szeptember elején tapasztalhattuk idén az árak emelkedésének második hullámát, szeptember közepén 5802 forintot kellett fizetni a fentebb felsorolt termékekért. Az árak az év vége felé az őszi csúcs után csökkennek, sőt decemberben olcsóbban vásárolhattunk ezekből a termékekből, mint januárban.

Példátlan reálbér-növekedés

Az év első tíz hónapjában 13 százalékkal növekedtek a reálbérek, míg az infláció októberben éves szinten 4,9 százalékos volt. Az októberig terjedő időszakban, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 18,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet. Ezen belül a versenyszférát 13,8 százalékos, a költségvetést 29,4 százalékos keresetemelkedés jellemezte.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete ebben az időszakban 116 300 forint volt. A versenyszférában dolgozók átlagosan 113 000 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 124 700 forint kerestek.

A legjobban fizető ágazat a pénzügyi tevékenység volt 229 900 forintos átlagfizetéssel, míg legkevesebbet - 68 400 forintot - a textiliparban dolgozók keresték.