Közbeszerzés a csatlakozás után

A közbeszerzésen ajánlattevő magyar cégek jövőre a verseny jelentős erősödésével számolhatnak, ugyanis megszűnik eddigi relatív védettségük. Az EU tagállamok vállalatai előtt is megnyílik a piac, a feltételek azonossá válnak.

EU-átlag alatti közbeszerzési érték

A közbeszerzési törvény 1995. november 1-jei hatályba lépése óta összesen 25.000 eljárás során csaknem 3.500 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzéseket Magyarországon. Az első évben mindössze 150 milliárd forint értékű, míg tavaly már 800 milliárd forintot meghaladó szerződést kötöttek közbeszerzések eredményeként. A múlt évi közbeszerzési érték a GDP 5 százaléka, míg az EU tagországainak átlagában ez az arány 12-14 százalékot tesz ki, ami a szakemberek szerint azt jelenti, hogy a közbeszerzési eljárásokban még jelentős tartalékok rejlenek Magyarországon.

Az új, egységes, EU-konform közbeszerzési törvény tervezete március végére elkészül és még ebben a félévben beterjesztik az Országgyűlés elé. Új elem lesz a nemzeti értékhatár alatti, de egymillió forintot meghaladó "szabadkézi" vétel szabályozása, amire legalább három ajánlatot kell kérni a kiíróknak. Lényeges kitétele az új szabályozásnak, hogy az ötmillió eurós értékhatárt elérő építési beruházásokat a közösségi szabályok szerint kell meghirdetni akkor is, ha az ellenszolgáltatás mellett hasznosítási, koncessziós jogot is kap a kivitelező. Az igazságügyi tárca tervezi a békéltetés intézményének bevezetését is. A közbeszerzésben a Magyarországon még viszonylag újnak mondható alternatív vitarendezési mód tehermentesítené a közbeszerzési döntőbizottságot, a bíróságokat, és elősegítené a viták hatékonyabb és gyorsabb lezárását. Új intézmény lenne a tanúsítási eljárás is, aminek lényege, hogy az érdekelt ajánlatkérő egy független, szakmailag elismert tanúsító szervezettől kérheti közbeszerzési eljárásainak, gyakorlatának bizonyos időközönkénti átvilágítását és annak tanúsítását, hogy gyakorlata megfelel a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jog előírásainak. A tanúsítással rendelkező beszerzők az EU hivatalos lapjában, hirdetményben tehetik közé a tanúsítás tényét. Ez azért lesz nagy jelentőségű, mert egyértelmű jelzés a piac szereplőinek, hogy az ajánlatkérő megbízható és alkalmas a szerződés teljesítésére.

Bár a magyar közbeszerzési törvény mintegy 90 százalékban harmonizál az EU joganyagával, törölni kell például a hazai vállalkozásokra vonatkozó preferenciális szabályokat. Ennek határideje a társulási megállapodás szerint, a tízéves átmeneti idő lejárta után, 2004. február elseje. Ha ez megtörténik, a jövőben azonos pályázati feltételek mellett nem kaphatnak tízszázalékos árelőnyt a hazai vállalkozások. Meg kell szüntetni a külföldi ajánlattevők kizárási lehetőségét is, és nem lehet előnyben részesíteni annak a pályázónak az ajánlatát, aki például vállalja, hogy helyi munkaerőt alkalmaz munkája során.