Az ágazatok közül a növekvő beruházási kereslet előnyeit élvező építő- és építőanyag-ipar lehet az egyik nyertese az Európai Unióhoz való csatlakozásnak. Modellszámítások eredményeként a csatlakozás nyomán 2003-2006 között a GDP évente átlagosan 0,8 százalékponttal gyorsabban emelkedik. A növekedés üteme 2004-től - csatlakozás esetén - minden évben eléri a 4 százalékot, kimaradás esetén egyetlen évben sem haladná meg a 3,3 százalékot - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt. és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. által készített elemzésből, amely az uniós csatlakozás Magyarországra gyakorolt középtávú gazdasági-társadalmi hatásait vizsgálja.
A beruházások évente több mint 9 százalékkal emelkedhetnek belépés esetén, míg a kimaradás csak 4-5 százalékos bővülést tenne lehetővé. A csatlakozás okozta különbség évi 200 milliárd forinttal több beruházást jelent.
Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ügyvezető igazgatója szerint a szakma markáns kormányzati képviselete alapvető. Erre az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendszerváltáskori megszűntetése óta várnak. Enélkül az Európai Unión belül nem lehet hatékony szakmai érdekképviselete a magyar építőiparnak.