FT: reformok kellenek az euró-csatlakozáshoz

Magyarország alig néhány nap alatt elrontotta eddigi pénzügypolitikai stabilitási megítélését, amiért a kormányt és a jegybankot komoly felelősség terheli, de az EU-nak is át kell gondolnia az euróövezeti tagjelölt országoktól követelt gazdaságpolitikát - áll a Financial Times hétfői elemzésében.

A vezető londoni üzleti napilap szerkesztőségi cikke szerint a forint kismértékű gyengítését célzó szerény kísérlet a túlzott árfolyamesés megakadályozására irányuló, pánikszerű kamatemelésekbe torkollt, és megbolondította a piacot.

Az uniós tagság után az euróövezeti tagságra is törekvő országok a legutóbbi időkig kiszámíthatónak tűnő irányt követtek: az infláció és a kamatok az euróövezeti szintekhez közelítettek, a valuták jórészt stabilak voltak, és a kormányok rendre a maastrichti követelmények teljesítését ígérgették. A külföldi befektetők számára mindez egyirányú játszmának tűnt: helyi kötvényt kell venni, utána pedig csak várni kell - írta a Financial Times.

Az elemzés szerint azonban az utóbbi hetek magyarországi történései megmutatták, hogy a helyzet nem annyira kényelmes, amilyennek látszik. Különösen az állami eladósodásnak a maastrichti kritériumokban rögzített plafon alá csökkentése bizonyul igen nehéznek, mivel ugyanakkor valahonnan pénzt kell keríteni az EU-csatlakozással kapcsolatos, növekvő kiadásokra.

Magyarország államháztartási hiánya tavaly a hazai össztermék érékének 9,4 százaléka volt, és az euróövezeti 3 százalékos felső határ tartós teljesítéséhez olyan, politikailag kényes területek radikális átalakítására lenne szükség, mint például a nyugdíjrendszer - írta a Financial Times.

Csehországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának hasonló gondokkal kell szembenéznie, márpedig nem könnyű a mélyreható költségvetési reformokhoz köztámogatást elnyerni olyan országokban, amelyek a rendszerváltás óta eddig is nagyon sok változást viseltek el - írta a brit lap elemzésének szerzője.

Ha azonban ezek a reformok késni fognak, akkor a térségbeli kormányoknak meg kell fontolniuk az eurócsatlakozás késleltetését, bár ez utóbbit nem szabad a reformok késletetésének ürügyéül felhasználni - írta a lap.

Az EU is helyesen teszi, hogy a későbbi euróövezeti csatlakozási időpontot és inkább a jobb előzetes felkészülést szorgalmazza. Ezt azonban meg is kell könnyítenie a csatlakozás utánra megígért segélyek azonnali folyósításával, valamint a kereskedelem és a beruházások élénkítésével. Tartózkodnia kell ugyanakkor attól, hogy túlzottan merev feltételeket kényszerítsen a tagjelölt országokra.

A lap ez utóbbiak közé sorolta Pedro Solbes brüsszeli pénzügyi biztos nemrégiben tett kijelentését, miszerint a csatlakozó országoknak az ERM-II. átváltási mechanizmusban kötelezően eltöltendő két évük alatt nem a hivatalos plusz-mínusz 15 százalékos, hanem a középvonal körüli 2,25 százalékos sávban kell tartaniuk valutáikat. Az elemzés szerint ez a túlzott szigor arra készteti a tagjelölt országokat, hogy a valutáikkal manipuláljanak, ahelyett, hogy az igazi feladatra, a költségvetési reformra összpontosítanának - írta a Financial Times.