Magyar reformot sürget a Financial Times

Az izlandi és az új-zélandi felfordulás után Magyarország lehet a következő, amely megszenvedi a valuta árfolyamgyengülését, ha az alapok folytatják kivonulásukat a feltörekvő piacokról - olvasható a Financial Times honlapján. A Magyar Nemzeti Bank szerint akár 40 százalékkal is nőhetnek a lakáshitelek törlesztőrészletei a forint további gyengülése esetén.

Egy 20 százalékos forintgyengülés esetén az MNB szerint a devizahitelt felvett adósoknál előfordulhat a havi törlesztő részletek akár 30-40 százalékos emelkedése is.

Ez azonban - mint a jegybank vezető közgazdasági szakértője az MTI-nek szerdán elmondta - csak extrém esetben fordulhat elő.

Az árfolyam-gyengülés és a hozamemelkedés elsősorban a devizaadósokat érintheti negatívan, hiszen a törlesztő részletet a törlesztés időpontjában érvényes árfolyamon számolja ki a bank. Így az árfolyamhatás egyből megjelenik a törlesztési teherben.

Annak ellenére, hogy rövidtávon a hiteleknek csak egy része árazódik át, egy 20 százalékos forintgyengüléssel és 6 százalékpontos hozamemelkedéssel járó szcenárió esetén közel 10 százalékkal emelkedne az átlagos törlesztési teher.

A terhek emelkedésének egyenlőtlen megoszlása miatt azonban sok adóst ennél jóval komolyabb mértékben érintene hátrányosan az előbbi szcenárió. A hitel típusától függően akár 30-40 százalékkal is.

Ez elsősorban olyan lakáshiteleket érinthet, amelyek magasabb kamatszint mellett árazódnak át (például egy egyéves átárazódású lakáshitel, vagy egy 2001-ben felvett ötéves átárazódású lakáshitel) - mondta Zsámboki Balázs, az MNB vezető közgazdasági szakértője.

Pontos számot nem tudnak adni a szakértők sem, csak becslést, hiszen a törlesztési terhet befolyásolja az állami kamattámogatás, valamint a különböző banki díjak, jutalékok és egyéb járulékos költségek is.

A kamathatás viszont annak függvényében alakul, hogy mikor árazódik át egy hitel. Lakáshiteleknél ez tipikusan 1 vagy 5 éves kamatperiódust jelent. Így például a forint lakáshiteleknek csak egy része árazódik át rövidtávon. Azon hitelek esetén azonban, amelyek átárazódnak, jelentős hatása lehet a kamatemelkedésnek a törlesztő részletre.

A jelentésben szereplő 10 százalékos átlagos teheremelkedés úgy jött ki, hogy a szimulációban a devizaadósság teljes mértékben átárazódik. A forinthitelek egy részének kamata nem változik, egy másik része viszont átárazódik, akár 30-40 százalékkal is megemelve a törlesztő részletet.

[origo]/MTI