Nem nyúlt a kamathoz a monetáris tanács

Változatlanul 6,25 százalékon hagyta az MNB irányadó alapkamatát a monetáris tanács. Az elmúlt hét rekordmélységeket hozó forintgyengülése miatt a legtöbb elemző kamatemelésre számított. A tanács az ülés utáni közleményében hangsúlyozta, hogy fő feladatának jelenleg a 3 százalékos inflációs cél elérését és megtartását tekinti. A monetáris tanács fokozatos kamatemelést irányzott elő közleményében. A hírre a forint a vártnál enyhébb mértékben kezdett gyengülni.

Nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank irányadó alapkamatán a monetáris tanács, így az továbbra is 6,25 százalék. A hétfői ülést követően kiadott sajtóközleményben a tanács hangsúlyozta, hogy a középtávú inflációs cél 3 százalék, lépéseivel a testület ezt kívánja elérni és fenntartani. A tanács az alapkamat fokozatos emelésével kívánja elérni a 3 százalékos inflációt.

A monetáris tanács véleménye szerint a közelmúltban bejelentett költségvetési lépések jelentősen hozzájárulnak a gazdaság megbomlott belső és külső egyensúlyának helyreállításához. Az intézkedések keresletszűkítő hatásai várhatóan mérséklik a középtávú inflációs kockázatokat, 2007-ben azonban a lépések számottevő közvetlen áremelő hatással is járnak. A tanács arra törekszik, hogy a megélénkülő infláció ne épüljön be a piaci inflációs várakozásokba.

A forint gyengült ugyan a kamatemelés elmaradásának bejelentését követően, de a vártnál kisebb mértékben. A monetáris tanács döntésének 14 órai bejelentése előtt 281,50 forinton állt az euró jegyzése, majd 282,60/70 forintig ugrott a várt 285 forinttal szemben. Ráadásul délután 17 órára már majdnem 280 forintig erősödött a forint, így összességében nem volt érdemi reakció a kamatemelés elmaradására. A monetáris tanács ülésén menetrend szerint amúgy sem szerepelt a kamatok kérdése, a piacon azonban többen 50-100 bázispontos kamatemelést valószínűsítettek, mivel múlt csütörtök óta a forint tartósan a plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv gyenge oldalán tartózkodik.

Az enyhe gyengülést Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője azzal magyarázta az [origo]-nak, hogy az Egyesült Államokban a keddi szünnap miatt hétfőn is csak félnapos kereskedést tartanak, ezért a piac nyugodtabb a szokásosnál.

Két logikus dolgot tehetett a jegybank monetáris tanácsa a jelenlegi helyzetben - mondta az [origo]-nak Király Júlia a Nemzetközi Bankárképző Intézet vezérigazgatója. Az egyik lehetőség szerint a testület tartós inflációs nyomás híján nem módosít az alapkamaton. A másik lehetőség szerint arra hivatkozik, hogy a költségvetési megszorítások áremelés hatásainak ellensúlyozásaként megemeli az alapkamatot, majd az államháztartási hiány csökkenésével párhuzamosan fokozatosan csökkenti azt.

Király Júlia úgy véli, e két forgatókönyv megvalósulása esetén sem a pénz -és devizapiacok, sem a bankrendszer nem reagál élesen, mert ideiglenesnek értékeli a döntést. Más jegybanki lépés következményeit azonban kiszámíthatatlannak tartotta volna a Nemzetközi Bankárképző vezetője.

A szakértők szerint továbbra is érdemesebb devizában eladósodni, mint forintban

Szerinte a piacok és a bankrendszer reakciója sokkal jobban függ majd az esetleges kamatdöntés kommentárjától, mint magától a döntéstől. A piaci szereplők és a bankok ugyanis elsősorban az alapján alakítják tevékenységüket, hogy mennyire tartják hitelesnek a jegybank indoklását.

A piac bármilyen jegybanki kamatdöntést kiszámíthatatlanul fogadhat - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte az állampapírpiac és a pénzpiac szereplői a jegybanki alapkamat 50-100 bázispontos emelkedésére számítottak, és még a várt kamatemelés megvalósulása esetén is volt esélye a piaci kamatszint további emelkedésének.

A Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy véli, ha később megvalósul a jegybanki kamatemelés, akkor a pénzpiacon is nő a kamatszint, és a bankok is megemelik kamataikat. A pénzügyi szakember ebben a helyzetben azt tanácsolja a befektetőknek és a takarékoskodóknak, hogy rövid, 1-3 hónapos futamidejű állampapírokba és bankbetétekbe vagy pénzpiaci alapokba tegyék pénzüket. Így az esetleges kamatnövekedés esetén gyorsabban tehetik át pénzüket magasabb kamatozású konstrukciókba, mint tartósabb lekötés esetén.

Török Zoltán szerint továbbra is érdemes devizában eladósodni. Egyrészt a devizahitelek kamatai még sokáig alacsonyabbak lesznek a forinthitelekénél, másrészt az elemző hosszú távon a jelenleginél jóval erősebb forintárfolyam kialakulásra számít, és csak ideiglenesen tudja elképzelni a nemzeti valuta további érdemi gyengülését.

Meglepte a kamatemelés elmaradását követő enyhe piaci reakció Misik Sándort, a Hamilton tőzsdeügynökség elemzőjét. Misik az [origo]-nak elmondta: igen sok múlik azon, hogy hogyan folytatódik a kereskedés a délután folyamán. Misik szerint a forint a következő hetekben átlépheti az euróhoz képest a 290-es lélektani határt.