Még mindig hat a gazdaságra szeptember 11.

Az öt évvel ezelőtti repülőgépes terrortámadás a számítások szerint 40 milliárd dolláros veszteséget eredményezett az amerikai légitársaságoknak, csaknem egy tucat vállalat csődbe ment és megszűnt 150 ezer álláshely - írja a Napi Gazdaság.

Azóta számos biztonsági intézkedést hoztak szerte a világban, amelyek végrehajtása alól Ferihegy sem mentesülhetett. Több száz millió forintból kell például a repteret körbevevő kerítést új nyomvonalon felhúzni, s további milliárdos kiadást jelent a csomagok átvizsgálását megkönnyítő röntgengépek beállítása.

Drámai volt az azonnali gazdasági hatás is. A légiközlekedés napokra megbénult, elsősorban az USA-ban, ahol a határokat is lezárták. Az amerikai tőzsdék nem nyitottak ki, a világ nyitva lévő pénzügyi központjain pedig pánik lett úrrá. A dollár azonnal esni kezdett, az olaj ára felszökött.

A Fed rendkívüli ülésen 50 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, utána több lépésben 1,25 százalékig vitte le a rátát, az üzleti és a fogyasztói bizalmi indexek ennek ellenére is meredeken lefelé vették az irányt. A harmadik negyedévben, az előzőhöz képest 1,4 százalékkal csökkent az amerikai GDP, de a visszaesés az egész világon végigsöpört, különösen, ami a külföldi befektetéseket illeti.

Rövid ideig tartott egy másik hatás is. Washington nemzetközi gazdaság-diplomáciája - szeptember 11- ét követően - világossá vált, hogy a gazdasági fejlődés eredményeit, a szabad kereskedelem hasznait a szegény országokkal is meg kell osztani.

Emiatt indították el a kereskedelmi liberalizációs tárgyalások kudarcba fulladt, millenniumi fordulója után a dohai fordulót, és emiatt ígérte meg az Egyesült Államok, hogy megduplázza a fejlődő országoknak adott segélyeket. A dohai fordulót mára felfüggesztették, mert az agrártermékeknél sem az EU, sem az USA nem volt hajlandó érdemi piacnyitásra. Az utóbbi kezdeményezés pedig azért maradt jórészt csak ígéret, mert a fejlődő országok zöme nem volt hajlandó a segélyek folyósítása elé támasztott, számos feltétel teljesítésére.

Ma már egy privatizációs eljárást sem lehet lefolytatni anélkül, hogy ne vizsgálnák a befektetőjelöltek származását. Nem csak azt kell ellenőrizni, hogy a jelentkező kapcsolatba hozható-e terror-szervezetekkel, hanem arra is figyelni kell, hogy a privatizált cég, az új tulajdonos származása miatt, célpontja lehet-e egy akciónak. A magyar privatizációs eljárások során is elvégzik ezeket a nemzetbiztonsági kockázatok felderítésére vonatkozó vizsgálatokat.

Nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű objektumok, valamint tevékenységek privatizációs eljárása során kifejezetten a kockázat feltárását célzó vizsgálatot is végeznek a szervezetek. Nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet maga, a privatizáció tárgyát képező objektum - mint esetleges terrorhelyszín -, de ugyanilyen veszélyforrást jelenthet a vevő is, amennyiben származási országa a nemzetközi terrorizmus egyik célpontja.

Szakértők szerint feltételezhető, hogy a privatizációs eljárások során, elsősorban amerikai és izraeli befektető-jelöltek esetében folytatják le ezeket a vizsgálatokat, miután ezek a nemzetek tekinthetők a nemzetközi terrorizmus első számú célpontjainak. Ugyanakkor egy közel-keleti vevőjelölt esetén is felvetődhetne hasonló nemzetbiztonsági kockázati tényező.

Információk szerint ilyen vizsgálatot az elmúlt évben, a Budapest Airport Zrt. magánosítása során is végeztek. A privatizációs eljárások története során egyébként még nem fordult elő, hogy nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva kellett volna megsemmisíteni a döntést.

Most a Malév privatizációja van napirenden, megfigyelők szerint azonban a légiszállítási tevékenységben nincs olyan mértékű nemzetbiztonsági kockázat, hogy ezzel kiemelten kelljen foglalkozni. Az indoklás szerint a hasonló szolgáltatást végző cégből több tucat van jelen Magyarországon.

Manhattan drágább lett, annak ellenére, hogy a WTC tornyai eltűntek, és a merényletet követő hónapokban a környéken lévő irodaházak népszerűsége folyamatosan csökkent. A cégek 2001 szeptemberét követően egymás után költöztek el, az ingatlanok ára zuhant - de nem sokáig.

Élelmes ingatlankereskedők, befektetők fölvásárolták az elüresedő, viszonylag olcsóvá vált irodaépületeket, és luxuslakásokká alakították azokat. Mára sikk lett a környéken lakni, rengeteg jómódú fiatal költözött ide, fölverve az árakat. A havi bér 2500-3000 dollár is lehet egy olyan lakásért, amelynek csupán egyetlen hálószobája van. Az üzleti világ pedig arrébb, New Jersey felé költözött, ott viszont egymás után épülnek a felhőkarcolók.